FIGYELEM! ADÓSOKON MÚLIK A SZABADULÁSUK A BANKFOGSÁGBÓL I.d. RÉSZ DR. LÉHMANN

  • Googleplus
  • Youtube

Annak okát ellenben a cikk nem adja, hogy mit keres ebben az ügyben a PITEE, vagy Dr. Lázár Dénes ügyvéd.

Ismereteim szerint soha nem tette közzé azt az iratát, mellyel az eljárást kezdeményezte, illetve azt az iratát sem hozta nyilvánosságra, melyben az Európai Bizottság Elnökének megbízottja tájékoztatta Dr. Lázár Dénest, vagy a PITEE-t a panaszeljárás kezdeményezéséről.

Természetesen annak nincs különösebb jelentősége, hogy az Európai Bizottság kinek a kezdeményezésére igyekszik a jogállamiságot helyreállítani hazánkban a devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződésekkel kapcsolatosan, de a hitelesség miatt jobban elhinném azt, hogy a PITEE-nek ehhez bármi köze volt akkor, ha mondjuk hozzám hasonlóan feltárná ezzel kapcsolatos iratait.

A lényeg pedig ennek alapján is az, hogy az adósok még egyáltalán nem vesztek el a bankok és pártolóikkal vívott ütközetben ha hajlandóak minden rendelkezésükre álló lehetőséget.

Megelégedésemre szolgál az, hogy több ezren elfogadták idáig  az általam javasolt, részleges érvénytelenség megállapítását kérelmező, adós számára 8.600.Ft. veszteséggel járó peres eljárások kezdeményezését is, valamint az általam javasolt elállási jog lehetőségét is.

Ennek a kettőnek egymás melletti érvényesítése mindaddig szükséges, míg helyre nem áll az Európai Uniós jog által meghatározott törvényesség hazánkban. Hiszen addig a Walesi bárdokhoz nem hasonlítható bíró az Európai jogszabályoknak megfelelő pert megszünteti, elutasítja, ezért indokolt az elállás.

De abban a pillanatban, amikor az Európai Uniós jog érvényesíthető lesz hazánkban, természetesen készen állunk a 93/13. EGK Irányelvnek megfelelően a szerződések kitakarítását kérni nemzeti bíróságainktól a tisztességtelen szerződési feltételektől. Elállásnál hivatkozva arra, hogy tévedésben voltunk a hitvány jogszabályok megváltoztathatósága tekintetében.

Eddig gondoltam a mostani tájékoztatóm terjedelmét, de ma reggelre az alábbi e-mail üzenetet kaptam.:



Megnéztem a felvételt, és tényleg érintve vagyok benne.

December 4-én a Hungária Televízió által felvett „Hiteles Hiradó” nevű műsorban szerepel az általam eddig nem ismert Dr. Polgár Zoltán „nemzeti jogvédő” és előadása 1:15 percénél közli azt, hogy „Az elállás fő apostola mint tudjuk Léhmann György úr volt, aki egy-másfél hónappal ezelőtt kijelentette, hogy a tisztességtelenséget nem kívánja csinálni és ügyfeleit az elállásra buzdította.”  Mivel sikerült neki nevemet ekként említeni, igyekeztem megtudni azt, hogy mégis ki ez az ember.

Azt látom, hogy Gulya Tiborral ellentétben doktori címmel rendelkezik, de azt megállapítani nem tudtam a kereső alapján, hogy ügyvéd, vagy jogtanácsos, vagy egyik sem. Hasonlóan járhatott az a levelező is, aki a HitelSikerek nevű oldalra a következőket írta:

Érdeklödnék Dr Polgár Zoltán ügyvéd felöl kitudrola valamit mert a Hiteles Hiradóba szokot szerepelni és nagyon igazakatmond demint ügyvéd nemtaláltam semmit felöle Békéscsabán nemtalálható ügyvéd aki válalna devizapert,van permenteség is denemtudom hogyan üdvözlettel M Sándor

Egyébként pedig szerintem ahhoz a csoporthoz tartozik, amelyikben Kerékgyártó Katalin tette közzé azt, hogy sikerült Varga Mihály úrral fél órát beszélgetni. Beszélgetése eredményét Kerékgyártó Katalin írása utolsó mondataiban az alábbiakban foglalta össze:

„Annyit el kell mondjak, hogy barátságos, intelligens ember Varga Mihály.  Most már tudja, hogy mi tudjuk. Nagyon jó lenne ha belátná, ez így zsákutca, rengeteg áldozattal.

Rajta múlik, hogy megteszi-e azokat a lépéseket, amiket meg tud tenni. Ez a találkozás is egy próbálkozás volt, meg kellett lépni. Soha nem tudhatjuk mi lesz az, ami elvezet a célig. KATALIN KERÉKGYÁRTÓ.”

Ez volt az az írás amit Dunaújvárosban felhoztam azért, hogy így ne viselkedjenek sohasem az adósok. Az a kormánytag, amelyiknek egyik társa terjesztette elő a múlt évi törvényeket, teljesen mindegy, hogy milyen barátságos abban a félórában, amikor két ismeretlen hölgyet fogad. Amennyiben nem keményen lépnek fel mindazokkal, akik felelősek az ártatlan emberek kifosztásáért, vagy szóba tudnak még mindig állni azokkal, akiknek fejfájást sem okoz az, ha magyar emberek ezrei életét teszik tönkre akár törvényalkotással, akár másként, azok az emberek szerintem soha nem fognak megszabadulni szenvedéseiktől.Tehát szerintem ennek a csoportnak védelmében készült el rohamtempóban Dr. Polgár Zoltán előttem ismeretlen foglalkozásúnak hozzám elküldött felvétele.

Annyit nem érdemelnek a felvételen elhangzottak, hogy részletesen foglalkozzak velük, de ha már megszólítottak, időrendben haladva reagálok a felvételen elhangzó szavakra: 1:04: nem devizakölcsön, hanem devizában nyilvántartott forintkölcsön

1:16: olyan csoportosítás nincs, hogy az egyik az érvénytelenség a másik az elállás vagy tisztességtelenség 1:26: soha nem mondtam olyat, hogy a tisztességtelenséget nem kívánom csinálni, hanem az elállást, 2:55: nem illik félrevezetni az adósokat azzal, hogy az egyoldalú jognyilatkozatot nem köteles a másik fél elfogadni akkor, ha ez szerződésben nem volt rögzítve:

BDT2005. 1199. „Az elállás önmagában előidézi a szerződés felbontását, e joghatás bekövetkeztéhez az elállás elfogadására vagy más további cselekményre nincs szükség.

Az elállás tudomásulvételére vonatkozó nyilatkozatnak a szerződések megszűnésében nincs szerepe.”

3:22: a forintosítási törvény nem visszamenőlegesen módosítja a szerződéseket, 4:35: zavar van a gondolkozásában akkor, amikor azt mondja, hogy a forintosított szerződéseket

visszamenőlegesen módosította a bank. Elfeledkezett a forintosítási törvénynek alábbi szakaszáról:

3. § (1) A fogyasztói kölcsönszerződés az e törvényben meghatározottak szerint a törvény erejénél fogva módosul       Tehát nem a bank módosít és nem visszamenőleges a módosítás.

5:27: kétszeri olvasás után helyesen hivatkozik fekete lóra a nyilatkozó. Ellenben a fekete ló nem más, mint a

nyilatkozó félrevezető nyilatkozata. Hiszen mindenáron egyfajta valótlanságról kíván meggyőzni akkor, amikor igyekszik azt a látszatot kelteni, mintha a forintosítási törvénynek 13. §-ban írt felmondhatósági jog nem más lenne, mint a Ptk. 226. § 2. bek-ben írt elállással kapcsolatos „másként rendelkezés”miatti jogvesztés. Egy szóval nem utal a forintosítási törvény arra, hogy a 13. §-ban írt adósi felmondási jog által másfajta jogokat az adós elvesztene, illetve a 226. § 2. bek. elállási jogánál írt „másként” szót a magyar nyelv és logika szabályai szerint egyféleképpen ért minden magyar ember. Akként ért, érthet, hogy joga van a jogszabályalkotónak a Polgári Jog Különösen Részében megjelölt szerződések esetén az elállási jogot változtatni, időben, vagy másként korlátozni, vagy éppen akadályozni.

De hogy egy ilyen fajta jogszabályi lehetőségnek mi köze van egy törvényi felmondási joghoz, megmagyarázhatatlan. Őszintén szólva soha nem gondoltam arra, hogy lesz egyszer egy olyan adósmentőnek mondott ember, aki az egyetlen helyes értelmezést logikátlanul félremagyarázza általam ismeretlen okoknál fogva. Ez szerintem a fekete ló és nem más.

Illetve az is, hogy a felvétel egyetlen szavánál sem említi a nyilatkozó azt, hogy a banknak egyébként kétfajta lehetősége van az adós késedelme esetén szerződést megszüntetni. Vagy a bank által készített szerződés alapján felmondja a szerződést, vagy az alábbi jogszabályhely alapján eláll a szerződéstől:

300. § (1) A jogosult – függetlenül attól, hogy a kötelezett késedelmét kimentette-e – követelheti a teljesítést, vagy ha ez többé nem áll érdekében, elállhat a szerződéstől.

A banknak ez a kettős jogi lehetőség egy percig sem zavarja a nyilatkozót. Csak az adósoknak jogai.

5:30: Nyilatkozó által helytelen idézett törvényi rendelkezés a következő:

13. § (1) Ha a deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés e törvény szerint forintalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésre módosul, a fogyasztó a módosulást követő 60 napon belül a fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződést felmondhatja.

6:30: Súlyos dolgot legfeljebb a nyilatkozó vesz a nyakába akkor, amikor úgy gondolja, hogy a szerződés egészének érvénytelenségének bírósági megállapítása az adósok számára járható út.

Mos közlöm talán századszor azt, hogy a nyilatkozókhoz hasonlók akkor, amikor a szerződés egésze érvénytelenségét kérelmezi a bíróságnál, kérelmük teljesítése esetén iszonyú kárt okoz az adósnak az alábbiak szerint:

1/2010. PK Vélemény:   9. A kamat illetve a használati díj az eredeti állapot helyreállítása körén kívül eső olyan járulékos igények, amelyek a visszatérítendő pénz-, illetve dologszolgáltatás adott időtartamon keresztül történt birtoklásán és használatán, mint többlettényállási elemen alapulnak.

Indokolás:  A kamat illetve a használati díj – helyes dogmatikai felfogás mellett – nem részei az érvénytelen szerződés alapján visszatérítendő pénz-illetve dologszolgáltatásnak, hanem ezek az eredeti állapot helyreállítása körén kívül eső olyan járulékos igények, amelyek a visszatérítendő pénz-, illetve dologszolgáltatás adott időtartamon keresztül történt birtoklásán és használatán, mint többlettényállási elemen alapulnak.

Jogi diplomával rendelkező nyilatkozó szerintem jól tudja ennek a Kúriai Véleménynek ismeretében azt, hogy mivel az adósoktól az annuitásos kamatkövetelés folytán eddig tulnyomórészt kamatot követeltek és a szerződés egészének érvénytelenségének megállapítása után az adósok minden befizetett kamatösszegüket elvesztik.

Nem tudom másként felfogni nyilatkozónak és a hozzá hasonlóknak, és mindazoknak a tevékenységét, akik még mindig az adósok szerződése egészének érvénytelenségének megállapításn fáradoznak fentiek, valamint az Európai Bírósági itéletek ismeretében is, hogy csak azért is megmutatják, hogy nekik lesz igazuk.

Ha egyszer ők úgy döntöttek, hogy márpedig érvénytelenség megállapításár irányuló perekre kívánják rávenni az adósokat, akkor ők még akkor is kitartanak álláspontjuk mellett, ha az adósok belegebednek.

8:20: Ismét közli a nyilatkozó azt, hogy a legnagyobb baj az, hogy a bank nem köteles elfogadni az elállást.

Szerintem jogi képzettségű nyilatkozó ismeri az alábbi Legfelsőbb Bírósági döntvényt, de szerintem ez nem zavarja abban, hogy az adósokat félrevezesse. Ennek akadályozására én is ismét közlöm az általa ismert alábbi döntvényt: BDT2005. 1199. „Az elállás önmagában előidézi a szerződés felbontását, e joghatás bekövetkeztéhez az elállás elfogadására vagy más további cselekményre nincs szükség.

Az elállás tudomásulvételére vonatkozó nyilatkozatnak a szerződések megszűnésében nincs szerepe.”



8:50: A nyilatkozó itt nagyon elveszített a fonalat. Ha valaki meg tudja mondani azt, hogy előadása szerint mitől lesz jobb végrehajtás megszüntetése iránti pert kezdeményezni az adósnak akkor, ha nem állt el a szerződéstől,  mint akkor, ha érvénytelenségi pert kezdeményez, kérem írja meg nekem.

9:02:  „Mondom az elállás érdemi joghatást nem igazán tud elérni” mondja a nyilatkozó. Beszéde elején

még emlékezett a Ptk. 320. §- ra, ennek a nyilatkozatnak alapján pedig néhány perc elteltével már elfelejtette ezt. Segítsünk neki a törvényhely indokolásából idézve:

„Az elállás a másik félhez címzett olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely a szerződést felbontja. Az elállás ugyanolyan jogi helyzetet teremt, mint a felbontó szerződés és a szerződés megkötése előtti helyzet visszaállításának van helye. A visszaszolgáltatási kötelezettség a szerződés megkötésének időpontjától esedékes, így azt a felet, aki pénzt szolgáltatott, az esedékességtől (a szerződéskötés időpontjától, illetőleg a teljesítéstől) kamat illeti meg.

Az elálláshoz fűződő joghatások a jognyilatkozat közlésével beállnak, ezért a nyilatkozat – a másik fél hozzájárulása nélkül – általában vissza sem vonható.”

9.30: Ettől kezdve jogi diplomával rendelkező nyilatkozó belekeveredik egy olyan méltatlan és oktalan,

összefüggéstelen okoskodásba, mely szerint a bank elállás esetén nem forintot kér a devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződés alapján, hanem svájci frankot úgy, hogy ezáltal 10 millió forint helyett 25 millió forintot kell az adósnak megfizetni csak azért, mert elállt.

Eddig bírtam Dr. Polgár Zoltán úrnak nyilatkozatát hallgatni, de érvelésében olyan mélyre süllyedt, melyet nem vagyok hajlandó tovább követni.

Ebből elég. És azt is sajnálom, hogy egyetlen percet is foglalkoztam Dr. Polgár Zoltán úrral. Ezek után keresztény embereknek is indokolt megfogadni a Talmud intelmét:

„Ments meg, Uram, a barátaimtól, ellenségeimmel majd elbánok magam is.”

Siófokon 2015. december 6. napján.                                     Léhmann György

FIGYELEM! ADÓSOKON MÚLIK A SZABADULÁSUK A BANKFOGSÁGBÓL I.a. RÉSZ DR. LÉHMANN 
  • Googleplus
  • Youtube

Szólj hozzá

Hozzászólás