Varga Mihály Miniszter Úrnak-semmis szerződési feltétel a semmis szerződés jogkövetkezménye

Varga Mihály Miniszter Úrnak

B u d a p e s t

 

Tisztelt Miniszter Úr!

Az MTI híranyagból tudtuk meg azt, hogy a Magyar Kormány jelenlegi szándékai szerint

„A kormány szerdán megbeszélést folytatott a devizahitelesek helyzetének rendezéséről, és arra jutott, hogy csak a jogi feltételek tisztázódása után lehet a kérdést gazdaságilag is rendezni”

csak azt követően kíván a devizahitelesek helyzetének rendezéséhez kezdeni, ha a jogi feltételek ezzel kapcsolatosan tisztázódnak. Ezt követően olvasható mondata pedig arra utal,

Varga Mihály jelezte: a jogi bizonytalanság az utóbbi időben e témában született ellentétes bírói döntések miatt alakult ki.” 

hogy az általam kezdeményezett számos perben hozott jogerős ítéletek közötti eltérés jelenti a Kormány számára fontos jogi feltételek miatti bizonytalanságot.

Ebből következően T. Miniszter Úrnak elhangzott mondatait úgy is lehet értelmezni, hogy amennyiben a jogerős ítéleteket követő felülvizsgálati eljárásban hozandó Kúriai ítélet megszünteti a jogi bizonytalanságot, akkor már akadálya nincs annak, hogy a Kormány tőle telhetően a devizahitelesek helyzetét rendezze.

Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az OTP Jelzálogbank és OTP bank Nyrt elleni Gfv. VII.30.282/2013. számú peremben Dr. Vezekényi Ursula tanács elnöke már intézkedik a tárgyalás előkészítése során, és a Kúria Elnökéhez címzett kérelmemben kérelmezem az ügynek soronkívűli eljárását a az alábbi rendelkezése alapján:

                   A Kúria Elnökének 21/2012. számú elnöki utasítása a Kúria Ügyviteli Szabályzatáról

A soron kívüli eljárás

11.§

(1) A soron kívüli eljárás elrendelésére irányuló kérelmet – ideértve a közvetlenül a

kollégiumvezetőhöz érkezett kérelmet is – az elnöki iroda lajstromozza.

(2) A kérelemről a kollégiumvezető_ (kollégiumvezető-helyettes) javaslatának

figyelembe vételével az elnök dönt.

 

Abban bízom, hogy a Kúriai tárgyalásra és határozathozatalra még novemberben sor kerül, és ez esetben a Kormány azért, mert a jogi helyzet tisztázódott, megteheti decemberben a szükséges intézkedéseket

Az peres eljárás lényege, a Kormány által is elismert jogi bizonytalanság ebben a perben a következő kereseti kérelemmel függ össze:

állapítsa meg az OTP Bank Nyrt és OTP Jelzálogbank Zrt alperes valamint felperesek között 2008………………-én megkötött kölcsönszerződés II. 3. pontja szerinti


„A hiteldíj (kamat és kezelési költség) a 6. törlesztő részlet esedékességétől kezdve változó mértékű, amelyet a Hitelező a kölcsönszerződés fennállása alatt jogosult egyoldalúan megváltoztatni. A hitelező a változás – annak hatályossá válását megelőző legalább 15 nappal – a Banknak az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett, az Ingatlanfedezet mellett nyújtott jelzálog tipusu hitelek kamatáról, dij- , járulék- és költségtételeiről szóló Hirdetményben teszi közzé. ”

„A hiteldíj mértékének e pontban írott megváltoztatása esetén az Adósok kötelesek a Hitelezőnek az ekként megváltoztatott mértékű hiteldíjat megfizetni.

Azon feltételek, illetőleg körülmények részletes meghatározása, amelyek esetében a hiteldíj az Adósokra hátrányos módon megváltoztatható a következő: A Hitelező jogosult a kölcsön ügylet kamatát, egyéb költségét, és az erre vonatkozó szerződési feltétel egyoldalúan módosítani, ha a bankközi hitelkamatok, vagy a fogyasztói árindex, vagy a jegybanki alapkamat, vagy az állampapírtok hozama, vagy a Hitelező forrás-, valamint hitelszámla –vezetési költség növekszik, vagy a lakossági hitelek kockázati tényezői a Hitelezőre nézve romlanak.”

szerződési feltételeinek semmiségen alapuló érvénytelenségét,  valamint ennek jogkövetkezményeként

állapítsa meg azt, hogy 2008. …………..-től, a szerződés megkötésétől kezdődően nem jelentenek kötelezettséget az adósokra nézve ezek a semmis szerződési feltételek

kötelezze alperest perköltség viselésére.

Tehát abban az esetben, ha a Ptk. 209. és 209/A §-ok alapján a Kúria a hitelt felvevőknek ad igazat, akkor a szerződés megkötésétől kezdődően tett minden banki törlesztő részlet emelésnek kamattal és ügyleti költséggel kapcsolatos része semmiféle kötelezettséget nem jelentett az adósok felé, de ebből következően a kereseti kérelemtől függetlenül is bekövetkezik az az állapot, amit 2009-ig az 1996. évi CXII. tv. a következőképpen határozott meg:

213. § (1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza

a) a szerződés tárgyát,

b) az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót, a hiteldíjmutató számítása során figyelembe nem vett egyéb – esetleges – költségek meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést,

c) a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét,

d) azon feltételeknek, illetőleg körülményeknek a részletes meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható,

e) a törlesztő részletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat,

Azaz nem kell vitatkozni a bankokkal azon, hogy a törlesztő részlet összegét vajon meghatározhatta-e törvényesen úgy, hogy az egyoldalú szerződésmódosítási lehetőségével élt, hiszen miután az egyoldalú szerződésmódosítási jogát a Kúria semmisnek nyilvánítja, nincs az az ember aki meg tudná mondani azt, hogy a szerződés alapján mennyi volt a törlesztő részlet. Azaz nem csak a szerződési feltétel lesz semmis a kereseti kérelemnek megfelelően, hanem az egész szerződés is a Hpt 213. § 1. e pontja alapján.

Akkor, ha az adósok, a fogyasztók úgy akarják az alábbi jogszabályhelyre figyelemmel:

Ptk. 209/A. § (2) Fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, továbbá a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen kikötés semmis. A semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.

Ellenben további probléma is felmerül azáltal, hogy a Kúria az egyoldalú szerződésmódosítási jogot tartalmazó szerződési feltételt semmisnek nyilvánítja. Illetve ezáltal a törlesztő részlet összege végképpen, még magyarázkodásokkal sem állítható meg. A Ptk.523. § 1.bek-ről van szó:

523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.

Ennél fogva a kúriai döntés után az adós már nemcsak a semmis szerződési feltétel, és semmis szerződés jogkövetkezménye között válogathat, hanem azért, mert törvényi kellékhiányos a szerződés, és így a létre nem jött szerződés jogkövetkezményének alkalmazhatóságát is lehetővé teszi.

Ügyfeleimnek azt az egyezségi ajánlatot fogom ajánlani, amit a Miniszterelnök Úrnak már szeptember 16-án kérelmemmel együtt már megküldtem – választ azóta sem kaptam – és amennyiben a bankkal ennek alapján egyezséget nem tudunk kötni, akkor a létre nem jött szerződés jogkövetkezményeként a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint kívánunk elszámolni.


A Kormányt pedig arra kérném, hogy ebbe a magánjogi szerződéssel kapcsolatos adósi lehetőségekbe ne szóljon bele, hiszen egyetlen adós sem kötött a Kormánnyal kölcsönszerződést.

Természetesen tehette volna dolgát bármelyik miniszter az alábbi jogszabályhely alapján

1978. évi 2. törvényerejű rendelet

5. § Fogyasztói szerződés megkötésénél alkalmazott vagy e célból nyilvánosan megismerhetővé tett általános szerződési feltétel érvénytelenségének, illetve tisztességtelenségének megállapítását, valamint a tisztességtelen általános szerződési feltétel alkalmazásától és alkalmazásra ajánlásától való eltiltást kérheti a bíróságtól

a) az ügyész,

b) a miniszter, az országos hatáskörű szerv, továbbá központi hivatal vezetője,

c) a jegyző és a főjegyző,

d) a gazdasági, szakmai kamara, érdek-képviseleti szervezet,

e) fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet, valamint

Idáig nem volt szándékuk végezni feladatukat a minisztereknek a bankokkal szemben, most pedig már hagyják békén az adósokat, segítő szándékuk hangoztatásával. Ügyfeleimnél úgy látom, hogy nincs hitele a szavuknak.

Amennyiben pedig mégis a törvények pontos betartása mellett kíván segíteni a rendezetlen ügyeknek lezárásához a Kormány akkor a következőket kérem.

 

A Kúriának egyetlen, feltehetően öt fős tanácsban hozott  ítéletét fogadja el úgy, hogy ezzel a jogi bizonytalanság megszűnt a devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződéseknél, és ne várjon arra, hogy még egy jogegységi döntés is szükséges.

Minek. Hiszen a Kormány számára szükséges a tisztánlátás és nem a bíróságok számára most, és a jogegységi döntés csak a bíróságok számára bír jelentőséggel. Nincs ennyi idő.

Valamennyi ügyfelem úgy gondolja az esetben, ha további halogatásokat végez bármilyen okoknál fogva a Kormány, valódi szándéka az, hogy mindösszesen a választásokig ezt a néhány hónapot kívánja eseménytelenül kivárni, majd a választás után pedig minden kívánságát teljesíti a bankoknak azért, mert már kit érdekel az, hogy az azt követő négy év múlva miként alakul a szavazás.

Ettől tartva igyekeznem kell minél szélesebb körben a bírósági egyéni eljárások megindítását elérni, de egyedül már sokkal több ügyfélnek perét vállalni nem tudom.

Ezért tervezem azt, hogy ugyanúgy, mint ahogy az Országgyűlésben téma volt az, hogy a választókat regisztrálják, a választandó képviselőket is indokolt regisztrálni.

Ennek a regisztrációnak alapja az lenne, hogy minden olyan Országgyűlésben jelenleg helyett foglaló képviselő, aki jövőre indul, az esetben amennyiben azt akarja, hogy egyénileg rá szavazzanak, most novembertől kezdődően minden hónapban köteles jelentős jövedelméből 500.000.-Ft-ot külön bankszámlára tenni annak érdekében, hogy a nagyszámú perléshez szükséges ügyvédek munkadíját ebből fedezni lehessen.

Ezt a képviselői bankszámlát az esetben, amennyiben fénymásolatban fel tudja mutatni két héttel a választás előtt, akkor lehetséges az, hogy reá szavaznak, míg a bankszámla felmutatásának elmaradása esetén nem kell csodálkoznia azon, hogy senki nem szavaz rá.

T. Miniszter Úr!

Segítségét abban kérem, hogy amennyiben a Kúria az adósok számára a fenti számú perben kedvező ítéletet hoz, akkor azért, mert hazánkban legnagyobb banknál – OTP – bizonyosodott be a fentiek szerint semmisség, valamint azért, mert a devizában nyilvántartott forintkölcsönszerződések bankjai szövetségbe – Bankszövetségbe – tömörülnek, indokolt két tekintetben jogszabályt változtatni.

Részben a Ptk. 523. §-t indítványozom kiegészíteni egy olyan törvényszöveggel, hogy „banki egyoldalú szerződésmódosítási jogot tartalmazó szerződési feltétel megdönthető vélelem alapján semmis

Illetve a Hpt-t javaslom kiegészíteni akként, hogy „kamat és egyéb költség megváltoztatására irányuló semmis egyoldalú szerződésmódosítást tartalmazó szerződési feltétel esetén a felek között szerződés nem jön létre, és értékarányosan a kapott szolgáltatások visszajárnak a jegybanki alapkamatnak, mint késedelmi kamatmértéknek megfelelő megtérítés mellett”.

Mást én a Kormánytól nem kérek a törvényes rend betartása mellett 700 szerződéssel érintett 1200-1500 tisztességes magyar ember nevében, és amennyiben ezt megteszi, nyugodtan hátradőlhet és várhatja a választást.

=====================

 

T. Miniszter Úr!

Engedje meg, hogy logikátlannak tartsam a „a forinthitelesek ne járjanak rosszabbul, mint a devizaadósok” , valamint a “lakáshitel”-le kapcsolatos kijelentéseit.

Azért tartom logikátlannak kijelentéseit, mert ugyanabban az írásban, ahol azt közli, hogy a Kormány a jogi bizonytalankodás miatt nem tesz most lépeseket az ügy megoldására, Ön ezeket a kijelentéseket ezzel kapcsolatos jogszabályi háttér teljes hiányában teszi. Erkölcsileg pedig alaptalanul

Az ilyen kijelentésekből következtetnek ügyfeleim arra, hogy ténylegesen a Kormány nem akar semmi törvényeset tenni, hanem elsősorban a bankok érdekében kíván cselekedni. Megosztani minden törvényes háttér nélkül a adósokat oda vezet, hogy már csak kisebb létszámú embertől számíthatnak arra, hogy tiltakozik. És a kisebb létszámú emberrel mégiscsak könnyebb elbánni, mint a nagylétszámival.

Embertelen, szégyellnivaló elgondolás bárki találta ki.

Ami pedig a forinthiteleseket illeti, mai napon értesített egyikőjük a helyzetéről az alábbiak szerint:


From: B………………… [mailto:b……………….1@upcmail.hu]
Sent: Friday, November 01, 2013 5:05 PM
To: Dr. Léhmann György
Cc: z.karpat.daniel z.karpat.daniel; novak.elod@jobbik.hu
Subject: Re: Üzenet Magyarországról

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Meghallgattam Ön és Róna úr részvételével tartott szakértői műsort a Kapos Tv-ben. Amit a forinthitelekről elmondott, ismét hangsúlyozottan jó szándékkal, de nem értek egyet egyes kijelentéseivel. Azt mondta a műsorban, hogy a forinthitelesek tudták, hogy magas lesz a kamatuk. Az ügyvéd úrnak megküldtem a Raiffeisen banknak benyújtott panaszügyem előzményeit és dokumentumait. Másfél év alatt egy csökkenő kamatkörnyezetben mintegy 17%-al nött a forinthitelem törlesztőrészlete. (A bank átláthatatlan oklistája miatt tudta az egyoldalú szerződésmódosításokat megtenni, az emeléseket a panaszom ellenére korrekten nem volt hajlandó indokolni, csak általánosságban a felsorolt okokra hivatkozva.) Mivel voltam én tisztába kedves ügyvéd úr?! Kérem gondolja végig az állítását! Bérből és fizetésből élő emberek nem tudnak kigazdálkodni a nettó fizetésükből másfél év alatt két számjegyű törlesztő részlet növekedéseket! Tehát az állítása finoman szólva is nem volt korrekt a társadalom felé! De kérem ne sértődjön meg, de kénytelen vagyok felhívni a figyelmét ezekre a problémákra. Természetesen ezek a szerződések szintén tisztességtelenek kamat és költség oldalról hasonlóan akár a devizához indexált hiteltermékek.

Tehát vannak általánosságban kölcsönügylethez kapcsolódó tisztességtelen gyakorlatok, amelyek egyaránt alkalmaznak a bankok a legkülönbözőbb hitel konstrukciókra. Ebben az aspektusban nem indokolt a devizához indexált, vagy forint alapú pénzügyi termékek különválasztása, mert költség oldalról hasonló módon élt vissza a bank! (Az árfolyam oldalnál nyilván különbséget kell tenni!)

A másik erősen ellentmondásos állítása, hogy a kormány kormányrendeletbe tette a szerződésmódosítás okait. Ezzel kapcsolatban Önnek is megküldtem JOBBIK-nak írt alábbi levelemet:

Önök tényleg úgy gondolják, hogy ennél a forinthitelesnél jobb nem lehet a jogi problémák megszüntetése után a devizában nyilvántartott forintkölcsönösök helyzete? 1500 ügyfelem nevében tájékoztatom Önt arról, hogy az ilyen hozzáállásuk bizonyítja azt, hogy az Önök gondolatait, szándékait a bankok irányítják. Eszemben sincs ezáltal az, hogy Önöket megsértsem.

De nagyon megkérem Önt tegyenek úgy, hogy legyen bizalma a tisztességes magyar embereknek Önökhöz.

 

                                                        Tisztelettel:

 

Siófokon 2013. november 2. napján.                                              Dr. Léhmann György

                                                                                8600 Siófok Szűcs u. 1. sz. a. lakos

Szólj hozzá

Hozzászólás