VÁLASZ EGY GYULAI HÁZASPÁRRÓL SZÓLÓ CIKKRE

Ez az egész cikk úgy hazugság, ahogy van!

Lehet, hogy kóklerek vagyunk, de talán nem túlzok, ha azt mondom, mind a mai napig vagy a kóklerséget vagy a gátlástalan ügyvédek maradék húsunkat is lerágó mentalitása között választhatunk. Ráadásul az előzőben nem vagyok biztos. Sőt! Pontosan a drága ügyvéduraknak az fáj legjobban, hogy őket megkerülve kénytelenek voltunk a bankok, a kormány és a (cinkos aki néma) jogász társadalom mind a mai napig meglévő ellenszele közepette feltárni jogi helyzetünket.

A feltárás közben rá kellett jönni, nem is olyan nagy bűvészkedés kell hozzá… Hiszen néhány jogszabály ismerete alapján teljesen feltárható az a grandiózus csalás, amit a magyar emberek kárára elkövettek. Az egész jogászkodás az elmúlt másfél évben nem szólt másról, mint szerecsen-mosdatásról. Nyilvánvaló baromságokat állítanak KÚRIA szinten. Olyan önellentmondásba keverednek határozataikkal, ítéleteikkel, hogy csoda, hogy a föld nem nyílt még meg alattuk.


Egy dologhoz értenek. Tévútra és zsákutcába vinni peres eseteket jó pénzért. A valódi károk töredékéért pereskedni, majd maguknak ezt hatalmas győzelemként elkönyveltetni. Holott igazából egyetlen eddigi per sem a deviza-alapú hitelek lényegi kérdésénél ragadta meg a problémát. Nem annál, ami minden egyes ilyen típusú hitelnél egységesen megtalálható… Ez pedig a konverziós bizonylat hiányából eredő és éppen ezért a virtuális, soha devizát nem látott és azt át nem adott, nem folyósított, kölcsönnek nevezett, de a hatályos magyar törvények szerint éppen ezért annak, már mint a kölcsön fogalmi és törvényi feltételeinek meg nem felelő banki művelet (amely megítélésünk szerint szimpla adásvétel) végeztek.

Ahelyett, hogy ezt támadnák, minden marhaság fele elviszik és ezzel egyben meg is osztják a devizahitelek alatt már szinte haldokló társadalmat. E helyett fából vaskarikát faragva kitalálják a Ptk. 231§-t, mint jolly-joker törvényt és a bírák habzó szájjal a szerencsétlen pereskedő adósok szeme közé vágják magyarázatul. Nesze hülye magyar! Nekem ahhoz is jogom van mint magyar bírónak, hogy hülyeséget mondjak mert ez után ez a hülyeség lesz a törvény. S mind ehhez a drága kormányunk (aki biztosan nem a magyar embereké) hallgatásával asszisztál eme jogi abszurditáshoz.

Ezek után nem igazán nagy szellemi megerőltetésre van szüksége az embernek, hogy azt érezze, hogy igazából mindenhonnan valamilyen szinten a bank szelleme árad. A kormány, aki magára hagyta a csalással bajba kevert embereket. A bírói kar, aki jól fizető állását féltve nem meri a jelenlegi status quo-t megbillentő, de jogilag releváns ítéleteket hozni. Az ügyészség, akik nyakig sárosak a feltáratlan csalássorozat elkövetésének szemhunyásos megengedésében.


A közjegyzők, akik tettlegesen is hozzájárultak egy teljes nemzedék, a saját nemzedékük, honfitársaik elárulásában zsíros szerződésekért cserében…

S itt vannak az utólag nagyon okos jogászok, akik közül néhányan látják az igazságot, de a minden pénzétől megfosztott rétegek irányában a kisujjukat sem mozdítják. S itt van az az ügyvéd is, aki most egy cikkben 2014. február 15-én megszólja a gyulai házaspár jogi felkészültségét. Hát kapja be!!! Ez az ügy akkor indult, 2009-ben, amikor még senkinek nem tűnt fel semmi!!! – Tetszenek figyelni? – Még senkinek eszébe nem volt, hogy itt átverték a fejünket. S most az 5 évvel későbbi tudásunkkal leszólni az 5 évvel ezelőtti indítás botladozásait.

No hát ehhez gyomor kell. No de az van az ügyvéd úrnak. S ez a gyulai házaspár (ki ne mondjuk a nevét) ráadásul ha botladozva is, de tökéletesen rátapintottak a lényegre.

Veled vagyunk Kásler Árpád.
A HAZA NEM ELADÓ!

Forrás: kaslerarpad.hu

Szólj hozzá

Hozzászólás