250/2000. (XII.24.) Korm. rendelet 22. § (1) A fedezeti ügyleteket azok megkötésekor fedezeti megjelöléssel kell ellátni és nyilvántartani. A fedezeti ügyletről vezetett nyilvántartásban a fedezeti ügylethez hozzá kell rendelni a fedezett ügylet (ügyletek) miatt fennálló nyitott pozíciót, és annak várható kamat-, illetve árfolyamveszteségét.


2007. évi CXXVII. törvény 86. § (1) Mentes az adó alól: a) a biztosítási, viszontbiztosítási szolgáltatás nyújtása, ideértve a biztosítási alkusz és közvetítő által – ilyen minőségében – teljesített szolgáltatásnyújtást is, továbbá az életbiztosítási és a nem életbiztosítási ág elkülönült művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező, ugyanazon személyek, szervezetek többségi tulajdonában álló felek egymás közötti olyan szolgáltatás nyújtása, amely közvetlenül szükséges az egyik fél biztosítási, viszontbiztosítási szolgáltatásának nyújtásához, és az ellenérték, amelyet a másik fél kap vagy kapnia kell, nem több annál, mint a nála ezzel összefüggésben igazoltan felmerült költség; b) a hitel-, pénzkölcsön és egyéb, ilyen jogviszonyt megtestesítő szolgáltatás (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: hitel) nyújtása és közvetítése, valamint ezek hitelező általi kezelése;
2007. évi CXXVII. törvény 165. § (1) Mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha a) termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása a 85. § (1) bekezdése és 86. § (1) bekezdése szerint mentes az adó alól, feltéve, hogy gondoskodik olyan, az ügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról, amely a Számv. tv. rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül;




Banki II-III.r. alperes a devizabeszerzési adatra nézve üzleti titokra nem hivatkozhat, mivel azt az Infotv. 3.§ 1-2. pontjai személyes gazdasági adatnak minősítik, ezért üzleti titoknak minősítése fogalmilag kizárt, illetőleg ez következik az Infotv. 3.§ 1-2. és az üzleti titkot hatályosan szabályozó Ptk. 2:47.§ (1) bekezdésének összevetéséből arra is figyelemmel, hogy az AB 11/2015. (V.14.) határozatának III.36. pontja kimondta, hogy a „Kúria 6/2013 PJE 1. pontja kizárólag azt döntötte el, hogy az árfolyamkockázat fogyasztó általi viselése a szerződés főszolgáltatási körébe tartozik”, vagyis a szerződés lényeges feltétele, ezért a szerződéskötésre irányadó régi Ptk. 205.§ (3) bekezdése értelmében a devizabeszerzési adatról, mint az árfolyamkockázat lényeges körülményéről már a szerződéskötést megelőzően is tájékoztatni kellett a fogyasztót és ez az új Ptk. 6:62.§ (1) bekezdése értelmében a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során is tájékoztatási kötelezettséget jelent, ezért amit a fogyasztó az árfolyamkockázat minden lényeges körülményeként megismerhet, az üzleti titoknak nem minősülhet.

Kereseti kérelem. Kérem a t. törvényszéket, hogy az I. alatt írt tényállás, valamint II. alatt megjelölt információs jogi alapok és IV. alatt felhívott pénzügyjogi alapok szerint a banki II-III.r. alpereseket az F/1 alatt csatolt devizaalapú kölcsönszerződésemre vonatkozó devizabeszerzés analitikus bizonylata személyes gazdasági adatáról szóló tájékoztatás és bázis swap devizabeszerzés I.r. alperes felé történő adatszolgáltatási kötelezettsége alapján a MiFID tranzakciós jelentés személyes gazdasági adatáról szóló tájékoztatás megadására II-III.r. alpereseket kötelezni és perköltségben is marasztalni szíveskedjen felperesek javára.

V.
INDÍTVÁNY ALKOTMÁNYJOGI PANASZ EGYEDI BÍRÓI NORMAKONTROLLRA

Kúria 6/2013 PJE határozatának a devizaalapú kölcsönszerződések mögött – a pénzügyi intézményekre vonatkozó közjogi jellegű szabályok miatt – devizaforrás áll ténybeli állítását, ezért a devizaforrás vizsgálatát lehetetlennek és szükségtelennek minősítő indokolását a devizaforrás ügyfélhez kötését és beazonosítását lehetővé tevő uniós jog elsőbbségébe és uniós bíróság értelmezési kötelezettség doktrínájába ütközése miatt a tagállami bíróságnak félre kell tenni. A PSZÁF 72811-4/2013 ikt. számú (F/7) válaszában értelmezett és az MNB 90. 2010. számú tanulmányban (F/3) részletesen leírt devizaforrás ügyfélhez kötését, ezzel beazonosítását a lentebb megjelölt uniós jog és azt implementáló magyar jogszabályok kétséget kizáróan biztosítják:

Törvényszék amennyiben adatvédelmi ügyben is a Kúria 6/2013 PJE indokolásának a devizaforrás vizsgálatát lehetetlennek és szükségtelennek tartó indokolását megkerülhetetlennek tartaná, úgy indítványozom, hogy a t. törvényszék forduljon az Alkotmánybírósághoz és ennek érdekében hozza meg a következő tartalmú végzését:

„A bíróság az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 37.§-ának (2) bekezdése és a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 155/B.§-a alapján kezdeményezi az Alkotmánybíróságnál a Kúria 6/2013 PJE határozatának indokolása III. pontjában foglalt szövegrész [A deviza alapú kölcsön mögött – figyelemmel a pénzügyi intézményekre vonatkozó közjogi jellegű szabályokra – devizaforrás áll. Annak vizsgálata, hogy egy konkrét szerződés mögött van-e devizaforrás lehetetlen és egyben szükségtelen is a perekben.] megsemmisítését, valamint ezen alaptörvény-ellenes indokolás jelen ügyben történő alkalmazása kizárását, mert az az Alaptörvény C) cikkének (1) bekezdésébe, továbbá 25. cikkének első mondatába ütközik. A bíróság egyidejűleg a per tárgyalását az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggeszti. A végzés ellen nincs helye külön fellebbezésnek.”

Indokolás. Az alperesi bank a deviza alapú (devizában nyilvántartott, de forintban folyósított és forintban törlesztett) kölcsönszerződés alapján csak állítja, de nem igazolta a devizakölcsön deviza alapját képező devizaforrást, miközben az adóst terhelő valamennyi kötelezettséget (tőke, kamat, kezelési költség) az igazolatlan devizához és árfolyamához kötötte. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete [PSZÁF] a Kúriához intézett Budapesten, 2013. május 31. kelt 72811-4/2013 iktatószámú közigazgatási-felügyeleti nyilatkozatában (F/7.4.) kijelentette, hogy a pénzügyi intézmények tömegesen bankközi hitelfelvétellel vagy bázis swap ügyeletekkel jutottak devizához [PSZÁF 3. kérdés 3. válasz ad b) alkérdés]. A magyar 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 2011. november 15-én hatályba lépett 210.§ (5a) bekezdése szerint a pénzügyi intézmény kizárólag azokat a költségeket és díjakat számíthatja fel devizában, amelyek az adott szerződés teljesítésének és fenntartásának érdekében a deviza forrás megszerzésével közvetlenül kapcsolatban állnak. „Megállapítható, hogy banküzemi szempontból devizában azon költségek felszámítása indokolt és lehetséges, amelyek az adott szerződés teljesítésének és fenntartásának érdekében a devizaforrás megszerzésével közvetlenül kapcsolatban állnak” [PSZÁF 3. kérdés 2. válasz].

Konklúzió. A fentiekből következik, hogy a devizaforrás megszerzésének költsége a deviza alap tényadatához kapcsolódó olyan bizonyításra szoruló ténykérdés, amelynek vizsgálata a perben nem mellőzhető. A szerződő feleknek a deviza forrásszerző műveletről és annak költségéről meg kellett volna állapodniuk, mert egyrészt a deviza forrásszerző művelet banki igazolása a deviza ellenszolgáltatás (kamat, kezelési költség) követeléséhez szükséges feltétel, másrészt a deviza forrásszerző művelet a szerződés lényeges körülményét jelentő tényadat és annak megismerése törvényen alapul [magyar Ptk. 205.§ (3)], harmadrészt a deviza forrásszerző művelet az adós személyes gazdasági adata [magyar 2011. évi CXII. törvény 3.§ 1-2., 14.§], mivel az vele közvetlenül vagy közvetve kapcsolatba hozható gazdasági ismérve, ezért azt a bank peren kívül vagy perben [magyar 1952 évi III. törvény 190.§ (2)] köteles kiadni az adósnak.




Polgári perbeli bizonyítás. A polgári perben a bizonyítás alapvető szabályairól törvény rendelkezik [1952. évi III. törvény [Pp.) 6.§, 163-165.§§]. Kúria a devizaforrás tényére nézve a számára megengedhetetlen törvényi vélelmet állított fel anélkül, hogy a devizaforrás igazoltságáról jogszabály törvényes vélelmet felállított volna. Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben szabályozott bizonyítást csak törvénnyel lehet korlátozni. A perrendtartási törvény a bizonyítást hivatalból csak akkor engedi meg a bíróságnak, ha törvény megengedi, ebből argumentum á contrario következik, hogy a Kúria a bizonyítás kizárását is csak akkor rendelhette volna el, ha azt törvény megengedi, ezért a bizonyítás kizárása nyilvánvaló alaptörvény-ellenes bírói jogalkotásnak minősül. Kúriának ezen előírását a devizaforrás ügyfélhez kötését és beazonosítását lehetővé tevő uniós jog elsőbbségébe és az uniós bíróság értelmezési kötelezettség doktrínájába ütközése miatt a magyar tagállami bíróságnak egyébként alaptörvény-ellenesség megállapítása nélkül is félre kell tennie, mert az uniós jogba ütköző tagállami norma a tagállami bíróságot nem köti.

PSZÁF 72811-4/2013. ikt. számú válaszában értelmezett és az MNB 90. 2010. számú 1-92. oldalas tanulmányban részletesen leírt devizaforrás ügyfélhez kötését, ezzel beazonosítását az alábbi uniós jog és azt implementáló magyar jogszabályok kétséget kizáróan biztosítják: 2004/39/EK Irányelv 13. cikk (6) és (10), 25. cikk (2)-(3)-(4)-(5); 1287/2006/EK rendelet 1. cikk (1), 5. cikk, 7. cikk, 8. cikk, 12. cikk, 13. cikk (1) és I.mell.1.táblázat; 3/2010 (I.21.) magyar PM rendelet 1.mell.1.III. és. 2., MiFID tranzakciós tábla 2.mell. 30. ügyfél; 5/2010. magyar PSZÁF módszertani útmutató; 9/2011. (VI.17.) magyar PSZÁF rendelet 1.mell. c( MiFID TREM tábla, 2.mell. kitöltési útmutató; 19/2013. (IX.27.) magyar MNB rendelet 2.§ – módosított 20/2012. (X.15.) MNB rendelet; 42/2013. (XII.29.) magyar MNB rendelet 2.mell. C) MiFID tábla 30. ügyfél; 52/2014. (XII.9.) magyar MNB rendelet 8.mell. MiFID tranzakciós tábla 30. ügyfél;

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

Alaptörvény indítvánnyal érintett rendelkezései. Alaptörvény C) cikk (1), T) cikk (1)-(2), 25. cikk kizárólag (1) bekezdés első mondata. Alaptörvény indítvánnyal nem érintett további releváns rendelkezései T) cikk (1-(2), 25. cikk (2)-(3), 28. cikk kizárólag első mondata. 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 24.§ (1) c), 25.§, 32.§ (1), 40.§ (4).

Alaptörvény-ellenesség. A 6/2013 PJE indokolás III. fejezet idézett szövegrésze sérti az Alaptörvény C) cikkének (1) bekezdésében foglalt hatalommegosztás alkotmányos elvét, valamint a 25. cikk (1) bekezdés első mondatát, mert tartalma szerint nem igazságszolgáltatási tevékenység keretébe tartozó, a joggyakorlat továbbfejlesztése, a jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében hozott jogértelmezés, iránymutatás, hanem jogalkotás, a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) bizonyításról rendelkező 6.§, 163.-165.§§ eljárási normái tartalmának módosítása jogértelmezés útján.

AB releváns határozatok. 31/1990. (XII.18.) [hatalmi ágak megosztása]; 50/2003. (XI.5.) [egyik hatalmi ág sem vonhatja el a másik jogosítványait]; 62/2003. (XII.15.) [alkotmányra visszavezethető eljárási szabályok léte és betartása]; 42/2005. (XI.14.) [3/2004. BJE jogegységi határozat megsemmisítése];

ELJÁRÁSJOGI NYILATKOZATOK

Kúria 6/2013 PJE határozatában csak a devizalapú fogyasztói kölcsönszerződések érvénytelensége iránt indult polgári perekben tartja szükségtelennek és lehetetlennek (…) a devizaforrás vizsgálatát, azonban a határozat III.2. pontja konkrét perekben ezt feloldja és bírói mérlegelés körébe helyezi – idézem – „A jogegységi határozat egyedi szerződések, szerződési rendelkezések érvényességének vizsgálatára nem alkalmas, hanem csak annak elemzésére, hogy a deviza alapú kölcsönszerződés 1. pontban ismertetett konstrukciója polgári jogi szempontból érvényes-e. Az egyes szerződések, egyes szerződéstípusok egyedi megvizsgálása, egyedi, illetve többlet tényállási elemek feltárása, értékelése csak a konkrét perekben lehetséges”. Álláspontom szerint a határozat tárgyi hatálya az információs polgári perekre nem terjed ki.

Pertárgy érték – eljárási illetékmentesség. A pertárgy meghatározatlan értékét 600.000Ft összegben [Itv. 39.§ (3) b) első bekezdés] jelölöm meg, amely után számított 6% eljárási illeték összege 36.000Ft összeget tenne ki, azonban a jelen per tárgyi illetékmentes [Itv. 57.§ (1) o)].

Perköltség. Kérem a t. bíróságot, hogy alperest perköltség – úgy mint a felperesi jogi képviselő jogszabálynak megfelelő ügyvédi munkadíja [32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§ (2) a)] – közvetlenül a felperesi jogi képviselő OTP 11742180-20078711 ügyvédi számlájára átutalással, de felperes javára történő megfizetésére szíveskedjen kötelezni. A felperesi képviselő nyilatkozom, hogy ÁFA adóalany vagyok.

Hatáskör – illetékesség. A törvényszék hatáskörét a 2011. évi CXII. tv. 22.§ (3) bekezdése első mondata alapján a Pp. 23.§ (1) bekezdés o) pontjára. A törvényszék illetékességét a felperesek választása és ………….. lakóhelye szerint a 2011. évi CXII. tv. 22.§ (3) bekezdés második mondatára alapítom.

Nyilatkozom, hogy felek között közvetítő eljárás nem folyt. Kérem a t. törvényszéket, hogy a polgári per első és valamennyi további tárgyalását a magam és jogi képviselőm esetleges távollétében is megtartani, és azon a jelen keresetemben és a perben tett nyilatkozataimat szíveskedjen figyelembe venni és elbírálni.

Tisztelettel:

M.L. I.r., dr. R.M. II.r. felperesek
képv. dr. Kriston István ügyvéd

KERESETPONTOSÍTÁS – INDÍTVÁNYOK

Tisztelt Törvényszék!

M.L. I.r., dr. R.M. II.r. felperesek jogi képviseletében a fenti számú polgári perben eljárva előterjesztem az alábbi

keresetpontosítást – indítványokat.

I.r. alperessel szembeni pontosított határozott kereseti kérelem.
Kérem a t. törvényszéket, hogy

(MiFID nyilvántartás) az I. fejezetben és az F/7 melléklet 9. oldalán leírt legjellemzőbb devizacsere ügylet változó kamatlábak esetén (a továbbiakban: bázis swap) devizabeszerzés tényállása, valamint az érvényesíteni kívánt 2011. évi CXII.tv. (Infotv.) 14.§ a), 15.§ (1) és (4), 16.§ (1), 22.§ jogaim alapján az MNB I.r. alperest az F/1 alatt csatolt 61529568 banki ügyletazonosító számú devizaalapú kölcsönszerződésemre vonatkozó és I.r. alperes által a 2004/39 Irányelv 13. cikk (6) és (10), 25. cikk (2)-(3)-(4)-(5) bekezdései végrehajtására kiadott és közvetlenül hatályos 1287/2006/EK rendelet 1. cikk (1), 5. cikk, 7. cikk, 8. cikk, 12. cikk, 13. cikk (1) és I.mell.1.táblázat, valamint ennek végrehajtását szolgáló 52/2014. (XII.9.) MNB rendelet 8.mell. MiFID tranzakciós tábla 30. ügyfél adata, mint I.r. alperes által kezelt és a kölcsönszerződésem banki ügyletazonosítójához tartozó, ezért velem közvetlenül vagy közvetve összefüggésbe hozható devizabeszerzés személyes gazdasági adatáról szóló tájékoztatás megadására kötelezni és perköltségben is marasztalni szíveskedjen felperesek javára.




Személyes gazdasági adatomon a bázis swap devizabeszerzés MiFID tranzakciós táblán kezelt 30. ügyfél adatát, mint a 61529568 banki ügyletazonosító számú devizaalapú kölcsönszerződésemmel, így velem közvetlenül vagy közvetve összefüggésbe hozható devizabeszerzési adatot vagy ezen adatból a devizabeszerzésre levonható devizabeszerzési következtetést értem.

II-III.r. alperesekkel szembeni pontosított határozott kereseti kérelem. Kérem a t. törvényszéket, hogy

elsődlegesen (MiFID nyilvántartás) az I. fejezetben leírt bázis swap devizabeszerzés tényállása, valamint az érvényesíteni kívánt 2011. évi CXII.tv. (Infotv.) 14.§ a), 15.§ (1) és (4), 22.§ jogaim alapján a II.r. alperest az F/1 alatt csatolt 61529568 banki ügyletazonosító számú devizaalapú kölcsönszerződésemre vonatkozó és a 2004/39 Irányelv 13. cikk (6) és (10), 25. cikk (2)-(3)-(4)-(5) bekezdései végrehajtására kiadott és közvetlenül hatályos 1287/2006/EK rendelet 1. cikk (1), 5. cikk, 7. cikk, 8. cikk, 12. cikk, 13. cikk (1) és I.mell.1.táblázat, valamint ennek végrehajtását szolgáló 52/2014. (XII.9.) MNB rendelet 8.mell. MiFID tranzakciós tábla 30. ügyfél adata, mint II.r. alperes által az I.r. alperes felé szolgáltatni köteles tranzakciós jelentésen kezelt devizabeszerzés személyes gazdasági adatáról szóló tájékoztatás megadására kötelezni és perköltségben is marasztalni szíveskedjen felperesek javára.

Személyes gazdasági adatomon az II.r. alperesnek az I.r. alperes felé szolgáltatni köteles bázis swap devizabeszerzés MiFID tranzakciós jelentésén kezelt 30. ügyfél adatát, mint a 61529568 banki ügyletazonosító számú devizaalapú kölcsönszerződésemmel közvetlenül vagy közvetve összefüggésbe hozható devizabeszerzési adatot vagy ezen adatból a kölcsönszerződésem devizaforrásának beszerzésére levonható devizabeszerzési következtetést értem.

másodlagosan (könyvviteli analitikus nyilvántartás) ha és amennyiben a t. törvényszék az elsődleges kérelmemnek nem adna helyt, úgy az érvényesíteni kívánt 2011. évi CXII.tv. (Infotv.) 14.§ a), 15.§ (1) és (4), 22.§ jogaim alapján kérem, hogy II.r. alperest az I. fejezetben leírt bázis swap, mint a 61529568 banki ügyletazonosító számú devizaalapú kölcsönszerződésemre, mint fedezett ügyletre vonatkozó és a 250/2000. (XII.24.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdésében előírt fedezeti ügylet nyilvántartása alapján a fedezeti ügyletről, mint személyes gazdasági adatomat tartalmazó és a 2000. évi C. tv. 165.§ (1-(2) bekezdésében előírt analitikus bizonylatról szóló tájékoztatás megadására kötelezni és perköltségben is marasztalni szíveskedjen felperesek javára.

Személyes gazdasági adatomon a 61529568 banki ügyletazonosító számú devizaalapú kölcsönszerződésemre, mint fedezett ügyletre vonatkozó és a 250/2000. (XII.24.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdésében előírt fedezeti ügylet nyilvántartása alapján a velem közvetlenül vagy közvetve összefüggésbe hozható és a 2000. évi C. tv. 165.§ (1-(2) bekezdésében előírt analitikus bizonylaton kezelt devizabeszerzési adatot vagy ezen adatból a kölcsönszerződésem devizaforrásának beszerzésére levonható devizabeszerzési következtetést értem.

harmadlagosan (könyvviteli analitikus nyilvántartás) ha és amennyiben a t. törvényszék a másodlagos kérelmemnek nem adna helyt, úgy az érvényesíteni kívánt 2011. évi CXII.tv. (Infotv.) 14.§ a), 15.§ (1) és (4), 22.§ jogaim alapján kérem, hogy II.r. alperest az I. fejezetben leírt bankközi devizahitel felvétel, mint a 61529568 banki ügyletazonosító számú devizaalapú kölcsönszerződésemre vonatkozó és velem közvetlenül vagy közvetve összefüggésbe hozható gazdasági eseményt tartalmazó és a 2000. évi C. tv. 165.§ (1-(2) bekezdésében előírt analitikus bizonylatról szóló tájékoztatás megadására kötelezni és perköltségben is marasztalni szíveskedjen felperesek javára.

Személyes gazdasági adatomon a bankközi devizahitel felvétel, mint a 61529568 banki ügyletazonosító számú devizaalapú kölcsönszerződésemre vonatkozó gazdasági eseményt tartalmazó és a 2000. évi C. tv. 165.§ (1-(2) bekezdésében előírt analitikus bizonylaton kezelt devizabeszerzési adatot vagy ezen adatból a kölcsönszerződésem devizaforrásának beszerzésére levonható devizabeszerzési következtetést értem.
.
Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezése. Indítványozom, hogy a t. tövényszék az EUMSZ 267. cikke és az Európai Unió Bíróságának 212/C 338/01 számú ajánlása alapján kezdeményezze az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását az uniós jog értelmezéséről és arról, hogy a II.r. alperesi bank keresetben leírt bázis swap tranzakciója a 2004/39 Irányelv 13. cikk (6) és (10), 25. cikk (2)-(3)-(4)-(5) bekezdései végrehajtására kiadott és közvetlenül hatályos 1287/2006/EK rendelet 1. cikk (1), 5. cikk, 7. cikk, 8. cikk, 12. cikk, 13. cikk (1) és I.mell.1.táblázat rendelkezéseivel előírt MiFID tranzakciónak minősül-e.

Alkotmányjogi panasz egyedi bírói normakontroll iránt már előterjesztett indítványomat is fenntartom.

Tisztelettel:

M.L. I.r., dr. R.M. II.r. felperesek
képv. dr. Kriston István ügyvéd

VISSZA AZ I. RÉSZHEZ

Szólj hozzá

Hozzászólás