DR. KRISTON ISTVÁN MNB + BANKOK ELLENI ADATVÉDELMI PEREK I. RESZ. KERESETÉNEK ANONIMIZÁLT KÖZZÉTÉTELE
Országban jelenleg 70 db adatvédelmi per zajlik.

Törvényszék soron kívüli eljárásban
KERESETE

M.L. I.r. felperesnek
dr. R.M. II.r. felperesnek
felperesek lakcíme:
felpereseket képviseli:
dr. Kriston István ügyvéd
2330 Dunaharaszti, Zrínyi u. 26.
tel/fax: (24) 260-774
mobil: (30) 326-7156, (20) 933-2302
email: drkristonugyved@pr.hu

Magyar Nemzeti Bank I.r. alperes
székhelye:
jogi személy képviselője:
lakcíme:

BANK II.r. alperes
székhelye:
jogi személy együttes cégjegyzési joggal rendelkező képviselői:
vezető tisztségviselő – lakcíme:
vezető tisztségviselő – lakcíme:

BANK III.r. alperes
székhelye:
jogi személy együttes cégjegyzési joggal rendelkező képviselői:
vezető tisztségviselő – lakcíme:
vezető tisztségviselő – lakcíme:

ellen személyes gazdasági adatról tájékoztatás ránt indított
polgári perben

Mellékletek (F):
F/I-II-III. Ügyvédi meghatalmazások
F/0 Alperesekhez tájékoztatás iránti kérelem és mellékletei:
F/1 Devizaalapú kölcsönszerződés
F/2 Kereskedelmi bank devizabeszerzési nyilatkozata
F/3 MNB tanulmányok 90. 2010. kivonata
F/4 Tértivevény
F/5 MNB I.r. tájékoztatás megtagadása
F/6 Bank II.r. tájékoztatás megtagadása
F/6 Bank III.r. tájékoztatás megtagadása
F/7 PSZÁF hatósági-felügyeleti nyilatkozata a Kúriához kivonata




1990. évi XCIII. tv. 57.§ (1) bekezdés o) pont
alapján a per illetékmentes

Tisztelt Törvényszék!

Alulírott és a keresetlevelem számozott 1. (első) oldalán név, lakcím adataimmal megnevezett felperesek (a továbbiakban: egyes szám első személyben) és a keresetlevelem számozott 1. (első) oldalán név, székhely adataival megnevezett I-II-III.r. alperesek ellen személyes gazdasági adatomról tájékoztatás megadása iránt indított polgári perben – a külzeten jegyzett és az F/I-II-III. alatt csatolt ügyvédi meghatalmazásokkal igazolt jogi képviselőm útján – előterjesztem az alábbi ténybeli és jogi alapokon álló

keresetet.

I.
TÉNYÁLLÁS

Tényállás. Alperesekhez kérelemmel fordultam (F/0) a devizalapú kölcsönszerződésemre (F/1) vonatkozó devizabeszerzéssel (F/2-3) összefüggő személyes gazdasági adatomról tájékoztatás kiadása iránt, melyet alperesek átvettek (F/4), azonban az alperesek a válaszlevelük tartalmát tekintve nem megfelelő tájékoztatást adtak (F/5-6), ezzel a tájékoztatáshoz fűződő jogom sérelme miatt a bírósághoz fordulás jogát igénybe veszem.

Személyes gazdasági adat bizonyítása. PSZÁF Kúriához intézett közigazgatási-felügyeleti nyilatkozatának releváns kivonata (F/7) szerint – idézem – „… devizában azon költségek felszámítása indokolt és lehetséges, amelyek az adott szerződés teljesítésének és fenntartásának érdekében a deviza forrás megszerzésével közvetlenül kapcsolatban állnak …”. A közigazgatási-felügyeleti hatóság nyilatkozata egyértelművé teszi, hogy a devizaforrás beszerzése az ügyfélre terhelt költség, ezért a devizabeszerzés ténye az adóssal közvetlenül vagy közvetve összefüggésbe hozható személyes gazdasági adat (gazdasági azonosságára jellemző ismeret).

Alkotmánybíróság 11/2015. (V.14.) határozata. Alkotmánybíróság határozatának III.42. [feltétel fogyasztó számára legkedvezőbb értelmezése irányadó], III.47. [fogyasztó az eladóhoz vagy szolgáltatóhoz képest hátrányos helyzetben van többek között az információs szintje tekintetében, az átláthatóság e követelményét kiterjesztő módon kell érteni], III.48. [fogyasztó képes-e értékelni az eladási árfolyam alkalmazásának rá nézve – esetlegesen jelentős – gazdasági következményeit is] pontjai kétséget kizáróan alátámasztják az ügyféllel (velem) összefüggésbe hozható devizabeszerzési adatra, mint személyes gazdasági adatomra vonatkozó tájékoztatási igényemet.

Devizabeszerzés adata. PSZÁF hatósági nyilatkozata (F/7) szerint a bankok tömegesen bankközi hitelfelvétellel vagy bázis swap művelettel végezték a devizabeszerzést. A kereskedelmi banknyilatkozat (F/2) szerint ez a beszerzés a kölcsön futamideje alatt folyamatos volt, mivel állandóan meg kellett újítani, ezt alátámasztja az MNB 90. 2010. tanulmány kivonat (F/3) is, ezért a 2015.02.01. fordulónapi törvényi forintosítás napjáig folyamatos devizabeszerzés személyes gazdasági adatáról tájékoztatás iránti igényem polgári jogi elévülési időn és adóelévülési időn is belül van.




Személyes gazdasági adathordozók. Amennyiben II.r. alperesi bank a szerződéskötés időpontjában devizabetétből vagy bankközi hitelből nyújtotta a deviza alapú kölcsönömet, akkor azt 2015.02.01. napjáig és azt követő öt évig analitikus bizonylaton kezeli. Amennyiben II.r. alperesi deviza swap képezte a devizaforrás beszerzését, úgy azt 2015.02.01. napjáig és azt követő öt évig a lentebb felhívott uniós tőkepiaci norma és azt implementáló tagállami/magyar megjelölt jogszabályok alapján az MNB I.r. alperes részére köteles adatszolgáltatás alapján tranzakciós táblán (MiFID tábla) kezeli.

II.
INFORMÁCIÓS JOGI ALAPOK
2011. évi CXII. tv. – Infotv.

3.§ 1. érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy. 2. személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés;
2011. évi CXII. törvény 5. § (1) Személyes adat akkor kezelhető, ha a) ahhoz az érintett hozzájárul.
2011. évi CXII. törvény 6.§ (4) Ha a hozzájáruláson alapuló adatkezelés célja az adatkezelővel írásban kötött szerződés végrehajtása, a szerződésnek tartalmaznia kell minden olyan információt, amelyet a személyes adatok kezelése szempontjából – e törvény alapján – az érintettnek ismernie kell, így különösen a kezelendő adatok meghatározását, az adatkezelés időtartamát, a felhasználás célját, az adatok továbbításának tényét, címzettjeit, adatfeldolgozó igénybevételének tényét. A szerződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell, hogy az érintett aláírásával hozzájárul adatainak a szerződésben meghatározottak szerinti kezeléséhez.
2011. évi CXII. törvény 14. § Az érintett kérelmezheti az adatkezelőnél a) tájékoztatását személyes adatai kezeléséről.
2011. évi CXII. törvény 15. § (1) Az érintett kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az érintett általa kezelt, illetve az általa vagy rendelkezése szerint megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá – az érintett személyes adatainak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről. (2) Az adatkezelő az adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából adattovábbítási nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az általa kezelt személyes adatok továbbításának időpontját, az adattovábbítás jogalapját és címzettjét, a továbbított személyes adatok körének meghatározását, valamint az adatkezelést előíró jogszabályban meghatározott egyéb adatokat. (3) A (2) bekezdés szerinti adatok adattovábbítási nyilvántartásban való megőrzésére irányuló – és ennek alapján a tájékoztatási – kötelezettség időtartamát az adatkezelést előíró jogszabály korlátozhatja. E korlátozás körében személyes adatok esetében öt évnél, különleges adatok esetében pedig húsz évnél rövidebb időtartam nem állapítható meg. (4) Az adatkezelő köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül, közérthető formában, az érintett erre irányuló kérelmére írásban megadni a tájékoztatást. (5) A (4) bekezdésben foglalt tájékoztatás ingyenes, ha a tájékoztatást kérő a folyó évben azonos adatkörre vonatkozóan tájékoztatási kérelmet az adatkezelőhöz még nem nyújtott be. Egyéb esetekben költségtérítés állapítható meg. A költségtérítés mértékét a felek között létrejött szerződés is rögzítheti. A már megfizetett költségtérítést vissza kell téríteni, ha az adatokat jogellenesen kezelték, vagy a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett.
2011. évi CXII. törvény 22. § (1) Az érintett a jogainak megsértése esetén, valamint a 21. §-ban meghatározott esetekben az adatátvevő az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. [Az Infotv. 16.§ (2) alkalmazásának bírói gyakorlatában a tájékoztatás nem csak kifejezett megtagadása, hanem – a közérdekű adathoz hasonlóan [BDT2009.2102.] – a nem megfelelő tájékoztatás is megalapítja a bírósághoz fordulás jogát.] A bíróság az ügyben soron kívül jár el. (2) Azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, az adatkezelő köteles bizonyítani. A 21. § (5) és (6) bekezdése szerinti esetben a részére történő adattovábbítás jogszerűségét az adatátvevő köteles bizonyítani. (3) A per elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik. A per – az érintett választása szerint – az érintett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt is megindítható. (4) A perben fél lehet az is, akinek egyébként nincs perbeli jogképessége. A perbe a Hatóság az érintett pernyertessége érdekében beavatkozhat. (5) Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, az adatkezelőt a tájékoztatás megadására, az adat helyesbítésére, zárolására, törlésére, az automatizált adatfeldolgozással hozott döntés megsemmisítésére, az érintett tiltakozási jogának figyelembevételére, illetve a 21. §-ban meghatározott adatátvevő által kért adat kiadására kötelezi. (6) Ha a bíróság a 21. §-ban meghatározott esetekben az adatátvevő kérelmét elutasítja, az adatkezelő köteles az érintett személyes adatát az ítélet közlésétől számított 3 napon belül törölni. Az adatkezelő köteles az adatokat akkor is törölni, ha az adatátvevő a 21. § (5), illetve (6) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem fordul bírósághoz. (7) A bíróság elrendelheti ítéletének – az adatkezelő azonosító adatainak közzétételével történő – nyilvánosságra hozatalát, ha azt az adatvédelem érdekei és nagyobb számú érintett e törvényben védett jogai megkövetelik.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

III.
MNB I. RENDŰ ALPERES
JOGSZABÁLYON ALAPULÓ SZEMÉLYES GAZDASÁGI ADATKEZELÉSE




PSZÁF 72811-4/2013 ikt. számú (F/7) hatósági nyilatkozatában értelmezett és az MNB 90. 2010. számú tanulmányban (F/3) részletesen leírt devizaforrás beszerzés ügyfélhez kötése, ezzel beazonosítása és adatkezelése az alábbi uniós jogi normák és azt implementáló magyar jogszabályok alapján történik:

2004/39 Irányelv 13. cikk (6) és (10), 25. cikk (2)-(3)-(4)-(5). 1287/2006/EK rendelet 1. cikk (1), 5. cikk, 7. cikk, 8. cikk, 12. cikk, 13. cikk (1) és I.mell.1.táblázat. 3/2010 (I.21.) PM rendelet 1.mell.1.III. és. 2., MiFID tranzakciós tábla 2.mell. 30. ügyfél, 5/2010. PSZÁF módszertani útmutató, 9/2011. (VI.17.) PSZÁF rendelet 1.mell. c( MiFID TREM tábla, 2.mell. kitöltési útmutató, 19/2013. (IX.27.) MNB rendelet 2.§ – módosított 20/2012. (X.15.) MNB rendelet, 42/2013. (XII.29.) MNB rendelet 2.mell. C) MiFID tábla 30. ügyfél, 52/2014. (XII.9.) MNB rendelet 8.mell. MiFID tranzakciós tábla 30. ügyfél.

A fenti jogszabályok alapján a javamra akár egyedileg, akár csoportosan történt és MiFID tranzakciós táblán kezelt devizabeszerzés személyes gazdasági adatáról nem megfelelő tájékoztatást (F/5) adott, ezért a devizabeszerzés személyes gazdasági adatáról történő tájékoztatás megadására kötelezésnek van helye.

Kereseti kérelem. Kérem a t. törvényszéket, hogy az I. alatt írt tényállás, valamint II. alatt megjelölt információs jogi alapok és III. alatt felhívott pénzügyjogi alapok szerint az MNB I.r. alperest az F/1 alatt csatolt devizaalapú kölcsönszerződésemre vonatkozó és II-III.r. alperesi devizabeszerzés adatszolgáltatási (MiFID tranzakciós jelentési) kötelezettsége alapján I.r. alperes által MiFID tranzakciós táblán kezelt devizabeszerzés személyes gazdasági adatáról szóló tájékoztatás megadására az I.r. alperest kötelezni és perköltségben is marasztalni szíveskedjen felperesek javára.

IV.
BANK II-III. RENDŰ ALPERESEK
JOGSZABÁLYON ALAPULÓ SZEMÉLYES GAZDASÁGI ADATKEZELÉSE

Banki II-III.r. alperesek a felperes javára történt devizabeszerzést a lentebb felhívott pénzügyjogi szabályok alapján analitikus bizonylaton és bázis swap esetén a fent már felhívott jogszabályok alapján MiFID tranzakciós jelentésen kezelik, ennek ellenére nem megfelelő tájékoztatást (F/6) adtak, ezért bírósági kötelezésüknek van helye.

2000. évi C. törvény 60. § (1) A valutapénztárba bekerülő valutakészletet, a devizaszámlára kerülő devizát, a külföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó – a (4)–(6) bekezdés szerinti – devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni, és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni.
(7) Amennyiben jogszabály lehetővé teszi, hogy devizabelföldi ügyfelek szerződéses kapcsolataikban az ellenértéket, illetve annak törlesztő összegeit devizaalapon állapítsák meg, akkor ezen szerződések alapján a devizaalapú követelések, illetve kötelezettségek forintértékben történő könyvviteli nyilvántartásba vételénél, továbbá mérlegfordulónapi értékelésénél az (1)–(6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

2000. évi C. törvény 165. § (1) Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. (2) A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak. (3) A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor figyelembe kell venni a következőket is.
a) a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell;
b) az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után, legalább negyedévenként, a számviteli politikában meghatározott időpontig (kivéve, ha más jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz), legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig kell a könyvekben rögzíteni.
(4) A főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét, függetlenül az adathordozók fajtájától, a feldolgozás (kézi vagy gépi) technikájától, logikailag zárt rendszerrel biztosítani kell.

TOVÁBB A II. RÉSZHEZ

Szólj hozzá

Hozzászólás