UZSORAHITELBŐL EREDŐ VITATOTT TARTOZÁS ÉS A CSŐDVÉDELEM ESETE

  • Googleplus
  • Youtube

Otthonvédelmi Tanács
Az adóstársadalom pénzügyi gyámság alá kényszerítése

Megérkezett a Magáncsőd intézménye, évtizedes késéssel, a törvényi forintosítás oldalvizén…

A most elfogadott törvény szerint a családi vagy magáncsőd önkéntes, olyan adósok kérvényezhetik, akinek van vagyona és bevétele, de jövedelmükből nem tudják adósságukat törleszteni. Jogosult a családi csődvédelemre az az adós, aki a tartozása legalább 80 százalékát vitatás nélkül elismeri, akinek a tartozásai között van hitel, vagy legalább egy olyan tartozás ami több mint 500 ezer forint és 90 napja lejárt, illetve, ha adóssága meghaladja a kétmillió forintot, de kevesebb, mint 60 millió forint. 

Ha az adós családi csődvédelmet kér, a következő fog történni:



Az állam csődgondnokot rendeli ki az adóshoz. A csődgondnok készít egy kőkemény pénzügyi tervet, és azt ígéri, hogy a terv betartása esetén 5-7 év múlva kieszközöl valamekkora kedvezményt annál a banknál vagy rezsicégnél, amelynek az adós tartozik. Az adós mindvégig, megingás nélkül köteles szorosan együttműködni a gondnokkal, különben bukja az összes erőfeszítést.. A csődvédelmi gondnok jogosult minden családi gazdálkodási kérdésbe beleszólni, a tartozás csökkentése érdekében például eladathatja az adóssal az általa nem létszükségletnek minősülő ingóságait (autó, műszaki cikkek) vagy ingatlanait, lakóingatlanát kisebbre cseréltetheti). A folyamat időtartama alatt a Családi Csődvédelmi Szolgálat ellenőrzi az eljárást, az adósról folyamatosan teljes körű nyilvántartás készül. 

Az önálló családi gazdálkodás feladásáért cserébe a csődvédelem ideje alatt nem lehet felmondani az adós alapvető közszolgáltatási szerződéseit, az adóst nem lehet végrehajtani, kilakoltatni. Viszont: Magyarország finoman fogalmazva speciális a helyzetében, az átlagadós adós vagyonát az esetek túlnyomó részében uzsorahitelből eredő vitatott tartozás terheli. 

Az eladósított magyarok döntő többsége az kormányok és a bankok által tető alá hozott paktumpolitikán alapuló hitelcsapda miatt lehetetlenült el, és joggal vitatja a bankok által megállapított tartozását A családi csődvédelemnek mondott intézkedés jelen körülmények között nem más, mint a végletekig kizsigerelt átlagadós több mint fél évtizedes gyámság alá kényszerítése, azzal az senki által nem garantált ígérvénnyel, hogy ha 5-7 évig feladja pénzügyi, gazdasági önállóságát és vitatás nélkül elismeri a rákényszerített tartozás 80%-át (!) esetleg nem lesz hajléktalan. 

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.

Gyakorlatilag egy új behajtásra szakosodott állami intézmény létrejöttének lehetünk tanúi, amelynek báránybőrbe bújtatott munkatársai "szoros emberfogással" garantálják a vitatott követelés behajtását a bankoknak, szolgáltatók, vagyis a kormány által kedvezményezett szektor számára. A bankoknak ez sokkal megnyugtatóbb, mint a hosszadalmas, drága, sokszor eredménytelen behajtási eljárások. 

A Családi Csődvédelem jelen időszakban, ebben a formában nem a (zömmel hitelkárosult) adósok érdekét szolgálja. A csődbiztosok nagyobb részt a bankok és szolgáltatók uzsorahasznát hajtják be, a károsultak vagyonának kárára. A családi csődvédelem csak egy tisztességes banki elszámolást és kártérítést követően lehet elfogadható.

Érdemesnek tartom pont egy évvel ezelőtti – témával kapcsolatos -publikációmat felidézni:

Mi a helyzet a magáncsőd intézményes bevezetésével?

Kormányzati források szerint össze akarják hangolni a devizahitelek forintosításának a tervezetét a magáncsőd intézményével, vagyis több mint százezer olyan érintett családdal tervez a kormány, akiket gyakorlatilag pénzügyi gyámság alá helyeznek. 

Európában a '80-as évek közepe óta működik a magáncsőd intézménye, lényege az, hogy családi csődbiztosok patronálják a bajba jutottakat. Ha egy család nem tudja fizetni a számlákat, akkor a bíróságon kéri, hogy fizetési moratóriumot adjanak számára, és rendeljenek ki számára egy csődbiztost, aki anyagi kilábalásához pénzügyi tervet készít, illetve tárgyal a bankkal és a közüzemi cégekkel.

Magyarországon tervek szerint azok a családok vehetik majd igénybe a családi csődvédelmet, akik (például) a bankokkal nem tudnak megállapodnia vitatott vagy valós követelésekkel kapcsolatban. A csődvédelem tehát azoknak a családoknak a pénzügyi helyzetét célozná, akiknek még volna miből gazdálkodniuk, ha nem rekedtek volna meg az egyre növekvő banki, vagy egyéb követelések kátyúiban. A legnehezebb helyzetben élők, akiknek csak a létfenntartásra jut, a csődvédelem nem jelent segítséget.

Komment: A csődbe került családok többsége önhibáján kívül került nehéz helyzetbe, nem pedig azért, mert nem tudja a családi pénztárt kezelni. A csőd oka a devizahiteles uzsorakölcsönök, a semmire sem elegendő minimálbérek, a gazdasági válság okozta kilátástalanság. Nem arról van szó, hogy a társadalom széles rétegei hirtelen pénzügyi analfabéták lettek, hanem elsősorban arról, hogy a mentőöv zsonglőrök mindent megtettek elszegényedésükért. 



Az egykor polgári középosztály megtakarításai nem a hanyag gazdálkodásuk miatt váltak köddé, hanem, a mindenkori "felelős kormányok" által támogatott bankok uzsorapolitika, és az állampolgárokat kiszipolyozó gazdasági szemléletmód jövedelmei, adótörvényei, elvonásai miatt. Orvosolni ezt nem orwelli szociálpolitikával kell, hanem tisztességes, köz érdekeit szem előtt tartó kormányzati intézkedésekkel. A közérdek márpedig nem csődbiztost igényel, hanem jóléti társadalmat és jogbiztonságot, amely garantálja, hogy valóban jogállami keretek között számoltassák el, vonják felelősségre, és kötelezzék kártérítésre azokat a csaló pénzintézeteket, amelyek ezer milliárdokkal rövidítették meg az állampolgárokat. Rögtön lenne pénz egyéb családi kiadásokra, a csődbiztosnak nem társadalmi jelenséget, hanem pár ezer ügy kellene kezelnie. Lehetne enyhíteni a terheket európai bérekkel az európai árak mellé, családcentrikus, méltányos adórendszerrel, és gazdasági áttekinthetőséggel, kiszámíthatósággal. Rögtön lenne pénz egyéb családi kiadásokra, és a csődbiztosi hivatalnokrendszerre semmi szükség nem volna.

Az érdemi intézkedéseket természetesen mint mindig, most is elodázzák, azzal, hogy a bankok áldozatainak nadrágszíját atyáskodó gesztussal segítenek szorosabbra húzni, és úgy állítják be, hogy hú de nagyot segítettek. Ez olyan, mintha X csalással vagy erőszakkal elvenné Y pénztárcáját, majd pár perc múlva kisegítené a kétségbeesett áldozatot egy húszassal, hogy ne haljon éhen, aki ezek után hálásan fogadja a segítséget. Így lehet megtörni a társadalom gerincét, így lehet kiskorúsítani a társadalmat, nem tudok lelkesedni az ötletért, még akkor sem, ha sok megtört, kifosztott, kétségbeesett honfitársam ezt az újabb megaláztatást utolsó kapaszkodóként kénytelen elfogadni. 

Sajnálom, hogy hagytuk idáig fajulni a helyzetet. Tatár József 

  • Googleplus
  • Youtube

Szólj hozzá

Hozzászólás