A BIZONYÍTÉK-A BANKOK OLYAN PÉNZT KÖVETELNEK, AMIT SOHA NEM FOLYÓSÍTOTTAK!

A BIZONYÍTÉK-A BANKOK OLYAN PÉNZT KÖVETELNEK, AMIT SOHA NEM FOLYÓSÍTOTTAK!


Itt a banki számszaki csalás bizonyítása – Vezér-Szörényi László.

 

Egyes bankok a deviza hitelezés folyamán szabálytalanul jártak  el. Az alábbiakban ezt konkrét számokkal bizonyítom.




Sem a Kúria 2013-as és 2014-es jogegységi határozata, sem az azóta végrehajtott forintosítás sem befolyásolja a kalkulációm helyességét. A bizonyításom azt a célt szolgálja, hogy minden devizahitel, amelyben tetten érhető ez a számszaki eltérés, bíróság elé kerüljön. A számok egyértelműek, még egy bíró számára is érthetőek és vitathatatlanok.

Nem csak egy, hanem több, kisebb devizában nyilvántartott számszaki hibát követtek el a bankok, amelyek együttes hatása okozta a törlesztőrészletek durva megemelkedését.

Honnan adódnak ezek a számszaki tévedések?

 

A pénzintézetek a deviza alapú hiteleket határidős csereügyletként, úgynevezett SWAP ügyletként kezelték. A csereügyletek bár hasonlóak is lehetnek a devizahitelekhez, mégis másképp működnek. Azt tudni kell, hogy a hitelezés KLASSZIKUS banki művelet, míg a csereügylet (pláne az azon alapuló derivátum) SPEKULATÍV művelet. A kettőt nehéz “közös nevező alá hozni”, lévén mindkettőre más és más jogszabály vonatkozik.  A legtöbb bank mégis megpróbálta a “fából a vaskarikát” kifaragni, és erre a célra legtöbbször a Forex-Trade rendszerét használták fel.  Amit és ahogy a Forex kiköpött, azt emelték át egy az egyben a devizahitelek törlesztőrészleteibe. Ez azért lényeges, mert ezen a ponton lehet “megfogni” azaz tetten érni a legjelentősebb számszaki hibákat. Így került bele a törlesztőrészletekbe pl. a Forex összes járulékos költsége. Mindez a devizában jegyzett törlesztőrészleteket jelentősen megemelte.




A kamatok. Bár a pénzintézetek vállalták, hogy 6 – 12 hónapi kamatperiódus után hozzáigazítják a kamatokat a piaci kamatlábhoz, (LIBOR, BUBOR, stb.) ezt nem hajtották végre. Míg 2007-ben a svájci frank bankközi kamatlába 4% körül mozgott, 2008-ban már csak 2,5%, 2009-től pedig mostanáig nulla % volt. Néha mínuszba ment át, jelenleg is mínusz negyed %-on áll. Ennek ellenére a legtöbb pénzintézet nemhogy csökkentette volna, hanem indokolatlanul megemelte a kamatot, amit szintén beépített a törlesztőrészletekbe. Hogy érzékeltessem a kamat jelentőségét: 4% kamatcsökkentés egy 50.000 CHF hitelnél  360 hónap futamidő mellett a devizában jegyzett részleteket durván a kétharmadára csökkentené. Mivel a kamatokat a pénzintézetek annuitásos módszerrel számítják, ezért a megemelt kamatok a részleteket hatványozottan megnövelték.

Az árfolyamrés. Ez is a Forex Trade része, amit szintén beépítettek  a törlesztőrészletekbe. A 2014-es jegybanki rendelet rendezni kívánta ezt az etikátlan gyakorlatot, de nem vagyok meggyőződve, hogy ez valóban meg is valósult. Megvannak hozzá a matematikai egyenletek, ezt majd valamikor később “kimatekozom”.

Szinte mindegyik devizahitel szerződés tartalmaz olyan “kezelési költséget”, amely a törlesztőrészletet 8 – 10%-al megnöveli. Ez is tipikus Forex költség, melynek beépítése a törlesztőrészletekbe minimum etikátlan, sőt, már-már súrolja a szándékos csalás fogalmát. De ami még ennél is durvább: önkényesen EZT IS megemelte a bank, mégpedig svájci frankban IS a duplájára!!!

Miután a devizában jegyzett, de helytelenül számított törlesztőrészleteket forintra számították át, vad számok jelentek meg. A sok kis tévedés (valójában csalás) összeadódott és elképesztő számokat produkált a forintban jegyzett törlesztőrészletek kapcsán. Bár a (rendszer)-hiba már az első pillanatban adott volt, de csak akkor vált szembetűnővé, amikor elszabadultak a deviza árfolyamok.

Akkor most beszéljenek a számok, nézzük konkrét példán keresztül a hibás számítás mibenlétét.

 

Egy ügyfél az egyik banktól felvett 7.400.000 Ft-ot svájci frank elszámolású hitelt az alábbi kondíciókkal:

Kölcsön devizában vezetett összege: 50.302,49 CHF, futamidő: 360 hónap, kamat: 5,5%, THM: 8,73%, törlesztőrészlet: 285,61 CHF, havi kezelési költség (!) 25,15 CHF (ez az egyik bizonyíték, hogy nem hitelről, hanem FX SWAP ügyletről van szó), havi törlesztő + kezelési költség: 310,76 CHF.

loading…


Tehát a bank 310,76 svájci franknak megfelelő törlesztőrészletet követel forintban az adóstól. Ettől csak a következő kamatperiódusban térhet el, és akkor is csak csökkenő kamatok irányába.

És most jöjjön a bank ELSZÁMOLÁSA:

A bank 2012.08.08-án 276,43 CHF kamattörlesztést, 81,13 CHF tőketörlesztést ismer el, melyeknek együttes összege  357, 56 CHF és NEM 310, 76 CHF!!!  A bank önkényesen megemelte a svájci frankban nyilvántartott törlesztőrészletet!

A 2012.08.08-ig vezetett elszámolásból nyilvánvaló, hogy a svájci frankban jegyzett kamattörlesztés folyamatosan növekedett, ami egy annuitásos hitel esetén LEHETETLEN, mert az csak lefelé mozoghatna!!! Itt (is) a hiba!

De ami még durvább: a kezelési költséget is önkényesen megemelte 25,15-ről 51,59 svájci frankra!!!! Itt a következő hiba!!! (ez a 11.906 forintos tétel a táblázat alján)

loading…


Egy bank számára bíróság előtt talán még védhető, hogy 25,15 frank kezelési költséget felszámított, mivel az adós a szerződéskötéskor abba “belement”, de annak duplájára emelését mindenképp el fogja bukni!

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

Tehát ami a bank vállalása: 310,76 CHF törlesztőrészlet, amelyben 25,15 CHF kezelési költség benne foglaltatik, ehelyett követel 357,56 CHF + 51,59 CHF =  409,15 svájci franknak megfelelő forint összeget, mindezt erősen megnövelt HUF/CHF árfolyamon!!! (a 944 Ft konverziós díjat ezúttal figyelmen kívül hagytam). A különbség havi

98,39 CHF ami a bíróság előtt támadható (támadandó). – Vezér-Szörényi László, a német kormány bankjának volt tanácsadója, Banki informatikus, pénzügyi rendszermérnök.

loading…


Szólj hozzá

Hozzászólás