VÉGTÖRLESZTETT? PERELJEN!

Végtörlesztett? Pereljen!

Akár több tízezer új devizahiteles per is indulhat, ellehetetlenítve a bíróságok működését a kormány döntése miatt. Amint arról beszámoltunk: a kabinet múlt pénteken benyújtotta a parlamentnek azt a törvényjavaslatot, amely a Kúria devizahitelekkel kapcsolatban hozott jogegységi határozatának megállapításait illeszti be a jogrendbe.

A jogszabály célja az, hogy az adósoknak ne kelljen külön bírósághoz fordulniuk azért, hogy az árfolyamréssel, illetve a hitelkamatok egyoldalú emelésével tőlük korábban beszedett pénzeket visszakapják.
A törvénytervezet minden, a jogszabály hatálybalépése előtt kötött devizahiteles szerződésre vonatkozik, így a bankoknak a már lezárt megállapodásoknál is el kell számolniuk ügyfeleikkel – kivéve a végtörlesztőket.


A jogszabály ugyanis egyetlen esetben kivételt tesz: nem vonatkozik a – volt – adósok egy jelentős körére, azokra az egykori devizahitelesekre, akik élve a parlament által biztosított lehetőséggel 2011 végén, illetve 2012 elején, a piacinál lényegesen kedvezőbb szinten rögzített árfolyam mellett fizették vissza tartozásukat.

A Kúria jogegységi döntése alapján szinte biztosan nyer, aki bírósághoz fordul

A javaslat is ezzel, az eredeti szerződéses kötelezettségnél kedvezőbb feltételekkel indokolja, miért maradnak most ki a végtörlesztők. A döntés mintegy 170 ezer kölcsönszerződésre van hatással, ez az érintett devizahitelek nagyjából ötöde.
A tét forintban számolva sem kicsi: a piaci becslések alapján az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések visszafizetése 400 milliárd forint körüli tételt jelent a bankszektornak, míg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 600–900 milliárd forinttal számol. Ez alapján a végtörlesztők 80–180 milliárd forint közötti összeget nem kapnak most vissza automatikusan.

Bár a kormány döntése diszkriminatívnak tűnhet, hiszen a bankok korábban a végtörlesztő ügyfeleikkel szemben is tisztességtelenül jártak el, Kolláth György szerint azonban erről nincs szó. Az alkotmányjogász lapunknak elmondta: a hátrányos megkülönböztetésre lehetősége van a jogalkotónak, ha annak tárgyilagos mérlegelés alapján az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű oka van. Ebben az esetben ez az, hogy a végtörlesztők – miként az a törvénytervezet indoklásában is olvasható – egyszer már jól jártak a kabinet egy másik intézkedésével, így most indokolt azoknak is hasonló mértékű segítséget nyújtani, akik akkor a végtörlesztés lehetőségével nem tudtak élni.

Kolláth György szerint a jogszabály ezen passzusát támadó beadvány nem állna meg az Alkotmánybíróság előtt, a testület elutasítaná, aki ilyen panasszal fordul hozzá.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek az ügyfelek ne kaphatnák vissza a tőlük tisztességtelenül, az árfolyamréssel és a kamatemeléssel beszedett pénzeket. Ugyan a kormány a helyzet általános rendezéséből kihagyja a végtörlesztőket, ám az egyéni jogérvényesítéshez, az összeg visszaperléséhez továbbra is joguk van.


A Kúria jogegységi döntése alapján szinte biztosan nyer, aki bírósághoz fordul, s mivel nem kevés pénzről van szó, így garantáltan nem kevesen lesznek, akik perre mennek. Az MNB adatai szerint a végtörlesztők átlag hatmillió forintos devizaalapú lakáshitelt fizettek vissza, amely után számításaink alapján jellemzően félmillió forint körüli összeg járhat az egykori adósoknak. – NOL.hu

Szólj hozzá

Hozzászólás