DEVIZAHITELEK-A KÖZJEGYZŐK FIGYELMÉBE!

DEVIZAHITELEK-A KÖZJEGYZŐK FIGYELMÉBE!


A közjegyzői okiratban, amely az egyoldalú kötelezettségvállalás van alapjában minden oké. Teljesen korrekt. 
Lenne….

 

(Raiffeisen- majd a többit is megnézem)

Mi van benne?




 

1. Kölcsön összege 110.323,62 CHF, árfolyama 149,56 Ft, amely alapján a kölcsön összege 16.500.000,- Ft.

Tehát az összeg a kölcsön megállapodott értékének megfelelően 
Devizában kifejezve: 110.323,62 CHF * 149,56 Ft 
Forintban kifejezve: 16.500.000,- Ft

Korrekt.
Nézzük, hogy milyen kötelezettségek lettek rögzítve benne.

2. Adós ezennel kötelezettséget vállalok, hogy a folyósított KÖLCSÖNt és járulékait a Bank részére a Kölcsönszerződésben meghatározott feltételeknek megfelelően forint pénznemben visszafizetem, a Kölcsönszerződés feltételeit tudomásul veszem. 
(ezek a feltételek is felsorolásra kerültek 1. pontban, kamat, …stb)

Ez is rendben, mert kölcsönről szól és nem csak úgy valamilyen tartozásról. Tehát én csak kölcsönt vállaltam visszafizetni.

A 4. pontban van 1 mondat, amit a bankok alapul használnak a csalásuk kivitelezéséhez, de ez a mondat sem alap hozzá. Idézem:

"Tudomással bírok arról, hogy a Kölcsön futamideje alatt a Kölcsön törlesztésére megállapított deviza átváltási árfolyam a Kölcsönszerződésben meghatározott feltételek szerint módosulhat."

Ez a törlesztőrészletekről szól. Egy huncut szó sincs arról, hogy a kölcsönértéket ez az árfolyami hatás érintheti. Egyetlen árva betű nincs arra hogy az árfolyam változása a kölcsönérték változását is magával vonja. Az bizony marad az első pontban leírtak szerint.

Mit kell megérteni?

 

Azt hogy 2 külön aktusról van szó:
– egyik aktus a kölcsönérték meghatározása, és 
– másik a folyósítás és törlesztő részlet összegének meghatározása. 
Jogilag is és számszakilag is különválik.

A nyilatkozatban csak a kiszámított törlesztőrészletek átváltására vonatkozik az árfolyami hatás, ami nem gond, ha a törlesztő részletek kiszámításának alapjául az 1. pontban rögzített kölcsönérték szolgál.

Sokan megtévednek abban, hogy a bank tudatosan nem tesz különbséget kölcsönérték és kölcsönösszeg között. A kölcsönösszeg már a kölcsönértékből számított összeg.




Így néz ki:
16.500.000 HUF / 149,56 HUF/CHF = 110.323,62 CHF és
16.500.000 HUF / 1 HUF/HUF = 16.500.000,- HUF

Mindkét meghatározás a kölcsönérték alapján kiszámított kölcsönösszeg. Ennek módosítására nincs kötelezettség vállalás!

Minden törlesztőrészlet számításának ez az alapja, akár forintban, akár devizában számítja bank a törlesztő részeket. 
Deviza alapon való számítás esetén a kölcsön CHF egyenlege csak 149,56 Ft-on értékelhető. Ha van egy másik árfolyam is a számításban (pl 256,47 HUF/CHF), akkor az eljárás a következő:

Egyenleg: 
110.323,62 CHF* 149,56 HUF/CHF : 256,47 HUF/CHF
ez 64.335,01 CHF

Ez az alapja a kamat és törlesztő rész kiszámításának. (most nem számoltam a folyamatos törlesztéssel)

A kiszámított (kirótt) törlesztőrészlet már vállalható a bank által meghatároztott árfolyamon. Ezt, és CSAK EZT VÁLLALTAM a kj-okiratban.

 

A bank a végrehajtás kezdeményezésénél kölcsönértékre is kiterjesztette az árfolyami hatást, amire a kötelezettség vállalás nem szól. A közjegyző pedig banki beköpésre, gondolkodás nélkül készséggel meghamisította az adatokat. Az a közjegyző, aki a vh-záradékot a kötelezettségvállalásban rögzített kölcsönösszegtől magasabb tőkeösszegre állította ki közokirat hamisítást követett el.

loading…


NCK: attól, hogy a bank erre nem hívja fel a közjegyző figyelmét, a közjegyzőnek ezt még hivatalból észlelnie kell!

– Minimum fel kellet tűnjön neki, hogy a rögzített kölcsönértéknél magasabb összegre böfögi a bank a tőketartozást. 
– Minimum annyi ismereretének lennie kellene, hogy a kölcsön nem pénzösszegre szól, hanem pénzértékre szóló megállapodás.

– Minimum annyi ismeretének lennie kellene, hogy M.o-n a bankok a kölcsön értékét csak és kizárólag forintban állapíthatják meg. 
– Minimum annyi ismeretének kell lennie, hogy a kölcsön értéke nem nőhet.

Minden közjegyzőnek fel kellett volna ismerni a törvénytelenséget és megtagadni a hamis összegre szóló vh-záradékolást. Közhatalommal felruházott hivatalos személytől elvárható a törvénytisztelete és a részre hajlás nélküli szolgáltatás.

Ignorantia non excusat legen.
A törvény nem tudása nem mentesít.

 

Btk. 
343. § (1) Az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve
a) hamis közokiratot készít,
b) közokirat tartalmát meghamisítja, vagy
c) lényeges tényt hamisan foglal közokiratba,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Azt gondolom elindíthatjuk a közjegyzők elleni büntetőfeljelentés kampányunkat is. Pici türelmet kérek, ha lesz egy kis időm rá megírom és kirakom ide szabad prédaként.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

Ha ügyész szabotálja a vádat, akkor lehet menni magánvádasba és akár a kártérítést is követelni. – Járvás Éva.

loading…


Szólj hozzá

Hozzászólás