ÚJABB RÉS A "DEVIZÁS" PAJZSON

Horváth Rudolf – Államigazgatási eljárásban okozott kár a devizahitelezés és annak forintosítása.

 

1/ A közjegyzői okiratok tartalmuk szerint, csak a felek egymásnak tett ígérvényei.
2/ Amennyiben a jogügyletben a deviza csak nyilvántartási pénznem, akkor a szerződésben szereplő kölcsönként megjelölt devizaösszeg, pénzügyi dokumentáció nélkül csak egy adat. 
3/ A közjegyzői okirat érvényességi feltétele, hogy az azt aláíró megértse annak tartalmát.
4/ A devizahitelek forintosításáról csak annyit, hogy jogtalanságra nem lehet jogot alapítani.



1/ A közjegyzői okiratok keletkezésük körülményeiben és dátumában még csak a felek egymásnak tett ígérvényeit rögzíthették tényként, mert a kölcsönök rendelkezésre bocsátása egy későbbi időpontban, már nem a közjegyzők rálátásában történt.

A közjegyzők csak olyan állítást foglalhatnak okiratba, melynek valóságtartalmáról meg tudnak győződni. Ezért az okiratok földhivatali bejegyzésre alkalmatlanok, hiszen tartalmukból kiderül, hogy aláírásuk dátumában még nincsenek teljesítve. A szerződések teljesítését mai napig igazolni kellene, hiszen az okiratok csak arról szólnak, hogy a bank, majd fog kölcsönt adni egy későbbi időpontban és az adós abban az esetben, ha ez megtörténik vállalja kötelezettségeit. 

Pontosabban a közjegyző nem az adósság elismerésének tényét rögzítette.

2/ A bankok vajon teljesítették az okiratba foglaltattak? Egy jelzálog annak a kölcsönnek a biztosítására szolgál, amire azt alapították. A jelzálogok az adósok terhére devizában, devizatartozást rögzítve vannak bejegyezve a földhivatalokban, de a bankok forintban folyósították a kölcsönöket, és nem vezették le a devizából származtatott forintkeletkezést.



Így viszont a jogügyletben a kölcsönként megnevezett deviza, nem más, csak egy számtani adat. Attól, hogy egy számadatot pénznemnek nevezünk el, az még nem válik pénzé, hiszen a pénz az fizetőeszköz, és a fizetőeszközt biztosító kölcsönszerződésben nem egy adatot nevezünk meg kölcsönként. Ráadásul, ha a kölcsönként megnevezett tétel nem fizetőeszköz, nem pénz, csak egy nyilvántartási adat, akkor a szerződésekben, pontosan meghatározhatóan nem is szerepelnek a kölcsönök összegei.

Így a kötelezettségek nem biztosíthatóak jelzáloggal, mert jelzálog csak pénzben, tehát fizetőeszközben pontosan meghatározható tartozásra alapítható.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

3/ A közjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy az okirat aláírója megértette annak tartalmát. Hogyan érthette volna meg azt, amit még évekkel később is közgazdászok és jogászok próbálnak értelmezni?

Továbbá hogyan érthette volna meg, amit az okirat nem is tartalmaz. Például, hogy a kölcsönök valutamozgásai nem lesznek bizonylatozva, ugyanis ennek elmaradását egyetlen kölcsönszerződés sem rögzíti. A váltás, konvertálás, rendelkezésre bocsátás banküzemtani szakszavakat a kölcsönként megjelölt devizával kapcsolatban viszont használják a szerződések, és ezek a banki szakszavak, mind bizonylatköteles banki műveletre utalnak.

Nem beszélve arról, hogy egy nyilatkozatot, különösen egy közjegyzői okiratot, vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan a szavak általános értelmében a mondatok jelentése értelmezhető. Mert egy közjegyzői okiratnak egyértelműnek kell lennie. Tehát ha a devizában megnevezett kölcsön, forintban lesz folyósítva, akkor, bizonylatozni kell a devizából való forintkeletkezést, konvertálást, egészen az ügyfélig levezetve, vagy nem értelmezhetőek a közjegyzői dokumentumok. Már csak azért sem, mert abban számmal és betűvel pontosan kiírva kell szerepelnie a kölcsön összegének.



kjt113. § A közjegyző felel azért, hogy a közjegyzői okirat a valóságnak megfelelően tartalmazza a közjegyző jelenlétében történt tényeket.

kjt115. § (1) A közjegyzői okiratot világosan és rövidítések nélkül kell szövegezni; a leírásnál az üresen maradó sorokat vízszintes vonallal kell kitölteni.

(2) A közjegyzői okiratban a határidőt, határnapot, a pénzkötelezettség végösszegét, az okirat keltét és más fontos számadatot számmal és betűvel is ki kell írni

 

4/ A Magyar Állam törvényalkotásával, a forintosítással legalizálta a nem bizonylatolt devizát. Ezért állítom azt, hogy államigazgatási eljárásban okozott kárról kell beszélni.

A témában többször szakértőként nyilatkozó PSZÁF és MNB véleménye azért nem lehet mérvadó, mert saját hibájukat is elismernék azzal, ha azt állítanák nem volt minden rendben a devizahitelezésben. Független szakértőket kellett volna bevonnia a kormánynak.

Üdvüzlettel: Horváth Rudolf

Szólj hozzá

Hozzászólás