Makkos Albert levele a CÖF elnökéhez-SEGÍTSÉG A TÁRGYALÓKNAK.Vajon figyelembe veszik?

Tisztelt Csizmadia úr!

A sajtó szerint a CÖF a civil szervezetek nevében a Bankszövetséggel folytat tárgyalást.Ismeretes, hogy a CÖF korábban nem foglalkozott a devizahitelek problémakörével. Nem tudom ki készítette fel a tárgyaló delegációt a jelenlegi tárgyalásokra. Segítségképen azonban szeretnék néhány jelentős elemet kiemelni, ami a Bankszövetség és a CÖF, illetve a Kormány közötti aszimmetriát csökkentheti.

A pénzintézetek jelentős szerződésállománya semmis, vagy legalább a deviza alkalmazása miatt részlegesen semmis.

Néhány példa:
· Az OTP Bank Nyrt az aktuális árfolyamot a honlapon közli. A honlapon azonban több, eltérő verziószámú árfolyam van. Arra viszont nincs utalás, melyik verzió a mérvadó. A Ptk. „meghatározott” összeget ír elő a kölcsön összegének meghatározására, ami az eltérő árfolyam miatt nem állapítható meg.

· A jelzálogbanki törvény szerint jelzálogbankok devizaügyleteket nem folytathatnak. Erre már az UniCredit Bank Hungary Zrt rájött és megszüntette a Jelzálogbankot, amivel természetesen nem oldotta meg a problémát. Az OTP Jelzálogbank Zrt hasonló helyzetben van. Az összes szerződés részlegesen semmis.


· Az OTP lízingtársasága, a Merkantil Bank Zrt olyan lízingfeltételt alakított ki, hogy az árfolyam emelkedést a tőketartozáshoz írja hozzá. Ezzel a megoldással a szerződés kifizethetetlenné válik. (25 éves korában vásárolt egy gépkocsit egy fiatalember. 65 éves korában még mindig lesz tartozása, igaz, ekkor már oldtimer a gépkocsija.) A LOMBARD Lízing Zrt szerződése hasonló. Sorozatban ítélik meg a semmiséget.
Véletlen, hogy Csányi úr eladta OTP részvényeit, amikor szerződéseinek többsége semmis, vagy részlegesen semmis?

· Az AXA Bank aláírásának törvénytelensége miatt sorozatban erénytelenítik szerződéseket. Ez a jobbik. Hiszen a szerződések elemzése azt mutatja, hogy alig van benne olyan pont, ami törvényes. Hasonlóan tele van jogsértéssel az MKB Bank Nyrt szerződése is.

· A Porsche Bank Zrt szerződése eltér az általános szerződési feltételektől, és mindkettő eltér a honlap megfogalmazásától. Átvéve a Svájci Nemzeti Bank szerepét maga határozza meg a svájci frank kamatát. Kétséges a törvényessége.

· A CIB Lízing Zrt szerződéseiből kimaradt a THM értéke, amely miatt semmisek.
· A CIB Bank Zrt tevékenysége erősen kétséges. A szerződések sorozatát kötötte meg kölcsönszerződés nélkül, így alapvető feltételeket nem határozott meg.

A pénzintézetek felsorolása nem teljes. De nem csak pénzintézeti oldalról lehet a helyzetet elemezni.
· A svájci frank alapú szerződéseket az alacsony kamat miatt kötötték meg a kölcsönfelvevők. A svájci franknak két sajátossága van: az árfolyam és a kamat. Az árfolyam emelkedését minden pénzintézet egységesen alkalmazta. A kamat vonatozásában azonban nem a svájci frank kamatát vették alapul. Ahol utaltak erre, ott sem tartották be.

· Egyetlen magyar bank sem tette közzé a svájci frank kamatát (Pl. a Svájci Nemzeti Bank referenciakamat, vagy a LIBOR értékét.), holott a kölcsönfelvételek idején a bankokban osztogatott PSZÁF tájékoztató éppen a svájci kamat változására hívta fel a figyelmet. Ez arra vezethető vissza, hogy egyes pénzintézetek valótlan báziskamatot alkalmaznak, és így jogtalan haszonra tesznek szert.

· Súlyosabb hiba, hogy a bankok jelentős része a kamatemelés indokaként általános piaci feltételeket határozott meg. (Pl. a pénzpiac változása) Nincs jelezve az egyes hatások bázisértéke és a változás ügyleti kamatra gyakorolt hatása sem. Tehát eleve semmis a kamatemelés. De ez a kamatemelési mód tagadja a szerződés svájci frank indexálását. Így vagy az árfolyamot is el kell hagyni, vagy a Svájci Nemzeti Bank kamatát alkalmazni.
Összefoglalva még nem találkoztam olyan banki gyakorlattal, ahol a kamatemelés törvényes lett volna.


· A kamat értékének látszatbeli csökkentése érdekében egyes bankok kitalálták a kezelési költség fogalmát. Kezelési költséget a hitelpiaci törvény nem ismeri. A kölcsönnel kapcsolatos összes költségeket a kamat tartalmazza. A kezelési költség a megtévesztő jellege miatt semmis.

· Számos bank alkalmaz olyan költségeket, amelyek a kamat részét képezik. Így ezzel duplán érvényesítenek költséget. Ilyenek például: folyósítási jutalék, szerződéskötési díj, stb. Ezek természetesen a dupla költségérvényesítés miatt érvénytelenek.
· Az árfolyamrés csaknem minden szerződés megfogalmazásából kimaradt, ami miatt a szerződés érvénytelenségét a KÚRIA már kimondta.

· Az árfolyamrés összegét a pénzintézetek többsége nem vette figyelembe a THM számításánál, amely miatt a szerződések többsége semmis.

· Emberek ezreinek házát viszik el elszámolás és a tartozás elismertetése nélkül, holott ezt törvény írja elő. A bankokra, közjegyzőkre nem vonatkoznak a törvények?
· A bankok könyvelésébe csak elismert követelést lehetne bejegyezni. Nem vonatkozik a számviteli törvény a bankokra?
A felsorolás nem teljes körű. Azt azonban jól bizonyítja, hogy a pénzintézetek komoly bajban vannak, hiszen mind többen perelnek, és a jól megfogalmazott kereset esetében a pénzintézeti elmarasztalás elkerülhetetlen.
A sorozatos törvénytelenség miatt a bíróságokra egyre nagyobb nyomás nehezedik. Már ma is érezni, hogy a bírók indokolatlanul elhalasztják a tárgyalásokat, nem mernek ítéletet hozni. Sőt egyre gyakoribb a keresetek törvénytelen elutasítása, illetve az egyes törvények írott
értelmétől eltérő ítéletek születnek.

Sajnos már most is lehet hallani olyan nyilatkozatokat, hogy a Kormány és a bankok közötti tárgyalások eredményeként a devizaalapú kölcsönök perlését meg akarnák tiltani.
Megítélésem szerint egy jogállamban a törvénysértések megszüntetésének nem az a módja, hogy az alapvető emberi jogot korlátozzák.
Az emberek számára érthetetlen, hogy ha Csehországban meg tudták a devizakölcsönzést tiltani, nálunk ez miért nem lehetséges? Az emberek azt sem értik, hogy ha Horvátországban bírósági úton ki tudták mondani a devizakölcsönök érvénytelenségét, a fenti tömeges érv mellett Magyarországon miért nem valósítható meg? Hogyan lehetséges, hogy Magyarországon a szakmai érvek teljesen háttérbe szoruljanak? Az is érthetetlen, hogy miért
a banki érdekekre hivatkoznak a Kormány emberei, mikor Európában megállapított bankári jövedelmek között 8 magyar bank vezetője tartozik az élvonalba, az évi egymillió eurós jövedelemmel. A bankszakmában pedig a pénzt a teljesítmény alapján fizetik.

 

Megítélésem szerint a bankok rendelkeznek azzal az információval, amivel a Kormány nem rendelkezik. Az aszimmetria pedig csak felkészüléssel kerülhető el. Emiatt készítettem el ez a gondolatébresztő anyagot.

Budapest, 2013. augusztus 24.
Makkos Albert
közgazdász

Kapcsolódó cikk: Makkos Albert AZ ELEMZÉS – ISMÉT BANKMENTÉS ??

Szólj hozzá

Hozzászólás