TRÜKKÖZTEK A BANKOK, EZÉRT ELSZALADT A „DEVIZA”-HITELEK TÖRLESZTŐRÉSZLETE.

TRÜKKÖZTEK A BANKOK, EZÉRT ELSZALADT A „DEVIZA”-HITELEK TÖRLESZTŐRÉSZLETE.


A devizahitelekkel kapcsolatban hazánkban általános tapasztalat az volt, hogy bár sokszor jelentősen gyengült a forint a svájci frankhoz vagy az euróhoz képest, a hazánkban működő bankok mégsem korrigálták és igazították ennek megfelelően a „deviza”-alapú törlesztő részleteket ehhez a jelentős ingadozáshoz. Természetesen ez csak az egyik oka a hitelek hatalmas mértékű megemelkedésének.




 

Még akkor is sokkal alacsonyabbak lehettek volna a törlesztőrészletek, amikor jelentősen gyengült a forint a svájci frankhoz vagy az euróhoz képest.

A magyarországi devizaalapú hitelek döntő többségénél különböző trükkökkel emelték meg jelentősen a törlesztőrészleteket a hitelt nyújtó bankok, és ezt a mai napig nem orvosolta senki sem, állítja Vezér-Szörényi László banki szakember – írja a Magyar Nemzet.

A lapnak a szakember felsorolt jónéhány kifogásolható banki eljárást, amik nélkül még akkor is sokkal alacsonyabbak lettek volna a törlesztőrészletek, amikor jelentősen gyengült a forint a svájci frankhoz vagy az euróhoz képest.

Vezér-Szörényi kiemelte, hogy a legtöbb hitelintézet vállalta, hogy hozzáigazítja a felszámolt kamatot a piaci kamatlábhoz. Ezt azonban nem tették meg. Másrészt a pénzintézetek olyan speciális ügyletekkel „teremtették meg" a hitelek mögötti devizafedezetet, amelyek költsége igen magas, s ezt egy az egyben átterhelték a hitelt felvevő ügyfélre.

 

Ami az elmaradt kamatcsökkentést illeti, a szakember a lapnak elmondta: 2007-ben – akkor született a svájci frankban kötött devizahiteles-szerződések jó része – a svájci alapkamat négy százalék körül mozgott. Egy évvel később már csaknem a felére, 2,5 százalékra esett vissza, 2009-től mostanáig pedig nulla százalékon vagy negatív értéken állt.




Jelenleg is mínusz negyed százalék a nagysága, a bankoknak tehát a szerződés értelmében jelentős, négy százalék körüli kamatcsökkentést kellett volna átvezetniük az évek során.

A lap arról is beszámolt, hogy a szakértő szerint további súlyos etikai hiba, hogy a bank az árfolyam-emelkedést érvényesítette a törlesztők kiszámítása során, az ezzel törvényszerűen együtt járó jelentős kamatcsökkenés hatását viszont nem.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

Ha ez utóbbit megtette volna, akkor az 5,5 százalék helyett másfél százalékos kamattal kellett volna számolnia, így a tőke- és a kamattörlesztés együttes összegének ebben az időszakban 175,99 svájci franknak kellett volna lennie, szemben a 285,61 svájci frankkal – írják.

loading…


Vezér-Szörényi elmondta, hogy a napokban próbapert indítanak az egyik hitelt nyújtó bank ellen. Ha sikeres lesz, sok devizahiteles számára megnyílik a lehetőség, hogy káruk enyhítéséért pereljenek.

NCK: csak érdekességként jegyezzük meg, hogy bár a parlamenti pártjaink mindegyikének van gazdasági kabinetje (pénzügyi szakemberekkel), ezekben az ügyekben mégsem képviseli egyik párt sem a halmozottan átvert „deviza”-károsultakat! Pedig a fent felsorolt „trükkök” tények, melyek bármikor visszaellenőrizhetőek mindenki számára.

Vajon a parlamenti pártok ezekről miért nem akarnak tudomást venni, és ennek megfelelően törvényt hozni, amellyel a korrekciók elvégzésére köteleznék a bankokat??

loading…


Szólj hozzá

Hozzászólás