FIGYELEM! ADÓSOKON MÚLIK A SZABADULÁSUK A BANKFOGSÁGBÓL I.c. RÉSZ DR. LÉHMANN

  • Googleplus
  • Youtube

EU Bírósági ítélet rendelkezéseiből:

„18     Annak elismerése ugyanis, hogy azok a nemzeti jogalkotási aktusok, amelyek jogtalanul behatolnak a Közösség jogalkotói hatásköre alá tartozó területre vagy más módon összeegyeztethetetlenek a közösségi jog rendelkezéseivel, bármiféle jogi hatással rendelkeznének, a tagállamok által a Szerződés értelmében feltétel nélkül és visszavonhatatlanul vállalt kötelezettségek tényleges jellegének tagadását jelentené, és ezáltal a Közösség alapjait kérdőjelezné meg.

24     Az első kérdésre tehát azt a választ kell adni, hogy a közösségi jogi rendelkezéseket – hatáskörének keretei között – alkalmazni hivatott nemzeti bíróság köteles biztosítani e normák teljes érvényesülését, szükség esetén – saját hatáskörénél fogva – anélkül

eltekintve a nemzeti jogszabályok közösségi joggal ellentétes, akár azt követő rendelkezéseinek alkalmazásától, hogy kezdeményeznie kellene, vagy meg kellene várnia, hogy a nemzeti jogszabályt előzetesen, jogalkotási vagy bármely más alkotmányos eljárás útján megsemmisítsék.”



Fenti Európai Bírósági ítéleti rendelkezések alapján ebben a perben is el kell dönteni T. Törvényszéknek azt, hogy hajlandó-e saját hatáskörében azokra kérdésekre válaszolni, amit az Európai Bírósághoz címezve megfogalmaztunk és hajlandó-e ezekre a kérdésekre válaszolva eldönteni azt, hogy a 2014. évi XXXVIII. sz, XL. sz. és LXXVII. sz. törvény egyes rendelkezései megfelelnek-e a 93/13. EGK. Irányelvében írtakkal, vagy sem,

vagy úgy dönt T. Törvényszék, hogy a fenti Európai Ítéleti rendelkezésből következően inkább megkérdőjelezi az Uniós Közösség alapjait azzal, hogy továbbra sem hajlandó az Európai jogi rendelkezéseket figyelembe venni.

Csak ezt követően lesz T. Törvényszék abban a helyzetben, hogy eldöntse azt, hogy volt-e értelme a felhívást felperes felé megtenni az közösségi jog értékelése nélkül, vagy inkább semmibe veszi az Uniós tagállamoknak Unióval kötött szerződés értelmében feltétel nélkül és visszavonhatatlanul vállalt kötelezettségeket.

És a közösségi normákkal összeegyeztethetetlen nemzeti jogszabályok alapján hoz döntést.”

El kívánom érni ezzel azt, hogy mondjuk 20-30 év múlva azok a bírók, akik a fentiekben látható tartalmú permegszüntető végzésekkel most ténylegesen segítik a hatalmi elitnek bankokat támogatók nemzetpusztító tevékenységét, ne mondhassák majd azt, hogy nem voltak ismeretében mindazoknak a számukra irányadó rendelkezéseknek, melyek alapján a pert nem szüntethették volna meg a bankok fosztogatását segítve.

Egyetlen magyar bíróság volt eddig, mely három ítéletében is töretlenül utal arra, hogy nem ért egyet az elmult évi banktámogató törvényekkel. A Kúriának Dr. Vezekényi Ursula tanácsa 2015. október 6-én két ügyben, majd november 24-én egy ügyben egyező tartalommal döntött felülvizsgálati eljárásban.

Az október 6-i ítéleteket már kézbesítették, de 3 MB terjedelme miatt iratomhoz most nem csatolom, ellenben kiemelem az ítélet 6. oldalának  utolsó bekezdésében írt megállapításokat:

„A Kúria nem osztotta az alperes azon jogi álláspontját, hogy az adott tényállás mellett a per megszüntetésének  van helye. E körben a Kúria hangsúlyozza, hogy a jogerős ítélet meghozataláig a per megszüntetésének semmilyen jogszabályi feltétele nem állt fenn. Az alperes érvelésével szemben a Pp. 275. § 2. bekezdése nem értelmezhető akként, hogy a per megszüntetéséről kell dönteni a felülvizsgálati eljárásban akkor is, ha a jogerős ítélet meghozatalát követően bekövetkezett valamely új körülmény, esetleg arra egybként lehetőséget adna. A per megszüntetéséről a felülvizsgálati eljárás során akkor kellett volna dönteni akár hivatalból is, ha annak feltételei a jogerős ítélet meghozatalakor már fennálltak volna.”

Rés a Kormányzat-Bank közös pajzsán ezzel a Kúriai megállapítással ezért keletkezett, mert az Európai Bírósági ítéleteket és jogot semmibe vevő 2014. évi elszámolási – XL . törvény – 37. § 3. bek-e a következő:

 

(3)67 Ha a folyamatban lévő eljárásban a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának már nincs helye, az eljárást meg kell szüntetni, ha a fél a keresetében (viszontkeresetében) a bíróság erre irányuló hiánypótlási felhívásának kézbesítésétől számított 30 napon belül nem kéri az érvénytelen szerződés érvénytelensége vagy részleges érvénytelensége jogkövetkezményének levonását, továbbá nem jelöli meg, hogy milyen jogkövetkezmény alkalmazását kéri.

Nincs helye az eljárás megszüntetésének, ha a fél a szerződés érvénytelenségének vagy részleges érvénytelenségének megállapítása iránti kereseti kérelme mellett az eljárásban más kereseti kérelmet is előterjesztett; ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy a fél a megállapítás iránti kereseti kérelmet nem tartja fenn.

Világos. Az Európai Uniós Csatlakozási szerződésünkben foglaltakat semmibe vevő, szószegő, 2014. évi XL. törvényt megszavazó Magyar Országgyűlés szándéka a magyar adósok százezreinek, vagy millióinak tönkretevésének tudomásulvételével az idézett törvényszöveg szerint az, hogy minden érvénytelenségi vagy részbeni érvénytelenségi folyamatban lévő peres eljárást a bíróság szüntesse meg.

Minden pert, azaz a Kúria előtti peres eljárásokat is megszüntetni rendelték a bankok érdekében a Magyar Országgyűlés fél évvel korábban magyar nép által megválasztott képviselői. Köszönetképpen. 

És ezt a törvényhozói szándékát nem valósította meg a Kúria Dr. Vezekényi Ursula tanácsa három ügyemben eddig. Az első három bíró, akik ki mernek állni a jogi terror ellenére lelkiismeretük, valamint jogszabályok mellett. Esküjük szerint.

Lehet, hogy akár elkezdhetik a targoncavezetői bizonyítvány megszerzését ezek a bírók, hiszen a banktámogatók megmutatják most azt, hogy ki az úr a háznál. De azt már többé nem lehet mondani, hogy csak Wales-ben vannak Wales-i bárdok. Van már három Magyarországon is.



És meggyőződésem, hogy lesz még több is.

Sajátos módon tudtam meg, hogy az Európai Bizottság Elnöke részére küldött, mellékletben látható 2014. november 4-i kérelmem alapján az alábbi tájékoztatás után indult panaszeljárás jelenleg hol tart.

Magyar Nemzetben megjelent http://mno.hu/gazdasagpolitika/devizahitelek-titkolozik-az-unio-1316104

cikk a következőket közli:

„Akár kötelezettségszegési eljárással is zárulhat az Európai Bizottság vizsgálata, amit a magyar devizahiteles-törvények ügyében folytat. Az uniós fórum a magyar kormánnyal egyeztet az ügyben, ám a tárgyalás részleteiről nem hajlandók részleteket közölni. A titkolózás miatt egy független magyar fogyasztóvédelmi szervezet az unió bíróságához fordult – értesült lapunk.

Ez annyit jelent, hogy a kérelmemre indult Európai Bizottsági vizsgálat eredményétől, illetve a magyar kormány hozzáállásától függően vagy az Uniós jogszabályoknak megfelelően módosítani kell a 2014. évi XXXVIII. , XL., LXXVII. számu törvényeket, vagy az Európai Bizottság az Európai Bírósághoz fordul a felsorolt törvényeknek közösségi joghoz nem megfelelőségének okából.

A vége egy ilyen eljárásnak egy komolyabb bírság hazánk felé, majd ha ezek után sem változtat a bankpártoló kormány álláspontján, akkor ujabb Európai Bírósági eljárás következik.

Azt pedig természetesnek tartom, hogy sem engemet, mint kezdeményezőt, sem a nyilvánosságot  az Európai Bizottság nem tájékoztatja. Hiszen célja ennek az eljárásnak nem az, hogy bármelyik EU-s nemzetet a lakossága előtt lejárassa, hanem az hogy helyreálljon a tisztesség és törvényesség.

FIGYELEM! ADÓSOKON MÚLIK A SZABADULÁSUK A BANKFOGSÁGBÓL I.a. RÉSZ DR. LÉHMANN

FIGYELEM! ADÓSOKON MÚLIK A SZABADULÁSUK A BANKFOGSÁGBÓL I.b. RÉSZ DR. LÉHMANN

TOVÁBB >>  
  • Googleplus
  • Youtube

Szólj hozzá

Hozzászólás