VÉGREHAJTÁSI CUNAMI ELŐTT

VÉGREHAJTÁSI CUNAMI ELŐTT


Bár egyre több a devizahitelesek által megnyert per, mégis a bedőlt devizahitelesek tömegeit adhatják a végrehajtók kezére a bankok. Erről számolt be a profit7.

 

Még mindig nagy gondban vannak a fizetni ma sem tudó vagy már a végrehajtási szakaszba jutott devizahitelesek. A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi közlése szerint 144 ezer a bedőlt hitelesek száma, s az ő megsegítésükre bocsátott ki ajánlást a bankok számára, melyben személyre szabott megsegítést is javasol. Ugyanakkor sokak számára az ez út is járhatatlan – állítják a Profit7.hu-nak nyilatkozó szakemberek.




Az MNB ajánlása elsősorban arra tesz kísérletet, hogy a hitelezők törekedjenek a nehéz helyzetbe került ügyfeleikkel megállapodásra jutni tartozásuk rendezése érdekében – mondta Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke. Úgy fogalmazott: szinte valamennyi, pénzügyileg problémás ügyfelüket majdnem azonos tartalommal bíró levélben tájékoztatják elméleti lehetőségeikről. Azért nevezhetjük csak elméleti lehetőségnek, mert általában az első megkeresés szinte kizárólag általános megoldásokat javasol akkor is, ha erre az adós nem is jogosult. Az esetek döntő többségében az ingatlan értékesítése szerepel az első helyen, ezt követően a Nemzeti Eszközkezelő (NEK) programját említik, illetve a családi csődvédelmet, azaz közismertebb nevén a magáncsőd intézményét. Erre vonatkozóan a legnagyobb az ügyfelek elutasítása, szinte fel sem merül senkiben ez a program.

Sajnálatos módon az ajánlásban megfogalmazott szerződések átalakítása, ami figyelembe venné az árfolyamveszteségből adódó részleges banki teherátvállalást, az ajánlatok egyikében sem található meg. Az is feltűnő, hogy néhány nagy kereskedelmi bank látványosan utasítja el a NEK programban történő adósi részvételt. Bár erre a törvény szerint lehetősége van – üzletpolitikai mérlegelése, döntése alapján -, a kikényszerített végrehajtási eljárások azonban soha nem tudják biztosítani a teljes megtérülésre vonatkozó hitelezői elképzelést.

Az elnök emlékeztetett arra, néhány hónappal korábban egy hitelezői konferencián a pénzintézetek leginkább a követelés értékesítésében vagy a végrehajtási eljárásokban látták a megoldást, ezzel vezetve ki a rossz hiteleket a portfólióból. Mindez azt feltételezi: a legritkább esetben kerülhet sor arra, hogy egy új szerződésben, egy alacsonyabb tőkeösszegre vonatkozó megoldással találkozzanak a ma még bizonytalan helyzetben lévő hiteladósok. Az is tény, hogy számos esetben a végrehajtás elindítása az ügyfelek irányába egy olyan hitelezői nyomásgyakorlás, ahol más nem következhet be, mint az ingatlan értékesítése.




Ezt követően arra még találunk példát, hogy a további tartozástól a pénzintézet részben vagy akár teljes egészében is eltekintsen, ugyanakkor a végrehajtási összegek jelentős mértékű megfizetése elkerülhetetlen. Erre vonatkozóan a jogalkotónak lennének feladatai, nevezetesen az, hogy ilyen esetekben egy egyszeri, a jelenleginél jóval alacsonyabb díj megfizetése mellett fejeződhetne be a végrehajtási eljárás. Jelen esetben a felszámított díjak a végrehajtási eljárás valós költségeitől távol vannak, azok túlzóak és aránytalanok – állítja Barabás Gyula.

A Széchenyi Hitelszövetség elnöke kiemelte, a jegybank ajánlása nem tekinthető kötelezésnek, ugyanakkor ennek be nem tartását bírságolás követheti. Sokan vitatkozhatnak azon, hogy az ajánlásban foglaltak szükséges vagy elégséges mértékben járulhatnak hozzá a lakosság pénzügyi konszolidációjához, az abban rögzített alapelvek megfelelnek-e a jegybanki céloknak, nevezetesen az otthon megtartásának, illetve az adósok életük végéig tartó végrehajtási eljárásának elkerülésének.

Ajánlás és valódi megoldás

„A jegybank ajánlása olyan, mintha nem akarna tudomást venni a valóságról. A 144 ezer bedőlt, és még ennél is több, bedőlés szélén lavírozó hitel a társadalom számára kifizethetetlen. Ugyan a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által a Bankszövetség számára a fizetésképtelen adósokkal történő megegyezéshez ajánlott feltételek racionálisak, ám nem teljesíthetőek. Racionálisak, mert azt próbálják előírni, hogy az emberektől a tartozásuk kapcsán csak annyi pénzt vehessenek el a bankok törlesztőrészlet címen, amennyi nem veszélyezteti a megélhetésüket. Ezzel együtt csak annyira nyújthassák meg a futamidőket, hogy a nyugdíjas évekbe ne lógjon bele. Véleményem szerint ugyanakkor ez így kivitelezhetetlen” – fogalmazott Bertha Szilvia,a Munka Becsülete Alapítvány elnöke.

„Értem én a jó szándékot, csak álmodozás helyett a valósággal kellene szembenézni: a mai keresetekből, a mai vagyoni helyzetben, a társadalom egyszerűen nem tudja kifizetni azokat az összegeket, amiket a bankok követelnek rajtuk” – fogalmazott. Számszakilag, fizikailag képtelenség. A bedőlt hitelek a GDP öt százalékát teszik ki, ez a költségvetéshez viszonyítva annak mintegy tíz százalékát jelenti. Ezek csak a bedőlt hitelek. S a lakosságtól elszívott forrásoknak a gazdaságra gyakorolt hihetetlenül fékező hatásáról még nem is beszéltünk.

Az alapítvány elnöke elmondta, a kölcsönöket jellemzően a 30 év felettiek vették fel. Ennek nagyjából 10 éve (7-11), így ők most 40 év felettiek. A bankok az elszámolást követően jellemzően az eredetileg felvett összegek másfél-kétszeresét (néha még ennél is többet) tartják nyilván és követelik tőketartozásként most, ennyi év törlesztés után is. Ha az eredeti konstrukcióban, 20-30 évekre tudták vállalni az adósok az eredeti összeget, akkor annak kétszeresét, zömében kedvezőtlenebb kereseti helyzetben vajon hány évre tudják vállalni? Hiszen 25 év múlva nyugdíjasok lesznek. Tehát, többszörös tartozást kellene nagyjából az eredetivel megegyező futamidővel, az esetek nagy részében hasonló, vagy kisebb törlesztőrészletek mellett visszafizetni. Ez számszakilag képtelenség – fogalmazott.

Felmondott hitel és a banki tárgyalókészség

Orbán Viktor véleménye a bankokról és a "deviza"-hitelről.

"A pénzintézetek valóban megkeresik az adósokat ajánlataikkal. Viszont felmondott hitelek esetén erre tapasztalatom szerint, az általam ismert ügyekben nem került sor. A fel nem mondott hitelek esetén a pénzintézetek egy levelet küldtek ki az ügyfelek részére, és az ügyfél a levélben felsorolt megoldási módok közül választhat. Tapasztalatom az, hogy a pénzintézetek többsége a tárgyal az ügyfelekkel, ám a lehetőségeket behatárolja az ügyfél mozgástere" – fejtette ki Orgován István, ügyvéd. Hozzátette, ha az adóssal nem tudnak egyezséget kötni és az ügyfél nem tud fizetni, a pénzintézet engedményezheti a követelést egy követeléskezelő cég részére, amellyel ismételten meg lehet állapodni egyedi feltételek alapján. Abban az esetben, ha az adós nem tud fizetni és engedményezésre sem kerül sor, akkor a pénzintézet végrehajtási eljárást kezdeményezhet az ügyféllel szemben. Fontos azonban azt is tudni – fejtette ki az ügyvéd -, hogy az adós még a végrehajtási eljárás alatt is megegyezhet a pénzintézettel.

Számos eset van, amikor a bankok tízmillió forintos hitelre háromszor annyit kérnek vissza. Ezt azért tehetik meg Orgován István szerint, mert egyfelől a hitelek futamideje az esetek jelentős részében tíz évet meghaladta, másfelől pedig a visszafizetendő összeg nagyságát a drasztikus árfolyamemelkedés is befolyásolta. Szerinte megoldás az lenne, ha a pénzintézetek a nyilvántartott követeléseiket az adósok valódi teljesítőképességéhez igazítanák, mivel ebben az esetben lehetőség lenne arra, hogy az ügyfél ismételten teljesíteni tudjon.

Elszámolás után jogorvoslat

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

Kovács László, a Banki és Végrehajtási Károsultak Fogyasztóvédelmi Egyesületének főtitkára szerint az elszámolás után a jogorvoslati lehetőségek voltak az utolsó gátak, amely a bedőlt hitelesek részére még menedéket, vagy lehetőséget biztosítottak. Soha nem látott mértékben indultak el a végrehajtási eljárások. Egyértelmű, hogy a bankok már nem kívánják tovább kezelni a bedőlt rossz hiteleiket. A fizetni nem képes hitelesek részére az utolsó mentsvár a fent említett, 1/2016-os MNB-ajánlás, mely szorgalmazza a felek közötti megegyezést. Ám az ajánlatok elég sablonosak.

A szakember véleménye szerint kellő odafigyeléssel, illetve a hitelesek saját lehetőségeinek megvizsgálásával a bedőlt hitelek egy része még visszahozható. Nyilván a totális csődben szenvedők, ahol a tartozás már nagyságrendekkel meghaladja a fedezet értékét, az Eszközkezelőn kívül más lehetőség nem nagyon jöhet szóba még úgy sem, hogy a feltételrendszer ebben az évben megváltozott – mégpedig az adósokra kedvező módon.

A bankok a teljes hitelösszegre, illetve kamatokkal, késedelmi kamatokkal jelentősen felturbózott összegekre tesznek ajánlatokat. Abban az esetben, ha már 1-2 évi vagy annál hosszabb ideje gyűlik a kamat, ott mindenképpen egy jelentős engedmény kérése után vállalható bármilyen részletfizetés, vagy a hitel újragondolása. Sajnos az elszámolási törvény csaknem kétéves elhúzódása miatt a kamatok jelentősen megnövekedtek, így értelmetlen vállalni ezeket a pluszterheket. Nyilvánvalóan az egyezség keretében felhozhatóak a bank által elkövetett hibák, az úgynevezett adósmentős, adóscsapda intézkedések, az indokolatlan szerződésmódosítások, a kamatos kamatozás. Ezeket a hibákat mindenképpen érdemes újragondolni, a tárgyalási alapba beletenni. Adott esetben most már egy bővebb lehetőséget kihasználva a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulni az egyezség létrehozása érdekében. Ezt az eljárást azoknak is ajánlják, akik már pert indítottak a bankjuk ellen.

Végrehajtási cunami előtt




Kovács László leszögezte, az egyezséget folyamatosan kell kérni, akár többször is, de nyilvánvalóan az a jó, ha a hiteles is kellő munícióval felszerelkezve fog bele egy egyezségi alkuba. A bankok mindenképpen tisztítani szeretnék a portfóliójukat, vélhetően jövő nyárig az összes bedőlt ügy, most mintegy 144 ezer ilyen jelzáloghitel, el fog jutni a végrehajtási szakaszba. Az alkut nem csak a jelzáloghiteleseknek, hanem az egyéb tartozásokkal rendelkezőknek is érdemes kezdeményezniük. A végrehajtási cunamit meg kell akadályozni. Egyelőre más kormányzati intézkedés nem látszik a láthatáron, így ebből még jelentős humánkatasztrófa is kialakulhat – fogalmazott. – Hunyor Erna Szofia

FIGYELEM! A Facebook folyamatosan korlátozza a bejegyzéseink láthatóságát. Ha értesülni szeretnél az oldalunk új híreiről, akkor húzd az egeret a Facebook oldal tetejére a "Tetszik/Liked" gombra és pipáld ki az értesítéseket hogy megjelenjünk a hírfolyamban. KATTINTS IDE!  

Szólj hozzá

Hozzászólás