MEGÉRKEZETT AZ ÜGYÉSZSÉGRE-KÜLÖNÖSEN NAGY KÁRT OKOZÓ GAZDASÁGI BŰNCSELEKMÉNY 2 RÉSZ.

3.

 

Ha nem kölcsön jogviszonyból számították Pénzintézetek a követelését, akkor miből?

A Pénzintézetek „Részletes elszámolásait” megvizsgálva egyértelműen kitűnik, hogy Forex trade spekulatív devizakereskedést számoltak el a kölcsönszerződésre hivatkozva.

Mi is történt valójában?

Pénzintézetek saját maguk bizonyították be, hogy nem kölcsönzés történt. A megküldött részletes elszámolás az alábbiakról tanúskodik.


Amíg ügyfél abban a hitben volt, hogy kölcsönt kapott a Pénzintézettől, addig Bank nagyon is tisztában volt azzal, hogy ő azt az összeget nem kölcsönként fogja kezelni, hanem kereskedési céllal vételárként árfolyam-spekulációs céllal. Az ilyen spekulációra adott kölcsön bírói úton nem érvényesíthető, ezért kellett a kölcsön látszatát kelteniünk.

Lepleződjön le Pénzintézetek gazdasági trükkje ami nem más, mint egy gazdasági bűncselekmény

1. Ügyfeknek forintra volt szükségük, ezért a Pénzintézetekhez fordultak, hogy kölcsönt kérjenek. A  Banknak van pénze, azért bank. A kölcsön a Pénzintézetnél meglévő pénz feletti rendelkezés időleges átengedése szolgáltatási díj ellenében. Ügyfél kamatot fizet érte. (Hpt, Ptk.) Oszt, szoroz, szándék megvan. Kölcsönt vesz fel.




2. Pénzintézet megígérte, hogy ad forintot „kölcsön”, de effektivitási kikötésként deviza-nyilvántartáshoz köti. Más konstrukciók igénybevételének lehetőségét a minimálisra szűkíti. Dörzsöli a kezeit, hogy hopp egy palimadár repült a kalitkába. A nyilvántatási effektivitási megállapodás nem változtatja a kölcsön jogviszonyt devizakereskedéssé, Pénzintézetek mégis arra használták fel, hogy a hibásan vezetett nyilvántartásra hivatkozva jogalap nélküli tartozásokat kreáljanak.

3. Valójában Pénzintézetek nem adtak kölcsönt, hanem a kölcsön illúzióját keltve eladták ügyfeknek az igényelt és engedélyezett forint mennyiséget devizáért napi árfolyamon számítva. Ügyfelek erről mit sem sejtettek. Pénzintézet tudta, hogy nincs és nem is lesz ügyfeleinek devizája, ezért nyitott egy devizapozíciót, amit „tartozás nyilvántartásnak” nevezett el. Ez azonban nem kölcsön nyilvántartás. A tartozást nem a kölcsön jogviszony alapján értelmezi. A mindenkori tartozást deviza árfolyami spekuláció alapján határozza meg.

Pénzintézetek abban a hittben tartották ügyfeleiket, hogy kölcsönt kaptak, de valójában Bank devizáért (svájci frankért, japán jenért) megvásároltatta vele a szükséges forint mennyiséget. Tudták, hogy nincs és nem is lesz devizájuk, ezért Pénzintézetek kegyesen megengedték, hogy a vételárat (a devizaösszeget) részletekben fizessék meg. A megvásárolt forintösszeg devizában kifejezett vételárát feljegyezte, mint tartozást a "nyilvántartásába". Megnyitotta a devizaspekulációjához a Forex trade alapú deviza nyilvántartást. A tartozást ebből a Forex trade nyilvántartásból vezette le, számított utána kamatot, számított belőle törlesztő részletet, forintosította. Láthatóan arra spekulált, hogy az árfolyam hosszútávon való növekedésével árfolyam-nyereségre tegyen szert adós terhére. Erről a spekulációs szándékáról azonban nem tájékoztatták ügyfeleiket. Velük továbbra is azt hitették el, hogy a kölcsönhöz vezetnek deviza nyilvántartást. A kockázatfeltárást is azért hangsúlyozták, hogy ezzel elfedjék azt, hogy a kölcsön jogviszony helyett szerződésszegő módon más pénzügyi viszony alapján számolnak el. Kölcsönnek törvényesen nincs árfolyamkockázata, így az arról való tájékoztatás felesleges. Esetleg a kamat vonatkozásában kapcsolható.

4. A vételár későbbi részletekben történő megfizetése miatt időértékre való hivatkozással kamatot is számoltak a Forex trade alapú tartozásra. Így lett a követelésük háromszorosa a kölcsön jogviszony alapján jogosan számított tartozásnak. A megvásárolt forint feljegyzett deviza vételárát fizettette meg részletekben, kamatostul. Ezt törlesztésnek nevezte el, hiszen a részletek megfizetéséről van szó és az ebből számított törlesztő részletekről küldte meg a törlesztési értesítőt, ami alapján elvárta a teljesítést. Csakhogy ez nem a kölcsön jogviszonyból eredő törlesztő részlet, hanem egy vételár részletekben való teljesítése. Ez a tartozás nem kölcsön jogviszonyból származtatott tartozás, hanem devizakereskedésből számított tartozás. Óriási különbség van tartozás és tartozás között, attól függően, hogy a tartozás miből ered. Kölcsön tartozás, vagy vételár tartozás. Kölcsön jogviszony, vagy kereskedés devizaspekulációval? Az elszámolásuk alapjául szolgáló nyilvántartás jogszabályi rendelkezés okán különbözik a nyilvántartási összeg értékelésében.

5. Ügyfeleknek később se lett devizájuk, mint ahogy azt már előre tudták Pénzintézetek, ezért  minden „törlesztéskor” eladtak nekik a szükséges mennyiségben devizát, aktuális napi piaci értéken, hogy törleszthessék a vételár esedékes részét nekik. Természetesen kamatostul. Mivel ők adták el és nekik kellett visszaadni is, így devizát ügyfelek nem is láttak, csak fizettek, napi piaci árfolyamon számítva. Devizát Pénzintézetek sem láttak, de ennek nincs is jelentősége. Törlesztéskor egy „kölcsön” nevű Forex trade fogadás eredményét realizálta havonta részlegesen, majd forintosításkor teljes zárást csinált.

Mivel se ügyfeleknek, se a Pénzintézeteknek nem volt devizája, így az abban való hosszú távú kereskedés fogadásnak minősül. Célja az árfolyam trendjére való fogadás. Ez nem más, mint egy deviza árfolyami spekuláció Pénzintézetek részéről, melybe ügyfelet úgy csalta be, mintha kölcsönt adott volna. Mai napig a „kölcsönszerződésre” hivatkozik. Az kicsit sem zavarja őket, hogy közben hány jogszabály sértenek meg, hiszen úgyse ellenőrzi őket senki. Pénzintézetek elszámolásaiból kiderült, hogy nem devizakölcsönt adtak, hanem egy Forex trade alapú hosszú távú devizakereskedést bonyolított ügyfeleikkel. Bank a trend irányában fogadott, míg ügyfeleket tudtukon kívül belekényszerítették a trend elleni fogadásba.

Ennek a gazdasági bűncselekménynek Pénzintézet által törvényi kényszerre kiszolgáltatott okirati bizonyítéka  a megküldött részletes Forex trade elszámolás, melyet nem szégyell felülbírált kölcsönszámításnak nevezni. Kölcsönszámítása azonban egyáltalán nincs. Ami pedig nem létezik, azt nem lehet felülbírált se.

A számviteli egyenlegcsalást nem érintik a DH törvények, ennél fogva irreleváns, hogy felülvizsgáltnak tekinti-e, vagy se.




A fogadásból eredő nyereség/veszteség realizálása havonként látható a részletes elszámolásában. A kereskedés elszámolása egyértelmű, hiszen Pénzintézetek részletes elszámolása nem tartalmazza a devizakölcsönhöz tranzakciónként kötelezően előírt nyitó és záró egyenlegeket, ellenben tartalmaz egy folyamatosan görgetett nyitott devizapozíciót és árfolyam-különbözet elszámolást.

A kölcsön jogviszonyból eredő elszámolásban jogszabályi előírásnak megfelelően a kölcsönértéke szerződésben rögzített. A számításokban az árfolyam a nyitó egyenleg értékelési tényezőjeként (mértékegységként) szerepel. A kölcsönben sem veszteség, sem nyereség nem mutatható ki. Ennél fogva a kölcsönből eredő tartozás nem tartalmazhat árfolyam-különbözetet. Számítások elvégzésekor az árfolyammozgást hatástalanítani kell.

Forex trade elszámolásnál az árfolyam mint vételár van jelen, hatalmas nyereséget vagy veszteséget is generálhat, de bírói úton nem érvényesíthető követelés.

 

4.

A megtévesztés művészete

Pénzintézetek igyekeznek csak a szerződésekre helyezni a fókuszt, a hibás teljesítését pedig erőszakkal érvényesíttetni. A szerződésekkel kapcsolatos jogi viták is azt a célt szolgálják, hogy a szerződéses pontokba  foglaltakkal feledtesse, akár felülírja a Számviteli törvény rendelkezéseit. Igyekeznek csupán jogvitaként beállítani a gazdasági csalást, mert ha a teljesítését is górcső alá vesszük azonnal szemmel láthatóvá válik a bűncselekmény.

A „kölcsönszerződés” tartalmazza mind a kölcsön, mind a Forex trade tartalmi elemeit. Azt, hogy valójában milyen jogviszonyt takar a szerződés, azt a teljesítés mutatja meg. Mivel Pénzintézetek a „kölcsönszerződésre” hivatkoznak, mikor Forex trade elszámolást készítenek, így nem kétséges, hogy ez egy spekulációs ügyletre szóló „szerződés” ügyfelek szerződéses akarata nélkül. A szerződés tartalmi elemei és Pénzintézetek teljesítése együtt egyértelműen megmutatja a valós spekulációs természetét annak a fogadásnak, amely „kölcsönnek” lett becézve.  (Tartalom elsődlegessége a formával szemben elv)

A devizakölcsönzésként elhíresült gazdasági csalás a valós tartalma alapján „Devizakölcsön” nevű Forex trade fogadási játszma.

Kúria Pfv.I.21.156./2015/5. ítélete

"a  forintkölcsön devizában történő "nyilvántartása" nem devizaalapú kölcsönnek felel meg, hanem valójában értékállósági kikötést magába foglaló megállapodásnak, azonban az értékállósági kikötést a szerződés megkötésekor hatályos polgári jogi szabályok nem ismerték és nem támogatták.”

374. § (1) „Aki jogtalan haszonszerzés végett színlelt gazdasági tevékenységet végez, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, gazdasági csalást követ el.”

Lássuk a Forex trade jellemzőit, melyek egytől egyig fellelhetők a szerződésekben a kölcsönhöz szükséges 3 elem mellett. A kölcsönhöz a kölcsönérték, a kamatláb és a futamidő szükséges. Devizakölcsönhöz is. A kölcsönértéket a szerződésben rögzített árfolyamon kell kiszámítani.  

Forex jellemzőkkel teletűzdelt szerződéseket banki teljesítéssel együtt vizsgálva nem kétséges a szerencsejáték jelleg.

loading…


A hatályos törvényeink úgy rendelkeznek, hogy a tartalomnak elsődlegessége van a formával szemben. Ez azt jelenti, hogy a könyvvezetés során a gazdasági eseményeket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni.

Nem a Szerződés neve a döntő, hanem a gazdasági esemény tartalma.

„2000. évi C. tv. 16.§ (3)

(3) A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően – e törvény alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazodóan – kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni (a tartalom elsődlegessége a formával szemben elve).”

A szerződés egyaránt értelmezhető kölcsönként és árfolyam-spekulációs devizakereskedésként is, így a valós teljesítés, a valós tartalom dönti el, hogy valójában milyen szerződés a vizsgálat tárgya. Jelen esetben Alperes teljesítése a szerződésre hivatkozva  Forex trade devizakereskedés elszámolása, így a szerződés nem értelmezhető kölcsönszerződésként.

6:121. § [Bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés]

 (1) Bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni

b) a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követelést;

 (2) Azt a tényt, hogy a követelés az (1) bekezdésben felsorolt okból bírósági eljárásban nem érvényesíthető, hivatalból kell figyelembe venni.

(3) A bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés önkéntes teljesítését nem lehet visszakövetelni

A Kúra jogegységi határozatai nem törvény, csak egy szűk témára vonatkoztatott ajánlás. Új körülmény felmerülése estén akár meg is változtathatja a véleményét. Elsődlegesen a törvényi előírásokat kell figyelembe venni, de a Kúria 6/2013 PJE-ben leírt véleménnyel egyetértek.

Ahhoz, hogy tisztán és egyértelműen látható legyen, hogy a szerződés vizsgálata nem különíthető el Pénzintézetek teljesítésének vizsgálatától, nézzük meg a 6/2013 PJE-t Bank teljesítésének vonatkozásában.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

„Kúria 6/2013 PJE 1. A deviza alapú hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződések (a továbbiakban: deviza alapú kölcsönszerződések) devizaszerződések. A felek a hitelezőnek és az adósnak a kölcsönszerződésből fakadó pénztartozását egyaránt devizában határozták meg (kirovó pénznem), és azt mindkét fél forintban volt köteles teljesíteni (lerovó pénznem). E szerződéstípusnál az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait: a forint gyengülése az adós fizetési terhének növekedését, erősödése pedig a csökkenését eredményezi.”

Bank Forex-trade elszámolásából egyértelműen kitűnik, hogy itt nem a kölcsön jogviszonyból eredő tartozásról van szó. Kúria zárójelbe is tette a „kölcsönszerződés” megnevezést. A kúriai megfogalmazás is kétértelmű, mivel egyaránt érthető a kölcsönre is és a Forex trade-re is. A különbség annyi, hogy ha a valóságban kölcsönszámítás történt volna, akkor az árfolyamváltozásból eredő törlesztőrészlet növekedés a részleten belül csak a kamatot érintheti. Ez is okozhatja azt, hogy „a forint gyengülése az adós fizetési terhének növekedését, erősödése pedig csökkenését eredményezi”. Eltérés a mértékben van, amire a kúriai vélemény nem tér ki. A változás mértékét pedig a tartozás (tőke+kamat) összegében pedig a kölcsön vagy Forex trade kereskedés számítási alapja határozza meg.

  • Kölcsön esetén a kölcsön egyenlegét szerződésbeni értékhez kell az árfolyammal értékelni, mert jogszabályi kötelezés van arra, hogy a nyilvántartás a szerződésben rögzített értéktől nem térhet el (2000. évi C tv. 59/A § (4),(7),(8),(9),60.§ (1)). Az árfolyam-különbözet csak a kamat összegét befolyásolhatja.
  • Forex alapú számítás esetén a teljes nyitott devizapozícióra árfolyam-különbözet számítható korlátlan mértékben. Ez azonban már spekuláció eredményének a realizálását jelentené.

„Kúria 6/2013 PJE 2. A deviza alapú kölcsönszerződés mint szerződéstípus önmagában amiatt, hogy a kedvezőbb kamatmérték ellenében az árfolyamkockázat az adósnál jelentkezik, nem ütközik jogszabályba, nem ütközik nyilvánvalóan a jóerkölcsbe, nem uzsorás szerződés, nem irányul lehetetlen szolgáltatásra és nem színlelt szerződés. A szerződési terheknek a szerződés megkötését követő – előre nem látható – egyoldalú eltolódása az érvénytelenség körében nem értékelhető, tekintettel arra, hogy az érvénytelenségi oknak a szerződés megkötésekor kell fennállnia.”

Ez a pont Pénzintézetek teljesítésének ismeretében értelmezendő igazán.

  1. Kölcsön jogviszony alapján számított tartozás esetén, a jogszabálykövető kölcsönszámítás alapján a devizakölcsön tőkerészének nincs árfolyamkockázata. Az árfolyam nem mint vételár, hanem mint a kölcsön  egyenlegének értékelési tényezője (mértékegysége) van jelen. Az árfolyami hatás a törlesztő részleten belül csak a kamat árazására van árfelhajtó vagy árcsökkentő hatással attól függően, hogy a kamatperiódusban milyen árfolyam mozgás volt. Jogszabály követő kölcsönszámítás esetén valóban nem jelentkezhetnek uzsoraterhek, így az jóerkölcsbe sem ütközne, nem irányul lehetetlen szolgáltatásra és nem színlelt szerződés. Minden attól függ, hogy Pénzintézetek a teljesítésükben követik-e a jogszabályi előírásokat, a Számviteli törvény kölcsönre vonatkozó értékelésbeli kötelezéseit.

Amennyiben Pénzintézetek elszámolása jogszabálykövető devizakölcsön elszámolás lenne, úgy ma egyetlen kérdés sem merült volna fel és még ma is élő és milliónyi fizetett kölcsön-jogviszony állna fent elszámolási- és jogvita nélkül. A Kúria állásfoglalására sem lett volna szükség.

loading…


Példa: A kölcsön értéke pl. 16.500.000,- forintnak megfelelő X svájci frank, ami a szerződéskötés idején 110.324 svájci franknak felelt meg, később pedig az árfolyam-változás hatására devizaösszegben változik, de értékben nem. Az első tranzakciónál, a folyósításnál helyesen jártak el Pénzintézetek. Azt követően önkényesen áttértek devizakereskedés spekulatív elszámolására. A folyósítás után értékelés nélkül nyitva hagyták a devizapozíciót az árfolyami hatásnak. Így történt meg az, hogy a forintosításkor kölcsön egyenlegének értékelés nélkül a nyitott devizapozíciót zárták 256.47 HUF/CHF árfolyamon, ezzel jogalap nélküli követelést kreáltak és együttesen sértették meg a Számviteli és Elszámolási törvényt.

Pénzintézet a forint összeg rendelkezésre bocsájtása után a továbbiakban tranzakciók előtt nem értékelte a jogszabályi kötelezettségének megfelelően a kölcsön Nyitó Egyenlegét. Afolyósítás után spekulációs céllal a törvényi tiltás ellenére áttért devizakereskedés elszámolására. A jogszabályi kötelezettség arra vonatkozik, hogy a kölcsönt az árfolyam  változásával a törlesztő részlettel azonos értékbázisra kell hozni és a szerződésben rögzített 16.500.000,- forint értéktől eltérni nem szabad. Mindvégig a 16.500.000,- forintnak, illetve a tőketörlesztésekkel csökkentett értéknek kell megfelelni a

svájci frank összegnek. Ha nő az árfolyam, akkor a forint főszámla mellett vezetett deviza nyilvántartás analitikus kimutatásban csökken a deviza összege, ha csökken az árfolyam, akkor pedig nő. Ez a törlesztő részlet tőke részére vonatkozó kötelezés. A kamatra ható árfolyam, és az annuitásos számítás miatt mégis lehet, hogy a törlesztő részlet növekedést mutat, de messze nem olyan mértékben, mint a nyitott devizakereskedési pozícióból számított törlesztő részletek esetén.

Tehát törvényes kölcsönszámítás esetén a kúriai vélemény helytálló. Ne feledjük, hogy a Kúria csak a szerződésekről mondott jogi véleményt és nem vizsgálta a kapcsolódó teljesítést. Ez nem is volt feladata.

Pénzintézetek teljesítése azonban Forex trade devizakereskedés elszámolása, a követelés összegét Forex trade nyitott pozíciójának zárásával létrehozott tartozás alapján állapították meg.

Így is igaz a Kúria megállapítása, csak ez esetben hiányzik ügyfelek szerződéses akarata. Ez a tény azonban nem semmisséget von maga után, hanem azt, hogy Bank nem élhet a követelése bírósági úton való érvényesítésével, mert a Forex trade spekuláció szerencsejátéknak minősül. Ezt a tényt támassza alá Bank azon nyilatkozata is, hogy az ügyfél vesztesége bármekkora is lehet az árfolyamváltozás hatására. Figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy törvényi tiltás védi a kölcsönbevevőt attól, hogy kölcsön esetén akár csak egy kicsi vesztesége/nyeresége is terhelje a kölcsön tőkerészét. Ez a kijelentésük nyílt bevallása annak, hogy Pénzintézetek fogadásban gondolkodnak, fogadás alapján teljesítenek, a számításaik alapja a fogadás. Ha a szerződéseket és Pénzintézetek teljesítését megfeleltetjük egymásnak, akkor a

„kölcsönszerződések” tartalmuk alapján és Pénzintézetek teljesítése összevetésében nem színlelt Forex trade jogügylet ügyfél szerződéses akarata nélkül.

Valójában azonban az történt – Pénzintézet tudta, ügyfél nem -, hogy Pénzintézet a kölcsönszerződésre hivatkozva a példánál maradva 16.500.000,- forintot adott el ügyfélnek 110.324 svájci frankért cserébe, részletfizetésre, úgy hogy tisztában volt vele, hogy ügyfélnek nincs és nem is lesz svájci frankja, nincs vásárlási szándéka. Bank ügyféllel szemben a folyósításkor egy devizakereskedési pozíciót nyitott az általa ismert trend irányában, míg ügyfelet belekényszerítette egy fogadásba a trend ellenében. A kényszerítés abban állt, hogy Pénzintézet tudta, hogy ügyfélnek pénzre van szüksége, hiszen ezért fordult hozzá kölcsönért. Egyéb kölcösnzési lehetőségeket a minimálisra redukálta. Pénzintézet elhitette ügyféllel, hogy kölcsönt ad neki. Erről tájékoztatta is. Azt azonban Pénzintézetek elhallgatták, hogy a futamidő elején a kölcsön jogviszonyt megváltoztatják és a tartozást devizakerozást kereskedés, Forex trade spekuláció alapján számítja és követeli.

Annyira elhallgatta, hogy még ügyfek kérését is évekig hárította, amikor arra kérték, hogy mutassák meg a tisztességes kölcsön elszámolást. Az elszámolásról nem adtak számot, csak a követelésüket közölték kamatperiódusonként. Nem derült ki, csak sejteni lehetett e túlzott követelésük alapján, hogy az elszámolásuk nem a kölcsön jogviszony alapján történik. Csak az Elszámolási törvény kényszere alatt küldték meg önmaguk elleni bizonyító erejű iratokat.

„Kúria 6/2013 PJE 3. A pénzügyi intézményt a jogszabály alapján terhelő tájékoztatási kötelezettségnek ki kellett terjednie az árfolyamváltozás lehetőségére, és arra, hogy annak milyen hatása van a törlesztőrészletekre. A tájékoztatási kötelezettség nem terjedhetett ki az árfolyamváltozás mértékére.”

Az árfolyamváltozás lehetősége mind kölcsön, mind devizakereskedés esetén fennállhat.

  • Kölcsön esetén – A tájékoztatásnak valóban ki kellett volna terjednie arra, hogy az árfolyamváltozás milyen hatással van a részletekre, ha kölcsön jogviszony alapján számol el a bank, vagy ha devizakereskedés elszámolása történik. Pénzintézeteknek tájékoztatni kellett volna ügyfeleiket arról, hogy kölcsön jogszabálykövető elszámolása esetén a kölcsöntőkének NINCS árfolyamkockázata, a 2000. év C. tv. 59/A § (7),(8),(9), 60- §(1) bekezdések rendelkezései szerint a kölcsöntőkével szemben sem nyereséget, sem veszteséget nem szabad elszámolni. Ennek megfelelően nincs is jelentősége az árfolyamváltozás mértékének. Kölcsönelszámolásban az árfolyam értékelési tényező és nem vételár. Az árfolyamkockázat kizárólag a kamat árazását érintheti a törlesztő részletek nagyságát.
  • Spekuláció esetén fokozottan részletesen fel kell hívni ügyfél figyelmét arra, hogy az árfolyam szeszélyes változása következtében a nyeresége/vesztesége korlátlan mértékű, ezért minden pénzét, vagyonát el is veszítheti. Alperes a kölcsön vonatkozásában tiltott devizakereskedés nyereségét akarja realizálni a kölcsönbevevővel szemben, mely cselekedete jogszabályt sért. Túlzott követelésének forrása a Forex trade nyitott deviza kereskedési pozíció zárása a forintosítási árfolyamon. Nem a kölcsön jogszabálykövető módon számított egyenlegét forintosította 256,47 HUF/CHF árfolyamon, hanem a Forex trade nyitott pozíciót zárta a forintosítási árfolyamon, tehát az elszámolási törvény előírásainak, miszerint a kölcsönnel kell elszámoljon törvényi kötelezésre sem tett eleget. Egyszerűen átszámította a Forex trade devizaösszegét saját árfolyamról MNB árfolyamra. Nem forintosított, hanem kölcsönösített.




Pénzintézetek a DH törvényeket is megsértették. Ezek kifejezetten a kölcsön elszámolásáról rendelkeznek, ők azonban Forex trade elszámolást küldtek meg ügyfeleiknek, és Forex trade elszámolásból eredő tartozást mutatnak ki, követelnek. Mai napig nem történt meg a kölcsönök törvényes elszámolása.

Pénzintézetek  Forex trade devizaösszeget kölcsönösítették minden jogalap nélkül.

2014. évi XL. tv. 3.§ (2)

„A pénzügyi intézménynek az általa folyósított kölcsön összegét, majd pedig – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – a törlesztőrészletek összegét az ezek teljesítésének tényleges elszámolási napján érvényes, Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell átszámítania. Ha a pénzügyi intézmény az ÁSZF-jeiben vagy a szerződéseiben konkrét napot határoz meg az átváltásra, úgy az átváltás napján érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell az átszámítást elvégezni.”

Így Bank az elszámolásával már nem csak a 2000. évi C tv. és 250/2000 Kormányrendelet előírásait szegte meg súlyosan, hanem az Elszámolási törvényt sem teljesítette. Az nem devizakereskedést kötelez elszámolni és korrigálni, hanem kifejezetten kölcsönt.

Mindaddig nem beszélhetünk felülvizsgált kölcsönelszámolásról, ameddig nincs kölcsönelszámolás. A nem létező elszámolást nem lehet felülvizsgálni se. A devizakereskedés elszámolását nem rendeli felülvizsgálni a törvény. A kölcsön jogviszonyból eredő tartozás számításához a devizakereskedés elszámolásának nincs semmi köze. Egy devizakereskedés elszámolását nem lehet megfeleltetni a kölcsön elszámolásával.

A DH törvények végrehajtásának alapja is a Számviteli törvény, melyet az MNB rendeletek a Bankok tisztességtelensége miatt és Bankok nyomására voltak kénytelenek kiegészíteni, de sajnos senki nem szólt a törvényalkotóknak, hogy amit szabályoznak, az már eleve szabályozott. Feleslegesen törvénykeztek. Nem új törvények kellenek, hanem be kell tartatni azt ami van. Ha mégis elkövetik azt a banális hibát, hogy egy már törvényileg szabályozott kérdést ismét törvényben szabályoznak úgy, hogy az eredeti szabályozás hatályban marad, akkor  az utóbb szült új törvény az előző kistestvére. A törvénycsalád csak együtt értelmezhető.

Ügyészséget is mulasztás terheli. A Pénzintézetek egyenlegcsalása tárgyában beadott közösségi feljelentést érdemben nem vizsgálta ki, amit már évekkel ezelőtt meg kellett volna tenni. A további károkozások megakadályozására nem halogathatják tovább a felelősök megnevezését, felelősségre vonását és Pénzintézetek megállítását további bűncselekmények elkövetésében. Ügyészségnek mindent meg kell tenni, amit egy jogállam megkövetel az elkövetett bűnök feltárására és annak megakadályozására, hogy bűncselekményekkel a bűnelkövetők károkat okozhassanak.

Mi megtettük és okiratilag bizonyítottan feltártuk Pénzintézetek egyenleghamisítását, a hamis egyenlegből származtatott tartozások követeléséből eredő jogalap nélküli gazdagodását. Ma már milliónyi bizonyító erejű okirat van lakosság birtokában, így semmilyen indok nem fogadható el a kivizsgálás hárítására.

Ha egy bank tönkremegy attól, hogy nem lophat állami támogatással, az jobb is ha eltűnik a magyar gazdasági színtérről.

Érd, 2017. március 15. Járvás Éva  magyar állampolgár.

VISSZA AZ 1 RÉSZHEZ.   

loading…


Szólj hozzá

Hozzászólás