II. A KÖLCSÖNSZERZŐDÉS NEM LÉTEZÉSE (LÉTRE NEM JÖTTE).

1. SZÓBELI FORINTSZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE – DEVIZAALAPÚ SZERZŐDÉS NEM LÉTEZÉSE. Az egyik ügyvédi eredeti felfogás szerint a szerződés forintkölcsönre és szóban jött létre (kölcsönösszeg, kamat, futamidő), amely az írásba foglalást előíró szabály miatt érvénytelen és lehet kérni a forint kölcsönszerződés érvényessé nyilvánítását. Ami ehhez képest a szóbeli forintszerződéstől eltérő devizaalapú szerződés (köz)okirata az egy bizonyításra tartozó kérdés, de a szerződés tartalma az, ami szóban létrejött.




Ennek az irányzatnak sarokköve az, hogy a szóbeli szerződés tartalmát bizonyítani kell, illetőleg bizonyítandó kérdés, hogy mi a szóban létrejött forintszerződésnek és az írásban létrejött devizaszerződésnek az egymáshoz való viszonya.

2. DEVIZAÁTTÖRÉS – KÖLCSÖNSZERZŐDÉS NEM LÉTEZÉSE. A DEVIZA BEFEKTETÉSI MÖGÖTTES VISZONY, MINT A KÖLCSÖNSZERZŐDÉS LÉNYEGES FELTÉTELÉRŐL A FELEK EGYBEHANGZÓ AKARATNYILATKOZATÁNAK HIÁNYA MIATT LÉTRE NEM JÖTT SZERZŐDÉS. Az egyik budapesti kerületi bíróságon egy felkészült ügyvéd kollégánk és egy bátor bíró a devizalapú kölcsönviszony "mögött" húzódó [devizaadósok érdekvédői és devizaügyvédek egy részének jogvédelmi irányzatához tartozó] deviza befektetési mögöttes jogviszonyt a kölcsönszerződés lényeges feltételének minősítette, és mivel ennek feltételét (feltételeit) a kölcsönszerződés nem tartalmazta, ezért a bíróság megállapította, hogy a felek erre vonatkozó egybehangzó akaratnyilatkozatának hiánya miatt a követelés érvényesen nem jött létre (helyesen – distinkció: a szerződés létre sem jötte hiányában létre sem jött a követelés).

Ennek a precedens pernek az ún. "kontroll-pere" a Ráckevei Járásbíróságon szeptember 16. (péntek) 10:00 órakor lesz, amelyben a budapesti kerületi bíróság "devizaáttörő ítélete" és az Európai Unió Bíróságának a devizaalapú kölcsönszerződések befektetési jogviszony nézőpontú kötelező jogértelmezését adó C-312/14 számú ítéletével is összeegyeztethető devizaadós jogérvényesítés adhatja meg a "devizaáttörés" értékét.




A devizaáttörésről az uniós ítéletre is választ adó járásbírósági elismertetése, majd ezek fellebviteli határozatai után beszélhetünk.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

3. KÖLCSÖNSZERZŐDÉS NEM LÉTEZÉSÉNEK MÁS ESETEI. A kölcsönszerződés más lényeges feltételekben történő megállapodás hiánya miatt sem jött létre, ezen lényeges feltételek felsorolásától most eltekintek azok nagy terjedelme és változatossága miatt, amelyekben a felek egybehangzó akaratnyilatkozata hiányzik. Az a perre tartozó bizonyítási kérdés, hogy az adott feltétel lényegesnek minősíthető-e és ha igen, akkor a konszenzus hiánya áll fenn.

III. A KÖLCSÖNSZERZŐDÉS LEHETETLENÜLÉSE. A bank, mint jogosult felelősségére esik az, hogy a mögöttes befektetési jogviszonyban maga állította elő a deviza árfolyamkockázatot, amelynek terhei miatt az adós betöltési képtelensége állt elő, ezért a kötelezett adós szabadul a tartozása alól és kártérítést követelhet.

IV. A TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLAT – KÁRTÉRÍTÉS.  A tisztességtelen árfolyamkockázati kikötés következménye a szerződés érvénytelensége és elszámolása, ettől megkülönböztetendő a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat következményét jelentő más polgári jogi – így a kártérítési – szankció. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat pl. a nem valós választás forint és deviza között, mert a felkínált feltételekkel nem volt más valós választási lehetőség mint a devizaalapú szerződéskötés. A következmény lehet pl. a nem valós választással összefüggésben a a folyósítási és a forintosítási árfolyamok közötti árfolyam-különbözet, amelynek esetében az ok-okozati összefüggés kimutatható.




V. MODELLVÁLTÓ DEVIZASTRATÉGIA. Az érvénytelenség kezelésére kiépített devizatörvényi és kúriai szarkofágot mellőző fenti modellváltó devizastratégiák mentén lehetségesnek mutatkozik a hazai bírósági jogérvényesítés, valamint egyidejűleg az Európai Unió Bírósága előtt kell számonkérni Magyarország (Kúria) tagállam közösségi (pénzügyjogi, fogyasztóvédelmi) jogsértését.  

Jog és Igazság Mozgalom [székhely: 2030 Érd, Dávid u. 4., honlap: www.jogesigazsag.hu, email: jogtanacsos@pr.hu] soraiba várjuk a devizaadósokat és a devizahiteles jogvédőket, és az ügyvédeket mint magánszemélyeket, hogy a fenti stratégiák mentén összefogjuk azt a harcot, amely a tőke, tudás- és befolyás nélkül maradt devizaadósok jogai érvényesítésének ügyét itthon és az unióban sikerre vigye. A jelen írásunk nem jogi tanácsadás, hanem a devizaadósok társadalmi méretű jogérvényesítéséről alkotott olyan civil vélemény, amelyet mindenki csak a saját felelősségére használhat vagy meríthet belőle.

Kelt, 2016. augusztus 24.

Jogot és igazságot a devizahiteleseknek
Jog és Igazság Mozgalom Civil Társaság

törvényes képviselője: dr. Kriston István
honlap: www.jogesigazsag.hu
email: jogtanacsos@pr.hu

VISSZA AZ I. RÉSZHEZ

Szólj hozzá

Hozzászólás