Ítélőtáblai ítéleti megállapítástól függetlenül is tudjuk azt, hogy nincs jogunk ahhoz, hogy bármely jogszabálynak megfelelőségét vitassuk Alkotmánybírósági vizsgálatot követően, de a számunkra irányadó korábbi Fővárosi ítélőtáblai megállapítást követve

  • Googleplus
  • Youtube

A felperesek első kereseti kérelme tehát az uniós jog alkalmazását igényli, ezért jelentősége van a Bíróság gyakorlatának is, mely szerint a nemzeti joghoz képest az uniós jog elsőbbséget élvez („Costa con ra E.N.E.L” ügy), a nemzeti jogot az irányelvekkel összhangban kell értelmezni függetlenül attól, hogy a hazai jogalkotásra az irányelv elfogadása előtt vagy után került-e sor, amennyiben pedig ez nem lehetséges, úgy a nemzeti jogszabályt figyelmen kívűl kell hagyni („Colson” ügy, C-106/98., C-441/93., C-194/94.).

ahhoz  jogunk van a kérelem előterjesztésével, hogy az Irányelvvel kapcsolatos összhang értelmezését az Európai Bíróság által indítványozzuk.

Ennek megfelelően T. Kúriát is kérjük arra, hogy a most idézett kérdéseinket előzetes döntéshozatali eljárás kérelmezésével az Európai Bíróságnak tegye fel.

T. Kúriához intézett kérelmünkhöz kapcsolódóan a felülvizsgálni kért ítélőtáblai ítéletben tett fenti

alaptalan megállapításhoz képest indokoltabb az ugyanezzel a felperesi kérelemmel foglalkozó

Kecskeméti Törvényszék 15.P.22.054/2015/6. számú ítéletben írt alábbi megállapítást elfogadni:

„Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 267. cikk (az EKSZ korábbi 234. cikke) értelmében az Európai Unió Bíróság hatáskörrel rendelkezik előzetes döntés meghozatalára a következő kérdésekben:

a./ a szerződések értelmezése,

b./ az uniós intézmények, szervek, vagy hivatalok jogi aktusainak érvényessége és értelmezése, ha egy tagállam bíróság előtt ilyen kérdés merül és ez a bíróság úgy ítéli meg, hogy ítélete meghozatalához szükség van a kérdés eldöntésére, kérheti az Európai Unió Bíróságot, hogy hozzon ebben a kérdésben döntést. Ha egy tagállam olyan bíróság előtt folyamatban lévő ügyben merül fel ilyen kérdés, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség, e bíróság köteles az Európai Bíróságához fordulni.

A 267. cikk rendelkezése alapján a nemzeti bíróság az eljárás bármely szakaszában kérhet előzetes döntést az Európai Bíróságtól, azonban csak azon bíróságot terheli az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének a kötelezettsége, amelynek a döntései ellen nincs jogorvoslatnak helye.

A magyar jogrendszerben az általános szabályok szerint folyó perekben a Kúria tekinthető annak a bíróságnak, amelynek kötelezettsége az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének a kötelezettsége, amelynek a döntései ellen nincs jogorvoslatnak helye.”

Egyébként tiszteletben tartva az Alkotmánybíróságnak azt a döntését, hogy a 2014. évi XXXVIII. törvény alkotmányellenességének megállapítására irányuló kérelmet elutasította, fenntartjuk azt a véleményünket, hogy a Fővárosi Ítélőtáblának az EvoBank ügyben 2014. szeptember 29-i végzésében előterjesztett alkotmányossági vizsgálati kérelmében írt alábbi megállapításával értünk egyet:

“2014. évi XXXVIII. törvény 4. § (2) és (3) bekezdés, 6. §,

valamint 7-15. §-ai …. az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe, C) cikk (1) bekezdésébe, XXVIII. cikk (1) bekezdésébe és a 25. cikk (1) bekezdésébe, továbbá a 26. cikk (1) bekezdésébe ütköznek.”

Indokolás: „A Tv. 4. § (1) bekezdése megdönthető vélelmet állít fel arra, hogy a Tv. hatálya alá tartozó

{1. § (1) bekezdés} fogyasztói kölcsönszerződések részét képező egyoldalú kamatemelést,

költségemelést, díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötések tisztességtelenek. A vélelem

megdöntésére a pénzügyi intézményeknek kizárólag a Tv.-ben szabályozott perben ad

lehetőséget, előírva a felek személyét, a kereset és a polgári bíróság által meghozható

határozat tartalmát.

A Tv.-ben szabályozott per az Alaptörvény 25. Cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti magánjogi jogvita.

A megállapítás iránti kereset indításának elbírálásával a törvényalkotó célja, hogy a tömegesen megkötött hitel- és kölcsönszerződések egyes rendelkezéseinek érvényességét jogerős bírósági ítélet végleges hatállyal eldöntse.



A Tv. 7. § (2) bekezdése szerint „a perben alperes a Magyar Állam”. Az állam a polgári

jogviszonyokban jogi személyként vesz ugyan részt (Ptk. 3:405. §), jogi személyisége

azonban csupán azokra a jogviszonyokra terjed ki, amelyből eredő jogok és kötelezettségek

az államot jogosítják és kötelezik. Mindez azonban nem változtat azon, hogy a felperes

olyan alperessel szemben kívánja megvédeni anyagi jogát, amely a kölcsönszerződésekben

foglalt szolgáltatások teljesítésére és követelésére nem jogosított és nem köteles, a kötelem

alapját képező jogviszonyban polgári jogi jogalanynak sem tekinthető.

A Tv.-ből egyáltalán nem derül ki, hogy a jogalkotó az állam perbeli jogállásával mely személyek csoportjának jogait kívánja alakítani, és nem ad választ arra sem, hogy az állam által esetlegesen megvédett, vagy elvesztett jogok más személyek jogát mennyiben érintik, és hogy az ítélet hatálya az állam alpereskénti jogállása folytán mely meghatározott személyekre, illetőleg a személyek mely meghatározott csoportjára terjed ki.

A pénzügyi intézmény azonban nem egyedüli alanya szerződéses kötelemnek, így a bíróság ítéletének a kötelmet alakító, a perben nem álló fogyasztókra is kiterjedő hatálya – bár az ítélet jogerejéhez fűződő személyi hatály eleve nem vethet fel értelmezési kérdéseket – a Tv. rendelkezéseinek szélsőségesen kiterjesztett értelmezésével sem állapítható meg.

Az állam absztrakt jogalany, amely – a Ptk. 3:405. §-ában foglaltakat kivéve – minden

esetben meghatározott közhatalmi feladatkörében jogszabályban meghatározott szervezetek

útján alkotmányos keretek között léphet közjogi vagy magánjogi jogviszonyba.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

A jogalkotás, végrehajtás és az igazságszolgáltatás egyaránt az államot megillető közhatalmi jogosítvány, ezért a külső polgári jogviszonyban az igazságszolgáltatás feladatát végző bíróságok előtti eljárásban egységesen fellépő, és nem egy meghatározott közfeladatot teljesítő állam szerepvállalása a hatalommegosztás alkotmányos elvét súlyosan sérti, hiszen az állam más jogalanyokkal szemben kizárólag szervezetei útján létesít jogviszonyt.

Az adott jogviszonyhoz tartozó hatáskörrel rendelkező szervezet felhatalmazása nélkül a közhatalom valamennyi jogosítványával rendelkező állam önálló jogállása a perben egyáltalán nem értelmezhető.

Az alperesi pozíció megnevezésén túlmenően a Tv. által szabályozott eljárásban az államnak az érvényesített jog alapjául szolgáló jogviszonyban is értelmezhetetlen a szerepe, hiszen perbeli jogképességének alapjaként – az ítélet hatályának szabályozatlansága folytán – nem rendelkezik olyan anyagi jogokkal, amelyet az ítélet jogerőre emelkedésével az érintett fogyasztókra származtathat, és így magához az ítélethez sem fűződhet a Tv. 1. § (1) bekezdésében meghatározott kölcsönszerződésekből származó jogvitát véglegesen eldöntő hatály.

Az állam jogállásához kapcsolódó közfeladatot ellátó és az annak gyakorlására alkotmányos eszközökkel felhatalmazott szervezet szabályozásának mellőzése és az állam perbeli jogállásával védendő jogok alanyainak, valamint a jogszerzés hatályának szabályozatlansága a bíróság érdemi döntésének személyi és tárgyi hatályát együttesen és egyenként is kétségessé teszik, ami súlyosan sérti a jogállamiságból fakadó jogbiztonság alkotmányos elvét.

A Tv. nem ad választ arra a kérdésre sem, hogy a hatálya alá tartozó kikötések tisztességességének megállapítása esetén a fogyasztó, illetőleg a közérdekű kereset indítására feljogosított szervezet a régi Ptk. 209/A. § (1) bekezdése, illetőleg a Ptk. 6:102. § (5) bekezdése és a 6:105. §-a szerint az igényérvényesítés jogát mennyiben gyakorolhatja, és ez a hiányosság a bíróság érdemi döntésének tárgyi és személyi hatályát ugyancsak teljes egészében kétségessé teszi.

A jogbiztonság követelményének megfelelő érdemi határozattal szembeni alapvető elvárás,

hogy annak végleges hatályához (jogerejéhez) a legkisebb kétség se fűződjön.

A jogerős határozathoz fűződő egyes anyagi jogi hatályok elemeire a Pp. 229. § (1) bekezdése világít rá, amelyek (tárgyi és személyi hatályok) egymástól nem választhatóak el, összességében és

félreérthetetlenül kell tartalmazniuk a döntés jogereje által véglegessé váló joghatást.

Ez a biztosítéka annak, hogy a határozat valóban alkalmassá váljon a jogvédelem megvalósítására.

A jogalkotó egyértelmű szándéka szerint {4. § (3) bekezdés} a vélelem, az annak megdöntésére irányuló keresetindítás lehetősége, a perindítás és annak eredménye összességében vezet a pénzügyi intézmények és a fogyasztók közötti elszámoláshoz. Ezzel szemben a Tv. szerint előírt eljárásban meghozandó döntés alapján nem határozható meg egyértelműen, hogy annak jogereje pontosan mely személyek milyen ténybeli alapból származó jogaira és kötelezettségeire terjed ki (Pp. 229. §), és ez a jogbiztonságot kifejezetten veszélyezteti.

A Tv. teljes egészében figyelmen kívül hagyja a hatálya alá tartozó polgári jogviszonyok

alapján indult bírósági eljárásokban meghozott érdemi határozatok alaki és anyagi jogerőt

magában hordozó hatályait, mert a 4. § (2)-(3) bekezdései alapján a Tv. hatálya alá tartozó

általános szerződési feltételek semmisségét a perindítástól és annak kimenetelétől függően

joghatást keletkeztető tényként kell elfogadni.

Mindezzel a (3) bekezdés alapján megteremti azt a következtetési alapot, amellyel az érintett szerződési feltételek és ezáltal a szerződésmódosítások az elszámolási Tv. hatálya alá kerülnek, ezért ezek a rendelkezések a jogbiztonságot és a bírói függetlenséget egyaránt súlyosan sértik.”

Fentieket összegezve tehát tudomásul vesszük az Alkotmánybírósági panaszt elutasító döntését, de ebben a perben semmilyen módon sem kívánunk foglalkozni a 2014. július 4-én és ezt követően hozott törvényekkel. Jogi alapjaként a kereseti kérelmünknek ezeket a jogszabályokat az elsőfokú eljárás kezdetétől soha nem jelöltük meg, felülvizsgálni kért ítélőtáblai ítélet ezért is állítja alaptalanul azt, hogy „ténylegesen” az Európai Bíróság előtti eljárást ezeknek a törvényeknek vizsgálata alapján kértük.

De ettől függetlenül hivatkozunk a Fővárosi Törvényszéknek EvoBank ügyben hozott 2014. szeptember 29-i jogerős végzésének fentiekben idézett megállapítására.

Ugyanakkor az is megállapítható a felülvizsgálandó Ítélőtáblai ítélet 2. oldalának utolsó bekezdésében írtakból, illetve abból, hogy mivel más módon nem cáfolta az ítélet indokolása az előzetes döntéshozatali eljárásra irányuló kérelmünket, egyébként az idézett kérdések vizsgálata a felülvizsgálandó ítélet szerint is indokolt Európai Bíróság által.

Folytatva a felülvizsgálni kért Ítélőtáblai ítélet vizsgálatát, az ítélet 3. oldalának első mondata szerint

„Annyiban helytálló a felperesek álláspontja, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállamok nemzeti jogával szemben, ezért a tagállamok nem alkalmazhatnak az európai joggal ellentétes nemzeti rendelkezést.

majd ehhez kapcsolódóan megállapította az ítélet indokolása azt is, hogy

„E körben – felperesek – elsősorban a 2014. évi XL. törvény 37. § (1) bekezdésének azt a rendelkezését kifogásolták, amelynek előírása szerint a törvény hatálya alá tartozó fogyasztói szerződés érvénytelenségének vagy egyes rendelkezései érvénytelenségének megállapítását a bíróságtól a fél csak az érvénytelenség következményeinek alkalmazására is kiterjedően kérheti és ehhez kapcsolódóan a felek közötti elszámolásra kiterjedő és összegszerűen is megjelölt kérelmet kell előterjesztenie.”

Figyelemmel arra, hogy az Európai Bizottságnál folyamatban lévő CHAP (2015) 00555 ügyszámú felperesi jogi képviselő által kérelmezett panaszeljárással kapcsolatos Bizottság Elnöki értesítő is elsősorban erről az alapvető problémáról tesz említést, felperesek valóban a fogyasztó – adós – perlési lehetőségének nehezítésében látják az egyik alapvető problémát a 2014. évi törvények bíróság előtti alkalmazhatóságánál. Többek között a 2014. évi XL. törvénynek 37. §-a miatt úgy, ahogy a most idézettek szerint az Ítélőtáblai indokolás ezt meghatározta.

Ellenben az Ítélőtáblai ítélet most idézett részét követően egyetlen szóval nem értékeli a felperesek kifogásolásának jogosságát, hanem az indokolást a következő mondattal folytatja:

„Jelen ügyben azonban – az elsőfokú bíróság álláspontjától eltérően – a 2014. évi XL. törvény 37. § 1. bekezdése az alábbiak kifejtendők szerint nem alkalmazandó – következésképpen szükségtelen e törvényi rendelkezés uniós joggal való összhangjának vizsgálata.”

Felperesek számára az Ítélőtáblának ez a közlése helyes értelmezés szerint azt jelenti, hogy nincs módja cáfolni logikailag felpereseknek azt az állítását, hogy az adósok perlési lehetőségét a törvények nehezítik, ezért inkább egy másik okra hivatkozva indokolja a kereseti kérelem elutasítását.

Ezt a másik okot a következő bekezdés első mondatából kiindulva igyekszik az ítélet indokolni:

„A felperesek keresetükben kizárólag annak megállapítását kérték, hogy az alperessel kötött kölcsönszerződésük 4. pontjának az alperes részére egyoldalú szerződésmódosítási jogot biztosító rendelkezése érvénytelen.”

Az Ítélőtábla ennek az alaptalan megállapításának rögzítésénél feltehetőleg megfeledkezett e felülvizsgálati kérelmünk elején idézett Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.21.699/2013/4. számú 2014. március 11- végzésében írt alábbi tényekről:

„A kereseti kérelemhez kötöttség elve alól kivételt tevő jogszabálynak kell tekinteni az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló szerződést kihirdető 2004. évi XXX. törvényt, mellyel a törvény 2. §-ában hivatkozott csatlakozási szerződés (I. Melléklet) a magyar jogrendszere részévé vált.”

„A Bíróság gyakorlatából az a következtetés vonható tehát le, miszerint az Irányelv 7. cikkét úgy kell értelmezni, hogy a bíróság az eljárás bármely szakaszában kérelem nélkül is vizsgálhatja a szerződési kikötés érvénytelenségét, és az eljárás bármely szakaszában levonhatja azt a sui generis jogkövetkezményt, hogy a tisztességtelen feltétel nem jelent kötelezettséget a fogyasztóra nézve, és ha a szerződés a tisztességtelen feltétel kihagyásával is teljesíthető, a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket.”

„A felperesek első kereseti kérelme ehhez képest az ítélőtábla álláspontja szerint nem tekinthető a Ptk. 239/A. §-a szerinti keresetnek, mivel az Irányelv értelmében a fogyasztók hatékony jogvédelme érdekében a bíróságnak döntenie kell a tisztességtelen feltétel alkalmazásának jogkövetkezményéről is.”

„Az elsőfokú bíróság ezért a kereseti kérelmek elbírálása során nem szorítkozhatott volna kizárólag a kölcsönszerződés II.3. pontjában foglalt egyoldalú szerződésmódosítási lehetőség vizsgálatára.”

„Az elsőfokú bíróságnak ezen elvek mentén kell vizsgálnia a kölcsönszerződés II.3. pontjában foglalt egyoldalú szerződésmódosítási lehetőséget tartalmazó kikötést, valamint a kölcsönszerződés V.4. pontjának a mindenkori üzletszabályzatra utaló kikötését. Vizsgálnia kell ezen kívül a vonatkozó szabályok szerint hivatalból is – kivéve ha a felperesek ez ellen tiltakoznak – a kölcsönszerződés I.2.d) pontjának a hitelkeret beállítási jutalékról, a II.2. pont kezelési költségről, a I.1. és a III.2. pont árfolyamrésről, a III. pont jövőre vonatkozó „bianco” elismerést tartalmazó közjegyzői ténytanúsítványról szóló kikötései, valamint a V.1.a) pontban foglalt, a jogosult számára bármely szerződésszegés esetére azonnali hatályú felmondási jogot biztosító kikötés tisztességtelenségét. Nyilatkoztatnia kell továbbá a felpereseket arról, hogy hivatkoznak-e egyéb szerződési feltételek tisztességtelenségére is, és lehetőséget kell adni az alpereseknek álláspontjuk kifejtésére.”

„A Ptk. 201. § (1) bekezdésében és 277. § (4) , (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel annak kell jelentőséget tulajdonítani, hogy van-e olyan többletszolgáltatás a hitelező részéről,. amelyért ellenszolgáltatást ( díjat, költséget) követelhet. A pénzügyi szolgáltató költségként a fogyasztó érdekében felmerült valóságos kiadásait számíthatja csak fel.”

Használt személygépkocsi, eladó ingatlan, otthon végezhető munka, olcsó mobiltelefon, eladó laptop…stb. Ingyen apróhirdetések. Add fel te is a hirdetésed! KATTINTS

„Amennyiben a kiadás a pénzügyi szolgáltató alapvető szerződéses szolgáltatási kötelezettségével és az ehhez tartozó törvényi kötelezettség teljesítésével kapcsolatos, annak megtérítését a fogyasztótól nem követelheti, mert az az ellenszolgáltatást ügyleti kamatként már megfizeti. A havi törlesztő részletek pontos összegértől szóló tájékoztatás a Ptk. 302. § b) pontja értelmében valójának a hitelező érdeke, miként a pénzteljesítés fogadása is, különösen olyan esetben, amikor a szerződés szerint az adós folyószámláról – melynek vezetéséért díjat fizet- történik a teljesítés. Vizsgálni kell azt is, hogy a fogyasztótól követelhető költséget, díjat indokolt-e a tőketartozás összegéhez viszonyítani.”

„Az egyes szerződési feltételek tisztességtelensége a Bíróság C415/11- („Aziz” ügy) számú ítéletében kifejtett szempontok szerint vizsgálandó. A fogyasztó kárára előidézett „jelentős egyenlőtlenséget” a felek megállapodása hiányában irányadó nemzeti szabályok elemzése útján kell értékelni annak megítélése érdekében, hogy a szerződés a hatályos nemzeti jogban szabályozottnál kedvezőtlenebb jogi helyzetbe hozz-e a fogyasztót, és ha igen, akkor mennyiben. Annak megállapításához pedig hogy az egyenlőtlenséget a „jóhiszeműség követelményével ellentétben” idézték-e elő, meg kell vizsgálni, hogy az eladó vagy szolgáltató a fogyasztóval szemben tisztességes és méltányos eljárása esetén ésszerűen elvárhatta-e, hogy utóbbi az egyedi tárgyalást követően elfogadja az érintett feltételt.”



„A kölcsönszerződés III: pontjában szereplő közjegyzői ténytanúsítvány vonatkozásában az elsőfokú bíróságnak a szerződési feltétel vizsgálatát a Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés j.) pontjában foglaltakra tekintettel kell elvégeznie. Eszerint a fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősül az a szerződési feltétel, amely a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára változtatja meg. Ehhez képest kell megítélni, miként minősül, hogy az adós terhére mindenkor fennálló kölcsön- és járuléktartozás közokirati tanúsításaként a felek az adósnak a hitelezőknél vezetett számlái és a hitelezők vonatkozó bizonylati alapján készített közjegyzői ténytanúsítványt fogadják el.”

„Az elsőfokú bíróság a kölcsönszerződés előbbieknek megfelelő teljes körű vizsgálatát követően lesz abban a helyzetben, hogy állást foglaljon arról, van-e olyan tisztességtelen szerződési feltétel, amely kihagyásával teljesíthetetlen a kölcsönszerződés. Amennyiben igen, úgy az Irányelv 6. cikk (1) bekezdésével összhangban alkalmazandó Ptk. 239. (1) bekezdése szerint az egész szerződés megdől. Az ítélőtábla utal arra, hogy a Ptk. 239. §-a 2006. március 1-től hatályban lévő (2) bekezdését megállapító 2006. III. törvény miniszteri indokolása szerint a bíróságok mindig is az Irányelvvel összhangban alkalmazták Ptk. részbeni érvénytelenséggel kapcsolatos rendelkezését, és a jogszabály módosítás azt a célt szolgálta, hogy a teljes egyértelműség érdekében az irányelvi szövegezést hűen követő speciális szabály kerüljön beillesztésre a Ptk-ba.”

Ebből következően tehát azzal a megállapítással, hogy a felülvizsgálni kért ítélőtáblai ítélet szerint

„A felperesek keresetükben kizárólag annak megállapítását kérték, hogy az alperessel kötött kölcsönszerződésük 4. pontjának az alperes részére egyoldalú szerződésmódosítási jogot biztosító rendelkezése érvénytelen.”

illetve azzal, hogy ennek a mondatnak tartalmából kiindulva jogerős ítélet a kereseti kérelem elutasításának okát az alábbiak szerint határozta meg

„Jelen perben az alperes a másodfokú eljárás során az Ítélőtábla felhívására bejelentgette, hogy jelen per tárgyát képező általános szerződési feltételre vonatkozóan indított pert a Magyar Állammal szemben a 2014. XXXVIII. törvény 4. § (1) bekezdésében foglalt törvényi vélelem megdöntése iránt, keresetét azonban a bíróság jogerősen elutasította. Mivel az alperesi bejelentésre figyelemmel jogerős ítélet megállapította a felperesek keresetében megjelölt általános szerződési feltétel tisztességtelenségét és ezáltal semmisségét, a bíróság már mindenkire, így a felperesekre is kiterjedő hatállyal jogerősen állást foglalt a jelen perrel érintett szerződési kikötés tisztességtelensége kérdésében.

Ez azt jelenti, hogy a felperesek kereseti kérelme tárgyában már bíróság jogerős ítéletet hozott, ezért a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kellene utasítani a Pp. 130. § 10. bekezdés d) pontja alapján. Tekintettel azonban arra, hogy jelen ügyben az elsőfokú bíróság már tárgyalást tűzött ki, a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása helyett a Pp. 157. § a) pontja alapján a per megszüntetésének van helye.”

megállapítható az, hogy a jogerős ítélet teljes egészében figyelmen kívül hagyta az uniós jog alkalmazásának kötelezettségére vonatkozó előírást:

„A felperesek első kereseti kérelme tehát az uniós jog alkalmazását igényli, ezért jelentősége van a Bíróság gyakorlatának is, mely szerint a nemzeti joghoz képest az uniós jog elsőbbséget élvez („Costa con ra E.N.E.L” ügy), a nemzeti jogot az irányelvekkel összhangban kell értelmezni függetlenül attól, hogy a hazai jogalkotásra az irányelv elfogadása előtt vagy után került-e sor, amennyiben pedig ez nem lehetséges, úgy a nemzeti jogszabályt figyelmen kívűl kell hagyni („Colson” ügy, C-106/98., C-441/93., C-194/94.).”

Fentiekre tekintettel állapítható meg az, hogy a jogerős ítélet és ezt megelőző elsőfoku ítélet is megalapozatlan és törvénysértő.

Jogalapját a perben előterjesztett kérelmeinknek, felülvizsgálati kérelemnek a fentiekben  előterjesztett felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokkal és bírósági ítéletekkel határozzuk meg.

Kiemelve a kérelem jogalapját a Ptk. 205/A, 205/B, 209., 209/A., 1996. évi XCII. (Hpt.) 210. §, 18/1999. Korm. rend. alapján jelöljük meg azzal, hogy a

jogalkalmazás során eljáró bíróság vegye figyelembe a 2/2011. (XII. 12.) PK Vélemény, valamint 2/2012. (XII.10.) PK Vélemény rendelkezéseit,

93/13. EGK Irányelvnek a kérelemben megjelölt rendelkezéseit, valamint az Európai Bíróságnak felülvizsgálati kérelemben utalt ítéleteit.

Siófokon 2016. február 6. napján. Tisztelettel: képv.   Hoffbauer Endre József és tsa felperesek

I. RÉSZ.      II. RÉSZ  

  • Googleplus
  • Youtube

Szólj hozzá

Hozzászólás