ÚJRA ITT A KILAKOLTATÁSI MORATÓRIUM? DE VAN EGY KIS PROBLÉMA.

ÚJRA ITT A KILAKOLTATÁSI MORATÓRIUM? DE VAN EGY KIS PROBLÉMA.


Vannak, akik így vélekednek: Nincs idő, azonnal és haladéktalanul össze kell hívni a parlament rendkívüli ülését!

 

A kilakoltatási moratórium bevezetésével kapcsolatos problémáról lejjebb írunk.




Rendkívüli parlamenti ülésnap összehívását kezdeményezi az LMP társelnöke a kilakoltatások ellen. Hadházy Ákos a Magyar Nemzetnek elmondta, több fontos kérdésben is döntés várható a devizahitelek ügyében az Európai Bíróság részéről, többek közt abban, hogy kizárólag az adósoknak kell-e viselniük az árfolyamkockázat terheit.

Az ellenzéki politikus ezért azt szeretné elérni, hogy kilakoltatási moratóriumot vezessenek be, amíg az uniós bíróság nem dönt ezekben az ügyekben. Kezdeményezi a végrehajtási törvény módosítását is.

Mint mondta, tűzoltó javaslatról van szó, valódi megoldás ugyanis szerinte csak a kormányváltás után várható. Kifejtette, bár a kormányzat nem győzte hangsúlyozni, hogy megmentették a devizahiteleseket, valójában az adósok kálváriája csak ürügy volt a banki különadók beszedésére, amivel nem a devizacsapdába került családokon segítettek, hanem másra költötték a pénzt. De a jegybank sem az adósok megsegítésére fordította a devizahitelek forintosításból származó nyereségét, hanem saját céljára költötte – fűzte hozzá a politikus.

Emlékezetes, Matolcsy György jegybankelnök a Magyar Nemzetnek adott interjújában ismerte el, hogy a devizahitelek megmentésére is fordíthatták volna a forintosításból származó 160 milliárd forintos jegybanki nyereséget, de a Magyar Nemzeti Bank fontosabbnak tartotta az általa létrehozott – egyébként botrányoktól terhes – alapítványok céljait.

Hogy mi állhat a kilakoltatási moratórium bevezetésének útjába? A válasz: egy korábbi megállapodás.

Egy paktum, melyet Orbán Viktor kötött az EBRD-vel. Néhány részlet:

" – A kormány vállalta, hogy a devizaalapú hitelek forintosításáról szóló, 2014-es LXXVII. törvény végrehajtását úgy kell biztosítani, hogy annak kivitelezése során a bankszektorra az árfolyamkockázathoz kapcsolódó további költségek ne háruljanak.

– Az ingatlanárverések és kilakoltatások további szigorításától tartózkodni kell." További részletek ITT!

Ettől függetlenül az LMP parlamenti ülésnap összehívását kezdeményezi.

Az LMP kilakoltatásokkal kapcsolatos aggodalma egyébként nem alaptalan. Mint lapunk beszámolt róla, tavaly rekordot döntött a kilakoltatások száma, az ingatlan-birtokbaadások száma pedig március és december között meghaladta a 3100-at. Összehasonlításképpen: 2012-ben egész évben „mindössze” 700 ingatlant adtak birtokba, 2013-ban pedig „csak” 550-et. A részleges kilakoltatási moratórium után pedig 2015-ben már 2300-ra nőtt a lakáskiürítések, idén pedig várhatóan tovább emelkedik az utcára kerülő családok száma. Jegybanki adatok alapján rövid távon 60 ezer jelzáloghiteles otthona kerülhet veszélybe, ha az adósok és a bankok nem tudnak megegyezni.




A nemzeti bank ajánlása szerint a hitelintézeteknek tavaly ősszel kellett – még egyszer utoljára – megkeresniük a nem fizető adósokat, hogy megállapodjanak velük a tartozás rendezéséről. Így 2016 végéig 72 ezer adóst kerestek meg a hitelintézetek, de közülük csupán 4000-rel sikerült megegyezniük.

Támogatja az LMP javaslatát a Jobbik. Z. Kárpát Dániel, az ellenzéki párt képviselője lapunknak azt mondta, hogy Hadházy Ákos kezdeményezése egybevág azzal, amit a Jobbik már többször is fölvetett a parlamentben. Közölte, egyetért vele, hogy azonnali kilakoltatási moratóriumot kell bevezetni. Ugyanakkor szerinte nem európai vagy nemzetközi szervektől kell várni, hogy a devizahiteles-válság megoldódjon, hanem a magyar törvényhozásnak kell rendbe tennie. Amit pedig a jelek szerint az ellenzéknek kell kierőszakolnia – mondta. Ennek az az oka – fűzte hozzá –, hogy bár a kormányzati propaganda az adósok megmentéséről szól, ám valójában a helyzet egyáltalán nincs megoldva, erre utalnak a kilakoltatási adatok is.

Figyelemre méltó, hogy a KDNP sem zárkózik el az LMP javaslatától. Harrach Péter, a párt frakcióvezetője megkeresésünkre közölte, megvárják az ellenzéki párt megkeresését, és az érvek, illetve a megoldási javaslat értékelése után döntenek arról, partnerek lesznek-e a rendkívüli ülés kezdeményezésében. Hozzátette, pártja a családi csődvédelem szabályait lazítaná, hogy többen lépjenek be a rendszerbe, és a Nemzeti Eszközkezelőt erősítené, amely több ezer ingatlant vásárolt meg eddig országszerte a bajba került adósoktól, akik visszabérelhetik lakásukat.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

A KDNP által kezdeményezett családi csődvédelem egyébként teljes kudarcot vallott, az előrejelzések szerint körülbelül 20 ezer bajba jutott adóst vártak, ám csupán töredékük jelentkezett. Harrach Péter korábban erről azt mondta, a sajtó tehet az érdektelenségről, mivel rossz hírét keltették a jogi intézménynek.

loading…


Szintén megvárják az LMP hivatalos kezdeményezését a szocialisták; ám Burány Sándor, a párt országgyűlési képviselője lapunknak elmondta, minden ehhez hasonló indítványhoz pozitívan állt hozzá az MSZP, szerinte ezzel sem lesz másképp. Szerinte a legnagyobb problémát az okozza, hogy piaci árfolyamon forintosították a hiteleket, amivel megszűnt ugyan a devizaadósság, de a terhek érdemben nem csökkentek. Kerestük a Fideszt is, ám a kormánypárt képviselői részéről senki nem mert nyilatkozni a Magyar Nemzetnek.

Megszólalt ugyanakkor a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, aki szerint egyelőre nem lehet fölbecsülni, idén hogyan alakul a kilakoltatások száma. Schadl György kijelentette: jelenleg az árverések után kitűzött kilakoltatások zajlanak, ugyanakkor némileg csökkent a sikeres árverések száma. Ennek oka, hogy nemrég a parlament módosította az árverezés szabályait, amelyek értelmében piaci áron kell értékesíteni az ingatlanokat. Budapesten némileg lassult, vidéken pedig drasztikusan csökkent a végrehajtási eljárások során a kényszer-értékesítések száma – tette hozzá.

A kilakoltatási folyamatot három tényező lassíthatja. Egyrészt az, hogy a több tízezer ingatlanra alig kétszáz önálló bírósági végrehajtó jut, ekkora mennyiséget pedig nem tud kezelni a rendszer. Másrészt, hogy a hatalmas mennyiségű ingatlanra nincs megfelelő kereslet. A végrehajtói kar árverési rendszerében körülbelül 15 ezer ingatlan vár árverésre, ezek közül többet már többször is megpróbáltak értékesíteni, ám sikertelenül. Végül pedig az is lassítja a kilakoltatásokat, hogy nemrég módosult a végrehajtási törvény, aminek értelmében az ingatlanok értékének száz százalékáért lehet kényszer-értékesítést végezni. – HORVÁTH CSABA LÁSZLÓ.

loading…


Szólj hozzá

Hozzászólás