KÁRTÉRÍTÉSI PERINDÍTÁS A TAGÁLLAM, A BIZOTTSÁG, ÉS A KÖZPONTI BANK ELLEN

KÁRTÉRÍTÉSI PERINDÍTÁS A TAGÁLLAM, A BIZOTTSÁG, ÉS A KÖZPONTI BANK ELLEN

 

Rövid előszó. Olvasd el: (az előszó és a videó után olvaható Dr. Kriston István levele)

Dr. Kriston István európajogi (pénzügyi) szakjogász a Magyar „deviza”-„hitelesek” védelme érdekében az Európai Bírósághoz fordult.
Állítása szerint – melyet több pénzügyi szakértő és jogász is alátámaszt, és ez az NCK álláspontja is – Magyarország tagállamban a bankok megkerülve a tőkepiaci szabályokat kölcsön jogcímén tőzsdén kívüli deviza határidős tömeges – mintegy 1.000.000 db deviza alapú szerződési – ügyletet kötöttek a fogyasztókkal.

Lényegében a bankok kölcsönbe burkolva, kölcsön címén összetett pénzügyi eszközt tartalmazó pénzügyi terméket értékesítettek a fogyasztóknak. Ez a magyarázata annak, hogy a videóban is bemutatott csalássorozat miként valósulhatott meg.


Dr. Kriston István jogvédő állampolgár:
A DEVIZAHITELESEK JOGÉRVÉNYESÍTÉSE ÉS HOSSZÚ MENETELÉSE

Kúria – 2014. június 3. mai felülvizsgálati ítélete
Deviza alapú kölcsönszerződések "lyukainak" bestoppolása és a deviza alapú hitelezés legalizálása folytatódik.

A politikai-gazdasági-pénzügyi elit azt a stratégiát választotta, hogy a "pártsemleges" igazságszolgáltatás végezze el a "piszkos munkát", vagyis a devizahitelek mint bankárosztalék és mint az állami költségvetés banki különadója (költségvetési forrás) jogi oltalmazásával, annak rendszerben tartását.

Ezek után jöhet majd a jogalkotó hatalom, aki a bíróság által kijelölt útra mutatva (kezét széttárva) és a deviza alapú hitelezést hasonlóan meg nem kérdőjelező alacsony költségen fogja "kivezetni" a piacról, úgy hogy  a jövőre nézve többletköltségei senkinek (állam, bankok, adósok) ne legyenek.

De mi lesz a múlttal? De mi lesz a múlt költségeivel? A költségek sorában a devizaelit jelentéktelen árfolyamrés költséget most leadott, kidobott a léghajóból, így az tovább "szárnyalhat".

Én csak figyelmükbe ajánlhatom a devizarendszert megkérdőjelező jogi törekvéseimet bemutató facebook oldalaimat:
https://www.facebook.com/DevizahitelesekkelAParlamentbe
https://www.facebook.com/pages/Devizahitelesekkel-az-Eur%C3%B3pai-Uni%C3%B3ba/1392645784340389
https://www.facebook.com/pages/Civilkorm%C3%A1ny/1482599971958490?ref=hl"
különös tekintettel a devizaügy Európai Unió politikai és jogszolgáltató színterére történt kivitelére, úgymint:
1. Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményező kérelmemnek helyt adó Ráckevei Járásbíróság 20.P.21.699/2012/23. számú végzése a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK Irányelv értelmezéséről.
2. Európai Parlament Petíciós Bizottságánál 0153/2014 számon iktatott deviza petíció.
3. Európai Bíróság előtt a fenti 1-2. lefolytatása után és annak kimeneteléhez képest mérlegelem kártérítési perindítást a tagállam, a bizottság és a központi bank ellen.

Kúria tavaly  (2013.07.04.) hozott felülvizsgálati közbenső ítéletében tényleges pénzváltási (deviza vételi/eladási) szolgáltatás mellett az árfolyamrést költségnek és  feltüntetése hiányát semmisségi oknak [Hpt. 213.§ (1) c)] minősítette, azonban a szerződés érvénytelenségét a folyósításkori árfolyamrés mértékével kiküszöbölve a szerződést hatályában fenntartotta és érvényessé nyilvánította.

Kúria tavaly (2013.12.16.) hozott 6/2013 PJE (polgári jogegységi) határozata minden létező jogvédelmet megadott a deviza alapú jogi konstrukciónak.

Kúria (2014.06.03.) hozott felülvizsgálati ítéletében pénzváltási (deviza vételi/eladási) szolgáltatás hiánya miatt a deviza kétnemű vételi és eladási árfolyamai alkalmazását előíró árfolyamrés feltételt tisztességtelennek, ezért semmisnek [Ptk. 209/A.§ (2)] minősítette, azonban a szerződés érvénytelenségét a folyósításkori (vételi) és törlesztéskori (eladási) árfolyamok helyébe az MNB hivatalos árfolyamát léptetve kiküszöbölte.


Kúria 2014. június 16. napján hozandó újabb PJE határozatában az alábbi négy kérdés eldöntésével véglegessé és valamennyi bíróság számára kötelezővé teszi a devizakonstrukció jogi oltalmazásának még nyitott négy kérdését:      
1. A devizakölcsönszerződés tisztességtelen-e amiatt, mert az adós viseli az árfolyamkockázatot?
2. Az árfolyamkockázattal kapcsolatban adott téves tájékoztatás eredményezheti-e a szerződés tisztességtelenségét? Eredményezhet-e semmisségi okot?
3. Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő feltételek megfelelnek-e az átláthatóság követelményének?
4. Az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelennek tekinthető-e? 

Mi lehet ezután? A devizaadósok tagállami (bírósági) és uniós jogérvényesítésének tömeges folytatása és a politikai küzdelem magasabb szintre emelésével a hosszú menetelés folytatása. Minden tisztelet kollégáimnak, akik vállvetve küzdenek az adósokat "lenéző" jogi fórumokon és vállalva a magyarországi nagytőke bábkormányának "politikai figyelő hálózatai" tekintetét is (…) És minden tiszteletem a kilátástalanság életérzésével küzdő adósoknak, akik második éve hisznek a hatalom ötleteléseinek (…), de előbb vagy utóbb rá kell jönniük, hogy sorsukat csak maguk fordíthatják meg.    

Dr. Kriston István állampolgár 
DAP – Devizahitelesekkel a Parlamentbe alapítója
DEU – Devizahitelesekkel az Európai Unióba alapítója
CK – "Civilkormány" alapítója

Szólj hozzá

Hozzászólás