A “DEVIZAPER” AMELY MINDENT BORÍTHAT

A "DEVIZAPER" AMELY MINDENT BORÍTHAT

Újabb magyar hitelperben hozott ítéletet az Európai Bíróság, a döntést csütörtökön hirdette ki a testület. A luxembourgi székhelyű grémium állásfoglalását az ügyben a Fővárosi Törvényszék kérte. Az akta szerint két magánszemély 2007-ben jelzáloggal biztosított kölcsönt vett fel az egyik idehaza működő banktól. Az adósok 2013-ban fordultak a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz (PKKB), s azt kérték, hogy az ítélkező fórum állapítsa meg a hitelszerződés semmisségét – írja a Magyar Nemzet.

  • Facebook
  • Googleplus
  • Youtube
  • Twitter

A PKKB azonban bizonyos hazai eljárási szabályokra hivatkozva a Fővárosi Törvényszékhez utalta az ügyet. Ezt a hitelfelvevők sérelmesnek találtak, mondván, hogy a törvényszék előtti pereskedés költségesebb.



Az Európai Bíróság csütörtöki jogértelmező döntéséből az olvasható ki: nem ellentétes az uniós joggal az a magyar előírás, amely szerint a tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelenségét firtató pereket a törvényszékek folytathatják le. Más a helyzet viszont akkor, ha az eljárási szabályok olyan hátrányt okoznak, amely miatt a fogyasztó csak rendkívüli nehézséggel érvényesítheti jogait. Ilyenkor sérülhetnek az uniós követelmények. Azt, hogy egy-egy szabály komoly akadályt állít-e a fogyasztók elé, a nemzeti bíróságnak kell megvizsgálnia. A Fővárosi Törvényszék az uniós iránymutatás alapján folytathatja a hazai pert.

Az eljárásjogi kérdést taglaló, most lezárult ügy nem az egyetlen olyan eljárás, amikor a magyar devizahitelezés egyes részleteit kell áttekintenie a luxembourgi testületnek. A következő időkben például két érdekes, igen nagy horderejű eset is az európai bírák elé kerül. Az egyikben lényegében arról van szó: amennyiben az ügyfél nem fizet, elegendő-e a végrehajtás elrendeléséhez csupán a közjegyző közreműködése, vagy csak akkor vonható el az adós vagyona, ha az ügy részleteit a bíróság is áttekintette? A kérdés tisztázása mindenképpen fontos, az utóbbi években ugyanis számos alkalommal indult hazai hitelfelvevők ellen végrehajtás pusztán a közjegyző által kiadott irat, az úgynevezett végrehajtási záradék alapján. Egyes szakmai vélemények szerint elképzelhető, hogy a közjegyzők felelősségét firtató honi ügy végül olyan határozattal zárul, amelynek nyomán átalakulhat nem csak Magyarország, de több uniós állam végrehajtási szabályrendszere.

Ennél is nagyobb változásokat hozhat a Banif Plus Bank névre keresztelt eset. Az ügy legfontosabb felvetése számos, a bankjával pereskedő magyar hitelfelvevő számára ismerős lehet. A kérdés ugyanis voltaképpen abban áll: minek is számít pontosan az a pénzügyi konstrukció, amit az elmúlt évtizedben devizakölcsönként ismert meg a hazai lakosság? Az ügyletek csupán hitelnyújtásról szóltak, vagy egyúttal devizapiaci befektetésről is? Ha ugyanis a devizakölcsön befektetés, akkor szóba jöhetnek az EU befektetővédelmi rendelkezései. Ezek az előírások pedig arra kötelezik a befektetési vállalkozást – adott esetben a bankot –, hogy derítse ki, ügyfele – vagyis az adós – tisztában van-e a kiválasztott szolgáltatás – a devizahitel – főbb jellemzőivel. Amennyiben pedig a vállalkozás úgy ítéli meg, hogy az adott pénzügyi konstrukció nem megfelelő a fogyasztó számára, akkor erre kifejezetten fel kell hívnia a figyelmet. Az ügyet az unió elé terjesztő Ráckevei Járásbíróság azt szeretné megtudni, hogy semmisek-e a devizahitel-szerződések, ha az ilyen tartalmú tájékoztatás annak idején, a megállapodások megkötésekor elmaradt.


FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.

Az uniós joggyakorlatot ismerő hozzáértők szerint az ügy egészen sajátos folyamatot indíthat el. Elképzelhető ugyanis, hogy Luxembourgban olyan megoldásra jutnak, amelyből a magyar devizahitel-szerződések semmissége is levezethető. Egy ilyen uniós bírósági határozat pedig akár a feje tetejére is állíthatja a rendeződni látszó hazai viszonyokat, a bankok elszámoltatását. A döntést ráadásul nem csak itthon okozhat földindulást, hanem a devizahitelgondokkal küzdő környező országokban is.



Az Európai Bíróság előtt persze nem ismeretlen a magyar hitelezési gyakorlat, az uniós fórum már a múlt évben is több honi kölcsön-üggyel foglalkozott. A legnagyobb visszhangot kétség kívül a Kásler házaspár OTP ellen indított pere kapta: az eset tavalyi április luxembourgi elbírálása után a hitelfelvevők itthon tulajdonképpen megnyerték perüket. A kinti és a hazai bírósági döntések utóbb – többé-kevésbé – az adósmentő, az elszámolási és a forintosítási törvény alapjául is szolgáltak.

Nem hagyható ki a felsorolásból – a Kásler-per előtt lezáruló – úgynevezett Sebestyén-ügy sem. Ebben egy nyugdíjas hitelfelvevő szegült szembe a bankkal. Az eset kapcsán meghozott luxembourgi döntésből például olyan nagy jelentőségű megállapításokat lehetett kiolvasni, mint hogy az általános tájékoztatás nem teszi tisztességessé az elfogadhatatlan szerződéses feltételt. Hasonló közléseket korábban nemigen lehetett hallani idehaza.

  • Facebook
  • Googleplus
  • Youtube
  • Twitter

Szólj hozzá

Hozzászólás