Makkos Albert közgazdász levele Rogán Antal FIDESZ Frakcióvezetőjének

Előzmények:

Kedves Barátaim! 
Dr. Szegedi Ilona szervezésében a mai napon 4 órakor fogadott volna Rogan úr titkársága. A megbeszélésen dr. Szegedi Ilona, dr. Dantesz Péter és én vettem volna részt. A megbeszélést elhalasztották, és csak jövő hét csütörtökön kerül sor.
 
A megbeszélésre a csatolt előkészítő levelet készítettük. Miután ma nem fogadtak, a levelet Rogán úr részére elküldtük.
 
Üdvözlettel
 
Makkos Albert


"

Rogán Antal úr

Országgyűlési képviselő részére

Tárgy: Lakáscélú deviza jelzáloghitelek konverziója

Tisztelt Képviselő úr!

 

Olvastuk Patai Mihály és Gyuris Dániel urak interneten közzétett Ön részére írt levelét, amely a Bankszövetség devizahitelek rendezésére vonatkozó feltételes javaslatát tartalmazza. (A megállapodás véglegesítése előtt még a külföldi anyabankok módosíthatnak.) Ezt úgy értékeljük, hogy más változat is számításba jöhet.

A Kormány javaslatáról nem hallottunk. Mindez akár azt is tükrözheti, hogy a Kormánynak nincs elképzelése, csupán a Bankszövetség javaslatának elfogadása a feladata. Ez az állapot komoly aszimmetriát, egyenlőtlenséget mutat a Kormány és a Bankszövetség között.

Alapvető jogi feltételek a rendezéshez:

 

a. Számunkra minden devizahiteles réteg (lakás-, szabad-felhasználású, ill. gépkocsikölcsön) egyenlő. Nem fogadható el az a kettős mérce, hogy a rendezés csak egyes körökre terjedjen ki.

 

b. Bármely megoldásnál a jogállamiság elvéből kell kiindulni.

 

c. Elfogadhatatlan olyan gondolat, hogy bármely devizahiteles törvényi vagy szerződéskötési kényszer révén lemondjon perlési jogáról.

 

d. Elképzelhetetlen olyan jogi változtatás, amely a bankok múltbeli törvénysértéseinek fenntartását – visszamenőleges hatállyal – lehetetővé teszi. (Például a Bankszövetség javaslatában szereplő polgári perrendtartás változtatása.)

 

A rendezéshez a szerződéseket forintosítani kell. A forintosítás a szerződéskötés napján meglévő eladási árfolyam alapján történhet, mintha nem is szerepelt volna deviza gondolata sem az ügyben. A kölcsönfelvevők forintkölcsönének kamatszintje (a Bankszövetség javaslatával összhangban) a mindenkori BUBOR + 2% lehetne, negyedéves kamatperiódussal. Ezzel a rendezéssel az egyes – különböző helyzetben lévő – kölcsönfelvevők elszámolása az alábbiak szerint történne:

 

1. Folyamatosan fizető kölcsönfelvevők (90 napnál kisebb elmaradással). A szerződést az új feltételek szerint átszámolják, az esetleges túlfizetéssel a tőketartozást csökkentik.

 

2. Késedelemben lévő, de nem felmondott szerződéssel, illetve nem végrehajtási szakban lévő kölcsönfelvevők. A szerződést az új feltételek szerint átszámolják, és az esetleges túlfizetéssel a tőketartozást csökkentik.

 

3. Amennyiben kölcsönfelvevő az új számítási mód szerint is késedelemben van, nyilatkozzon, hogy az újonnan kiszámolt törlesztő részletet tudja/akarja-e fizetni. A döntést a szerződés helyreállítására a kölcsönfelvevő nyilatkozata szerint kell meghozni. Tehát a szerződés vagy visszaállításra kerül, vagy ingatlant értékesítik.

 

4. Ingatlan értékesítés során a Nemzeti Eszközkezelő Zrt vásárolja meg az ingatlant. Elengedik a kölcsönfelvevő tartozását és a tulajdonról való lemondás után lakbért fizet. A kölcsönfelvevő vállalja, hogy a lakbérfizetési elmaradása esetén bármikor fizetőképességének megfelelő méretű lakásba költöztethetik. A Nemzeti Eszközkezelő Zrt

2

 

keres olyan finanszírozót, aki vállalja, hogy a bérleti konstrukciót ismételten kölcsönszerződés révén tulajdonosi viszonnyá alakítja. Ezzel a megoldással az állami finanszírozás átmeneti jellegűvé válik és piaci alapon rendezhető lesz a lakásállomány.

 

A fenti szempontok alapján rendezésre kerülő kölcsönök vonatkozásában a perlés okafogyottá válik, tehát nem szükséges törvénymódosítással a már hatályos jogrendbe beleavatkozni.

Jelenleg a jegybanki alapkamat 3,8%. A Bankszövetség anyaga szerint is már 2% kamatfelárral a kölcsönszerződések a finanszírozhatók. Az 5,8% kamattal szemben a bankok jelenleg a devizaalapú kölcsönöknél 9-10% nagyságrendű kamatot alkalmaznak. A Bankszövetség előterjesztésében szereplő, törlesztő részletek csökkenése csak a finanszírozás extraprofitjáról való részbeni lemondást jelent, amit a Bankszövetség azonban ezt megtévesztően veszteségként kommunikálja. A Bankszövetség – egyébként átláthatatlan, banki konszenzusra épülő javaslata ma is nélkülözi a realitást, és változatlanul a magas banki profit fenntartását célozza.

Nem szabad arról megfeledkezni, hogy a jogászok és civil szervezetek már tisztában vannak a devizaalapú szerződések számtalan semmisségével, amelyek mind több perben jelennek meg. A bankszektor a semmisségek kimondásával – amit a bírói karra nyomást gyakorolva megakadályozhatna meg – hátrányosabb helyzetbe kerülhet, mint egy reális pénzügyi rendezéssel. Egyébként is tisztességtelen az a jelenlegi helyzet, hogy a Kormány egy tisztázatlan politikai ügy rendezését bírókra testálja, akik pedig a Kormányra várva, ezáltal döntésképtelen helyzetbe kerülnek.



A kormány valójában kiket is akar megmenteni?

Végezetül nem szempont, hogy a devizahitelesek nem járhatnak jobban a forinthiteleseknél. Ez a banki gondolat csupán a banki profit emelését szolgálja. Ha a forintkölcsönök kamata nem követi a jegybanki kamatot, akkor azon is változtatni kell, nem pedig a devizahitelesek kamatát magas a szintre emelni.

Ez a megoldás a bankszektor részére is elfogadható lehetne:

 

· A fizetésképtelenné vált adósok ingatlanától folyamatosan megszabadulna.

 

· A bankszektor mindig hangoztatta, hogy a devizahitelezés kezdeti időszakában a devizahitelesek jól jártak. A szerződések forintosításával a devizahitelesek is forinthitelessé válnának, és a korábbi időszakban fennálló a magas jegybanki alapkamat miatt a bankok profitja megmaradna.

 

· A tömegessé váló semmisségi perek révén nem szenvednének el erkölcsi és anyagi veszteséget.

 

A bankrendszer folyamatosan arra hivatkozik, hogy egy átfogó rendezés a bankok tönkremenetelét eredményezi. Nehezen hihető ez az álláspont. Számos magyar bank vezetője az Európai Unión belül a banki profit alapján a legmagasabb, évi 1 millió euro nagyságrendű jövedelmet ért el a tavalyi évben. Még mindig hatalmas profit van a bankokban! Vélelmezhető, hogy egy a fentiek szerinti rendezés legfeljebb a kiemelkedő profitot csökkenti, de nem ingatja meg a bankrendszert.

Budapest, 2013. szeptember 6.

Makkos Albert közgazdász  dr. Dantesz Péter ügyvéd dr. Szegedi Ilona ügyvéd 

Kapcsolódó cikkek:

A Nem adom a házamat Mozgalom levele

Surányi György volt jegybankelnök beismerő vallomása a devizahitelekről+cikk

Hágába a Felelősökkel

Szólj hozzá

Hozzászólás