KÚRIA SZÉNÁJA
DEVIZAÁTTÖRÉS
MODELLVÁLTÓ DEVIZASTRATÉGIA

Jog és Igazság Mozgalom Civil Társaságtól
törvényes képviselője: dr. Kriston István
www.jogesigazsag.hu
jogtanacsos@pr.hu

KÚRIA SZÉNÁJA.




Devizaadósokat képviselő jogszakmai körökben ismeretes, hogy a devizaadósok jogérvényesítése elé az állam – a Kúria iránymutatását [6/2013. PJE] jogalkotás szintjére emelő – jogfosztó devizatörvényekkel gátakat emelt, kvázi az érvénytelenségi perek felfüggesztésével de facto felfüggesztette az adós állampolgárok alkotmányos és szabadságjogait.

A devizaadósokat képviselő ügyvédeket támadásokkal próbálják az adósok képviseletétől eltántorítani. Ilyen körülmények között kialakult jogszakmai konzultációk megerősítettek bennünket abban a hitünkben és küldetésünkben, hogy az adósok jogait és az igazságot adott és jelen esetben az állam jogalkotó és igazságszolgáltató hatalma ellenében is meg kell védenünk.




Kúria közösségi (pénzügyjogi, fogyasztóvédelmi) jogsértésének összefüggő zárt rendszere felszámolásának Magyarország tagállamnak betudható ügyét az Európai Unió Bírósága (Luxembourg) elé visszük, ennek menetét rövidesen közzétesszük. Devizaáttörésről is szólnak a hírek (elszakadt egy bírói láncszem), ennek magyarázatára lentebb a II.2. pontban kitérünk, valamint az adósok devizalapú kölcsönszerződésekből eredő igényei jogérvényesítésének modellváltó devizastratégiáját – lehetséges peres útjait – is röviden vázoljuk:

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/


I. A SZERZŐDÉS SEMMISSÉGE ÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEI LEVONÁSA (ELSZÁMOLÁS). 

A semmisségi okokat [Hpt. 213.§] az állam kúriai-bírói iránymutatásokkal, kvázi tiltott bírói jogalkotással és a fogyasztóvédelmi uniós normákat félretéve kiüresítette.

A tisztességtelen árfolyamkockázati tájékoztatáson alapuló kikötés semmisségét [Ptk. 209/A.§ (2)] egy árfolyamkockázati tájékoztatóra [Hpt. 203.§] leszűkítette, szembe menve az fogyasztóvédelmi irányelvvel és a releváns uniós ítéletek kötelező jogértelmezésével. Ha és amennyiben egy semmisségi perben az érvénytelenségi ok átmegy is a tű fokán és hatályossá nyilvánításra (jogalakító kereseti kérelem) kerülne sor, akkor az érvénytelenség elszámolásának (marasztalási kereseti kérelem) szarkofágja alá kerülünk, különösen tekintettel a lex generalis Ptk. 237.§ (1) bekezdéséhez képest lex specialis DH2 tv. 37.§, 37/A.§ szabályaira.




Az érvénytelenség elszámolásának a devizaalapú törvényi elszámolás adataihoz kötése és ennek a devizatörvényekből fel nem fejthető elszámolási módjára kúriai joggyakorlat-elemző csoport véleménye és a civilisztikai kollégiumvezetők országos értekezletének állásfoglalásai adnak némi támpontot olyan feltételekkel (pl. kamatfelárral növelt piaci forintkamaton történő elszámolás), amelyet alkotmányosan csak törvény szabályozhatna, ezért a bírói gyakorlat vagy a semmisségi ok hiánya vagy ugyan megléte esetén, de  a törvényi elszámolás adataival összefüggésbe nem hozható perbeli elszámolás megfelelőségének hiánya miatt az érvénytelenségi pereket általában megszünteti.

Az ügyvédek ezért az érvénytelenségi keresettől költségmentes elállást biztosító DH2 tv. 40.§ (2) alapján a permegszüntetést javasolják ügyfeleiknek, egyben kialakultak a jogvédelemnek az alábbi pontokban foglalt – az érvénytelenségi pereket elkerülő modellváltó keresetmodelleken nyugvó – más irányzatai.


II. A KÖLCSÖNSZERZŐDÉS NEM LÉTEZÉSE (LÉTRE NEM JÖTTE).

TOVÁBB A II. RÉSZHEZ

Szólj hozzá

Hozzászólás