AZ ELEMZÉS – ISMÉT BANKMENTÉS ??

BANKMENTÉS? (kapcsolódó cikkek a lap alján)

Varga Mihály 2013. márciusi nemzetgazdasági miniszteri kinevezésekor bejelentette, hogy a devizahitelek terén nem várható lényeges változás, legfeljebb a meglévő rendszerek – mint például az árfolyamgát – finomításával tervezhetünk. Orbán Viktor miniszterelnök 2013.júliusában kijelentette, hogy ebben az évben kivezetik a hiteltermékek közül a devizahiteleket. Minek köszönhető négy hónap alatt ez a hatalmas fordulat?

JOGI HELYZET

A devizaalapú kölcsönök jogilag elnagyolt, pontatlan szerződések. A Szociális Kerekasztal keretében már 2011. júniusában sajtótájékoztatón hívtam fel a kölcsönfelvevők figyelmét, hogy egyes devizaalapú kölcsönök semmisek.

2013. év elején megküldtem a Kormány Fogyasztóvédelmi Bizottsága részére azt az Európai Unió szakterülete által ellenőrzött anyagot, ami a jogértések sorozatát tárta fel. A Kormány Fogyasztóvédelmi Bizottság válaszra sem méltatta az Európai Unió javaslatára beterjesztett anyagot.
A jogi rendezés vonatkozásában a kölcsönfelvevők magukra maradtak. Mind többen pereltek.
2013. júniusában dr. Lázár Dénes semmisségi keresetében már a Kúria is állást foglalt. Ez alapján akár a szerződések nagy többsége semmis lehetetne.

Az elmúlt időszakban már számos bíróság állapított meg a semmisséget, amit a sajtó egyoldalú tájékoztatása miatt a lakosság nem ismer, de a pénzintézetek igen. A pénzintézetek azt is tudják, hogy számos olyan kereset van, amely szintén alapjaiban rengetheti meg a devizaalapú kölcsönök helyzetét. Néhány a folyamatban lévő ügyekből:
 

· Több jelzálogbank devizaalapon nyújtott kölcsönt, miközben a törvény szerint nem folytathat devizakereskedést, sőt befektetési jegyeinek legalább 85%-át hazai piacon kell eladni. Hogyan jött létre a deviza alapú kölcsön, ami mögött a bankok szerint deviza van?
 

· Vannak pénzintézetek, akik az árfolyam emelkedésével a tőketartozás növelték. Egy 25 éves fiatalember SUZUKI vásárlásának törlesztése még 65 éves korában sem jár le, pedig az autó már régen oldtimer lett.
 

· Van olyan pénzintézet, amelyik a gépkocsi kölcsönszerződésekből kifelejtette a TMH értékét.
 

· Egy pénzintézet átvette a Svájci Nemzeti Bank szerepét és maga állapítja meg a svájci frank kamatát.
 

· Van olyan bank, amelyik a szerződésben, az általános szerződési feltételben és a honlapján a kamatot három eltérő módon értelmezi.
 

· Az árfolyamrést a pénzintézetek többsége a THM számításnál nem vette figyelembe.
 

· A hitelpiaci törvény írja elő, hogy a kölcsönfelvevőt tájékoztatni kell a devizahitel sajátosságairól. Egy pénzintézet sem mondta el, hogy 20 éves távlatban az svájci frank árfolyama évi 8%-ot emelkedik. Egy pénzintézet sem mondta el, hogy a 20 éves trend alapján a svájci frank árfolyama mintegy 50 HUF/CHF értékkel alatta van a trendnek, azaz az árfolyam röviddel a szerződéskötés után akár 30%-kal is emelkedhet. Végül egyik pénzintézet sem mondta el, hogy a szerződésben előírt részlet pontos fizetése esetén is a tőketartozás emelkedni fog, és a kölcsönfelvevő akár három-ötszörösét
fizetheti vissza a felvételkori szerződött értéknek.

Ezek az indokok nem csak a magyar, hanem az európai uniós jogrend alapján is tisztességtelenek és semmisséget eredményeznek.
Miután a Kormány korábban a végtörlesztés kivételével csak látszatintézkedéseket hozott, a devizaalapú kölcsönök kérdésének rendezését az igazságszolgáltatásra bízta.

A bíróságok számos esetben látványosan bankpártiak, de a fent felsorolt durva hibák mellett nem lehet jogi úton a pénzintézeteket megmenteni.
Egy megoldás lehet, a deviza alapú kölcsönök deviza részének szerződéskötés időpontjában történő megszüntetése, amit a Kormány erkölcsi veszteség nélkül megtehet. Nem csoda, hogy a Kormány célul tűzte ki a deviza jelleg törlését.

A jelenlegi akció nem az első eset. A Kormány átvállalta az önkormányzatok egy részének devizaalapú kölcsönét is. A fizetésképtelen önkormányzat esetén ugyanis hiába kerül a jelzálog – pl. egy óvoda épülete – a bank birtokába, ha azt nem tudja értékesíteni és a jelzálog révén a tartozást behajtani. Az önkormányzati kölcsöntartozás átvállalása egy feltétel nélküli közpénzre történő banki mentő csomag volt.

JEGYBANKI ALAPKAMAT CSÖKKENÉSE
A devizaalapú kölcsönök felvételének idején a forint kölcsönök kamata 10% feletti, míg a svájci frank alapú kölcsönöké 5% nagyságrendű volt, ami a devizaalapú kölcsönök felvételét indokolttá tette .

 

A devizaalapú kölcsönnel két tényező változását fogadta el a kölcsönfelvevő: az árfolyam és a kamat. Amennyiben a felvételkori árfolyamhoz képest a törlesztő részlet fizetésének időpontjában változott az árfolyam, a kölcsönfelvevőnek az emelkedés mértékét kellett megfizetni. Ezt mindenki így értelmezte és a fizetések is eszerint történtek.

A devizaalapú kölcsönök esetében az ügyfél által fizetendő ügyleti kamat két részből áll: a deviza referenciakamata (Pl. a Svájci Nemzeti Bank referencia kamata, vagy a LIBOR) és a bank kamatfelára. Ha a referenciakamat változik, ugyanabban az arányban kell az ügyleti
kamaton belül a referenciakamatot is módosítani.

 

A pénzintézetek ezt a szerződésből fakadó törvényszerűséget figyelmen kívül hagyták és a devizakölcsönök kamatát teljesen szubjektív alapon emelték. Miközben a svájci frank kamata 2008-ban nulla körüli értékre csökkent, az ügyleti kamatok nem csökkentek. Így fordulhatott elő, hogy a bank kamatfelára már akár tízszerese is lehetett a szerződéskötéskori értéknek. Ez a kamatemelés sem jogilag, sem gazdaságilag nem volt indokolt, törvényes.


A deviza beszerzési költségére hivatkozva a bankok ma is 9-10% nagyságrendű kamatot alkalmaznak a deviza alapú kölcsönöknél. Az árfolyamgát bevezetésével csökkent a fizetett törlesztő részlet, amit egyesek szintén a kamatemeléssel próbáltak kompenzálni.
A jegybank új elnökének kinevezésével az alapkamat lényegesen csökkent, ma már 4%. A BUBOR a napokban 4% alá csökkent, ami mutatja, hogy a kamat tovább fog csökkenni.


Forint alapon a kölcsönzés ma már 4% BUBOR + 2% kamatfelárral, azaz 6%-kal megoldható.
Joggal vetődik fel a kérdés, miért vásárol a pénzintézet devizát, amikor forinttal akár 30%-kal alacsonyabb kamatszinten tud finanszírozni? Vagy a másik kérdés, forintból finanszíroz, de az ügyfeleken + 40% haszonra tesz szert?
Ez az állapot – akár hogyan is elemezzük – arra utalhat, hogy vagy a deviza alapú kölcsönök mögött nincsen deviza, vagy a pénzintézet szándékosan kárt okoz az ügyfeleinek?
A deviza alapú kölcsön az alacsony jegybanki alapkamattal okafogyottá vált! A problémára csak egy megoldás van, a kölcsönök devizarészének eltörlése, azaz a szerződések forintosítása.

MEGOLDÁS
A bank érdekében fenti két ok miatt a devizaalapú kölcsönszerződések deviza részének törléség meg kell oldani. Ez persze a megoldástól függően a devizahiteleseknek is jó lehet. De világosan kell látni, a változást a banki helyzet erőltette ki, amit felvállal a Kormány.

 

A szerződések forintosítása két módon valósítható meg: jogi vagy üzleti alapon.
Horvátországban jogi alapon oldották meg. A bíróság kimondta, hogy a devizakölcsön törvénytelen és azt a nemzeti devizában kell elszámolni. Erre Magyarországon is meg lenne a lehetőség, hiszen a semmisségi elemek tömkelege áll rendelkezésre. Bármikor ki lehetne mondani a részleges semmisségét, amivel a deviza a szerződésből eltűnne.
A Kormány az üzleti megoldást választotta és megpróbál megegyezni a bankokkal a forintosítás feltételeiről? Ez várhatóan azt jelenti, hogy a pénzintézetek a törvénytelenül beszedett törlesztő részleteket megtarthatják? Az ügyfelektől árfolyamváltozás címén beszedett pénzt jóváírják a kölcsönfelvevőknek, de – az előzetes sajtótájékoztatás alapján – a megegyezés címén az árfolyamváltozás címén jóváírandó összeg legalább részleges megfizetését kérik. (1/3 bank, 1/3 kölcsönfelvevő, 1/3 Kormány, azaz a teljes magyar lakosság) Mennyit lesz végül? Milyen megosztásban? Ezt csak latolgathatjuk.

 

Az összefoglalásból egyértelműen látható, csak akkor kerül sor a deviza alapú kölcsönök rendezésére, amikor már a bankok is nagy bajban vannak. Egyértelmű, hogy ezt a helyzetet bankok maguknak teremtették. Kérdés, ha ezt a bankok maguknak okozták, akkor mi köze ehhez az ország lakosságának, miért nem ezen az alapon rendezzük?
A kölcsönfelvevő egy rossz szerződés miatt elveszíthet a házát, ráadásul ugyanazon rossz szerződés miatt fizessen a teljes magyar lakosság és mentse meg azt, aki kitalálta saját csődjét. Számomra érthetetlen a kettős mérce.

2013. július30.
Makkos Albert

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:

Semmisség esetén egy összegben kell visszafizetni a “deviza-hitelek” fennmaradó részeit?

Feltétlenül nézd meg-Dr. Damm Andrea a semmis szerződésekről+iratminták!

FIGYELEM! A devizahitelesek spekuláció miatt perelhetnék a bankokat+HANGFELVÉTEL!

Szólj hozzá

Hozzászólás