Végleg rendet vághat a Kúria

Kigyűjtöttük, miért is fontos, hogy a Kúria végre eldöntse, milyen "sorvezetőt" ad a devizahitelekhez. Az mindenesetre legalább már biztos, hogy elindítják az ezt tisztázó folyamatot. Néhány felvetés akár örömtáncra is késztetheti az adósokat, de tartani lehet attól, hogy a vége mégsem lesz felhőtlen kacagás. 



Várhatóan a korábban általunk megírt időpontra láthatnak tisztábban majd a devizahitelesek. A Kúria Polgári Kollégiumának (PK) vezetője, Wellmann György végre indítványozta, hogy a legmagasabb bírói fórum foglaljon állást a perekben felmerült elvi kérdésekről. Mint írja, ezt indokolhatja a „deviza alapú kölcsönszerződések több százezres száma, a bennük megtestesülő tartozás nagyságrendje, a nem teljesítő adósok egyre növekvő aránya, a szerződések érvényességét vitató perek számának emelkedése”. Úgy tűnik, azt is felismerték a Kúriánál, hogy a jogegységi döntés (amit portálunk már régóta hiányol) segítheti az ügyek gyors és lehetőség szerint egységes szempontok szerinti elbírálását. A Wellmann által felvetett eldöntendő kérdések önmagukban nézve jókora reményt kelthetnek az érintett adósokban.





 

A devizahitelesek eddig első fokon 105, másodfokon pedig számításaink szerint több mint 20 pert nyertek meg a bankok és lízingcégek ellen. Úgy tűnik, különösen az egyoldalú szerződésmódosítás (kamatemelés), illetve az árfolyamrés számít nyerő lapnak. Igazán azonban a kép a Kúria jogegységi döntése után válik teljesen világossá.

Ismét napirendre tűzi ugyanis azt a kérdést, hogy vajon valójában devizahitel-e a deviza alapú kölcsön, vagy inkább forinthitelnek kell tekinteni. Pedig erről tulajdonképpen maga a Kúria is nyilatkozott már korábban (a deviza mellett tették le voksukat). Elég nehezen elképzelhető – bár a felvetés után ki sem zárható –, hogy 180 fokos fordulatot tennének az ügyben.  A következő pont is elég belemenős. Ez azt tartalmazza, hogy deviza alapú kölcsön konstrukciója alapján megkötött szerződések érvényesek-e, vagy eleve érvénytelenek. A szakember részletezi is, hogy jogszabályba, illetve jó erkölcsbe ütközésre, tisztességtelenségre, uzsorára gondol. Felmerül még a színlelt, illetve megtévesztő szerződés. Ezen a ponton rá kell jönnünk, hogy a PK-vezető a kérdésekbe egyszerűen belesűrített mindent, ami a futó perekben szóba került.



Az elsőfokú bíróságok pedig esetenként az előbbi (az eddig megismert kúriai vélemények alapján eredendően nem elfogadható) érvek alapján is adtak – legalább részben – igazat az adósoknak. Másodfokon viszont már szinte sohasem álltak meg (legalábbis eddig) ezek a kifogások. Tény azonban, hogy a felsőbb bírói fórumok is meglehetősen ellentmondó döntéseket hoztak. Táblázatunkban (persze igen elnagyoltan, csak jelzésként) összefoglaltunk néhány ilyen ítéletet. A dolog azonban már ennyi alapján is egyértelműen iránymutatásért kiált. 




Az előbbiekben részletezett kérdésekre adandó válaszok a sarokpontokat, a továbbiak viszont a nagyon fontos technikai eljárásokat, bírósági lehetőségeket határozhatják meg. Ilyen a semmiség vagy részleges semmisség következménye. A kérdések teljes listáját itt tekintheti meg.

Forrás: AzEnpenzem.hu

Szólj hozzá

Hozzászólás