ELÁLLÁS A "DEVIZÁS" SZERZŐDÉSTŐL I.-DR. LÉHMANN

Az Én Pénzem internetes lapban megjelent cikk az elállással foglalkozik az alábbiak szerint:

  • Googleplus
  • Youtube

http://www.azenpenzem.hu/cikkek/adosok-jogi-utak-es-tevutak/2764/

Ebből az írásból megtudhatjuk néhány bank véleményét az adósoknak szerződéstől elállásról alkotott véleményéről annak ellenére, hogy nincs szükség az elállás érvényességéhez a bank tetszésének, vagy nem tetszésének.

Ellenben a banki vélemények közlésére tekintettel indokoltnak látom azt, hogy akkor az általam képviselt adósok nevében én is kifejtsem a banki felmondással – felmondás közlésétől megszüntető egyoldalú nyilatkozattal – kapcsolatos véleményemet.



A banki felmondásra általában akkor kerül sor, ha a bank úgy ítéli meg, hogy az általa igényelt jogos vagy jogtalan követelések teljesítésének az adós nem tesz eleget. Egyszer, vagy többször felhívja a bank által egyoldalúan szerkesztett szerződés egyik pontja alapján az adóst a maradéktalan teljesítésre, majd az adós szófogadatlansága esetén vagy a bank, vagy a bank által felkért közjegyző közli azt, hogy a bank szerint milyen összegű késedelme van a teljesítésre az adósnak, és  ezért a szerződést a közléstől kezdődően megszünteti a felmondással.

Az árfolyamváltozással kapcsolatos terheket pedig a bank által megszokott arroganciával az adósokra terheli.

 

A közhatalomnak védőernyője alatt nem érdekli a bankot az, hogy az árfolyamváltozás terheinek adósra történő hárítása az Alkotmánybíróság által vizsgált és alkotmányosnak mondott 2/2014. Kúriai Jogegységi határozat 1. pontja 3. bekezdése alapján

 

„Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen.”

vitatható az, hogy az adós, vagy a bank viseli árfolyamváltozás terheit, illetve Lengyelországban a Szejm szerint 90 %-ban a bank viseli ezt, a magyar bankokat nem érdekli ilyen semmiség. Majd a magyar Országgyűlés, Kormány, vagy Köztársasági Elnök, Ügyészség, egyszóval mindenki ott felül akár azt is megmagyarázza a magyar adósnak, hogy milyen méltányosan jár el a bank az adóssal szemben, de egyébként is most foglalkozzunk inkább a migránsokkal.

 

Szóval ilyen számolás mellett a bank felmondja a felmondás közlésétől egyoldalúan a szerződést, és igyekszik akár az adós lakásának árverezése útján is hozzájutni ahhoz a pénzhez, amit ő indokoltan, de inkább indokolatlanul nyilvántart.

 




Csakhogy az ilyen felmondás érvényessége attól függ, hogy vajon az adós a pénz követelésével kapcsolatos bírósági perben hozott ítélet szerint valóban tartozik, vagy sem. Az adós alperesként természetesen a perben hivatkozik mindenre a banki követeléssel kapcsolatosan a kártérítési igényétől a nem megfelelő banki tájékoztatásig, és mivel a jogegységi döntés rendelkezéseit a bíróságoknak be kell tartani,

 

ha nem tudnám azt, hogy az Országgyűlés, a Kormány, a Köztársasági Elnök, az Ügyészség védőernyője minden körülmények között megvédi a bankokat akár a bíróság által is, nagy tétben nem fogadnék arra, hogy bíróság előtt a banki felmondás érvényes marad.

 

Ennyit a banki felmondás tartalmi problémájáról, de van itt egy másfajta probléma is.  TOVÁBB A II. RÉSZHEZ >>>

Kedves olvasó! Ha szeretnél tőlünk értesítést kapni a friss hírekről, akkor kattints ide, és iratkozz fel az ingyenes értesítésünkre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/ 
  • Googleplus
  • Youtube

Szólj hozzá

Hozzászólás