Újabb jó hír a “deviza-hiteleseknek” Dr.Léhmann Soha jobb, törvényesebb ítéletet ne lássak

(Fővárosi Törvényszék)

 

         Az MKB Bank által 2006. év elejétől 2008. év végéig megkötött, devizában nyilvántartott kölcsönszerződések alábbi szerződési feltételei tisztességtelenségének vizsgálata történt a Fővárosi Törvényszék előtt indult egyik peres eljárásomban:

 

–         „ügyleti kamat: a kölcsön kamatlába kamatperiódusonként változók, melynek mértéke a bank mindenkori kondíciós listájában kerül közzétételre. A kamatláb mértéke a szerződéskötés időpontjában évi 3,70 %”

     (4.1. pont)

 

–         „A kamatperiódusok három hónapos időtartamúak. Az egyes kamatperiódusokban érvényes kamat mértékéről a bank a kamatperiódus kezdő napját követő 15 napon belül értesíti a hitelfelvevőt.”

     (4.1.1. pont)

 

–         „A kezelési költség kamatperiódusonként változó, melynek mértéke a bank mindenkori kondíciós listájában került közzétételre.”

     (4.2. pont)

 

–         „A tőke, a kamat és a kezelési költség, továbbá a díjak, a jutalékok és a költségek megfizetése oly módon történik, hogy a hitelfelvevő köteles gondoskodni arról, hogy az esedékes devizatartozásnak megfelelő forint fedezet a banknál vezetett 3.2. pontban megjelölt forintszámláján az elszámolási napot megelőző harmadik üzleti napon rendelkezésre álljon. A rendelkezésre tartott forintfedezet szempontjából az esedékes devizatartozásnak az esedékességet megelőző harmadik üzleti napon érvénes, az MKB kereskedelmi deviza eladási árfolyamán számított forint ellenértéke az irányadó. A bank az esedékesség napján a hitelfelvevő esedékessé vált devizatartozását az MKB kereskedelmi deviza eladási árfolyamán forintra átszámítja és ezen forint ellenértékkel a hitelfelvevő forintszámláját megterheli.”

     (6.4. pont)

 

–         „A bank – a bankszámlák – vezetéséről, a betétgyűjtésről és a kapcsolódó szolgáltatásokról szóló üzletszabályzatának 1.3. pontjában meghatározott okból jogosult a hitelszerződés hatálya alatt a hiteldíjat, illetve annak bármely elemét, továbbá a késedelmi kamat mértékét módosítani. A törlesztő részleteknek az itt említett okból történt módosulása esetén azok összegét a bank az esedékességet megelőző 15 napon belül közli a hitelfelvevővel.”

     (6.5. pont)

 

A felsoroltak közül a 4.1., 4.1.1., 4.2., 6.5. pont alattiak a pernek eddigi adatai alapján már elbírálhatóak voltak, ezért a Fővárosi Törvényszék az alábbiak szerint részitéletet hozott, míg a 6.4. pont alattiak tekintetében további bizonyítási eljárást lát szükségesnek a bíróság lefolytatni, ezért erre vonatkozóan a részitélet jogerőre emelkedése után az eljárást folytatja.

————————-

 

         Alperes igyekezett a felsorolt szerződési feltételeknek Törvényszék előtti vizsgálatát elkerülni, ezért hivatkozott az általa szerkesztett Üzletszabályzat VII. fejezete 29.4. pontja szerinti Választott bírósági kikötésre, hivatkozott arra hogy a törvényi előírást mivel betartotta, nincs mód a tisztességtelenséget vizsgálni, de hivatkozott arra is, hogy mivel a kamat főszolgáltatás ezért sem lehet érdemben a felperesi igényt tárgyalni.

Fővárosi Törvényszék ezeket a kifogásokat elutasította, és az alábbi részitéletet hozta:

leh1

A perbeli tényállás és vonatkozó jogszabályok ismertetése után az ítélet indokolása előbb tisztázta azt, hogy az adósok – felperesek – a támadott kikötések kialakításában nem vehettek részt, ezért a 2/2012. (XII.10.) PK Vélemény 2. pontja alapján általános szerződési feltételnek – fogyasztói szerződés részének – tekintendőek, majd ennek okából rátért a perbeli szerződési feltételek érdemi vizsgálatára.

 

Ennek során az ítélet 6. oldala 2. bekezdésében ismertette a szerződési feltételekből idézve a kamat és kezelési költségnek alperes által készített szerződésben és Üzletszabályzatban rögzített feltételeit és ezek alapján a következő megállapítást tette:

 

„Az alperes tehát a kamatemelés tényleges feltételeit a felek szerződésben nem jelenítette meg, hanem üzletszabályzatban rögzítette oly módon, hogy annak megismeréséhez két utaló szabályon keresztül lehetett eljutni.

 

E két utaló szabály alkalmazásával megállapítható volt, hogy az alperes a kamatemelésre a mindenkori pénzpiaci környezet változása, továbbá az alperes üzlet-, termék-, biztonsági és pénzmosás elleni politikájának, illetve nemzetközi szerződéseinek módosulása, valamint az informatikai környezet továbbfejlesztése esetén jogosult.”

 

Ennek a ténybeli ismertetésnek következménye lett a következő – 7. oldalon – olvasható megállapítása az ítéletnek:

 

„Az egyoldalú költség és kamatemelés feltételeinek szerződésben történő elhelyezési módja már önmagában a jóhiszeműség követelményébe ütközik. Nem lett volna akadálya annak, hogy a szerződésben az alperes egyértelmű felsorolással rögzítse a kamat és kezelési költség emelés feltételeit. Ezzel szemben ennek rögzítése a fent meghatározott módon, utaló szabályokon keresztül történt. Ez azt eredményezi, hogy a kamatemelés feltételei a fogyasztó számára nem átláthatóak és nem egyértelműek, e lényeges feltétel, mely jövőbeni fizetési kötelezettségének mértékét szabályozza, külön értelmezést igényel. E kikötési mód az egyértelmű és érthető megfogalmazás elvébe ütközik.”

 

A szerződésben olvasható „pénzpiaci környezet változás” ok meghatározással kapcsolatosan pedig a következőket fejti ki a Fővárosi Törvényszék bírája:

 

E kikötés alapján a fogyasztóknak még elképzelésük sem lehet arról, hogy mik és milyen mértékű változások azok, amelyek bekövetkezte esetén a hiteldíjuk módosítására sor kerül és a módosítás milyen mértéket érhet el. Sérti továbbá e kikötés a ténylegesség és arányosság elvét, mivel nyilvánvaló, hogy a pénzpiaci körülmények változásának csak egy szűk köre az, mely ténylegesen hat a perbeli szerződésből eredő kamatra és költségre és e szűk is eltérő mértékben.

 

Az alperes ellenkérelmében kifejtettekkel szemben az alperes nem a forrásköltségek emelkedéséhez, illetve nem a kockázatok növekedéséhez kötötte az egyoldalú kamat és költségemelés jogát, hanem egy rendkívül széles, korlát és mérték meghatározása nélküli jogot kötött ki a maga számára.”


 

Az Üzletszabályzatban rögzített következő, az alperes üzlet-, termék-, biztonsági és pénzmosás elleni politikájának, illetve nemzetközi szerződéseinek módosulása, valamint az informatikai környezet továbbfejlesztése esetén jogosult” feltétellel kapcsolatosan pedig az ítélet a következőket állapította meg:

 

„Ezek mind olyan feltételek, melyek kizárólag az alperes döntésétől függenek, az alperesnek áll módjában e feltétel bekövetkezését előidézni, abban közrehatni. E feltételek tehát nem objektív jellegűek, azaz sértik az objektivitás elvét.”

leh2leh3leh4leh5

Arra a kérdésre pedig, hogy mit lehet elérni az általam javasolt, de az Európai Bíróság ítéletek illetve Kúriai Vélemények alapján kézenfekvő perrel, az ítélet 8. oldal 4. bekezdésben kaphatunk választ:

 

„A felek között fennmaradó érvényes szerződéses rendelkezés alapján tehát a felperesek évi 3,7 % mértékű ügyleti kamatot, továbbá 1,4 % kezelési költséget kötelesek fizetni, melynek mértéke, a szerződésben kikötött érvényes feltétel, illetve körülmény hiányában nem változtatható.”

 

Maradunk annál a mértéknél, amiben a szerződéskötéskor megállapodtunk.

 

==================

 

Fenti ítéletből, valamint a többi, erre az ítéletre nem is hasonlító ítéletek közötti különbségből adódóan kézenfekvő az a kérdés, hogy miként történhet ez meg.

 

Véleményem az, hogy minden kor igazságszolgáltatásának vannak Vidái és Tucsekjei. És minden kornak vannak olyan bírái, akiknek nem drágább rongy élete, mint a haza becsülete.

 

A közérdekű peres eljárások kezdeményezésére jogosultak

 

a) az ügyész,

b) a miniszter, az országos hatáskörű szerv, továbbá központi hivatal vezetője,

c) a jegyző és a főjegyző,

d) a gazdasági, szakmai kamara, érdek-képviseleti szervezet,

e) fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet

 

pedig elgondolkozhatnak azon, hogy melyik csoporthoz gondolják magukat inkább.

 

————————–

 

Csányi Sándorral kapcsolatos legutóbbi írásom után kedves levelezőm kért meg arra, hogy közöljem alábbi levelét:

 

From: J [mailto:sz……….@gmail.com]
Sent: Tuesday, May 21, 2013 12:03 AM
To: Dr. Léhmann György
Subject: Re: OTP-től az AXA-ig

Tisztelt Ügyvéd Úr!

CSODÁLKOZOM!


Több helyen olvasom a törvénytelenségek sokaságait. Csodálkozom azon hogy nincs egy uniós jogsegély, alapítvány vagy bárki aki fel tudna lépni ellenük az unióban. Szomorú. Azon is csodálkozom, hogy családfők kiirtják családjukat reménytelenségükben. Csodálkozom továbbá azon is hogy Csányi Sándornak ez nem fordult meg a fejében. Ugyanis több embertől hallottam azt is hogy ha ők kerülnek ilyen helyzetbe akkor nem a családjukat fogják kiirtani. Csodálkozom azokon akik félnek a bankoktól mert bedöntik a forintot ha nem az lesz amit ők akarnak. Ugyan már. Ha nem fizetünk nekik nem kicsit felpörög a gazdaság. Csodálkozom továbbá azokon akik közérdekű pereket indíthatnának de nem teszik. Mit várnak a következő választásnál? Csodálkozom még azokon akik nem indítottak pert bankjuk ellen. És a legjobban azokon csodálkozom akik még fizetnek adósrabszolgaként! Mi lesz az Ő életükkel? Elszámolnak maguknak azzal, hogy a gyermekem nem ment nyaralni, állatkertbe, moziba, vagy épp nem kapott semmit amit meg kell adnunk neki. Bár megtehetnék ha a bank tartja magát a törvényhez. Ezeket az éveket nem lehet visszahozni! Nem lehet bepótolni! Csodálkozom a nemzeten ha nem veszi észre ha romba döntenek és azon is hogy semmit sem teszünk.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Csodálkozom magamon is!

Azon hogy miért ilyen későn gondoltam erre. Arra hogy a gyermekem nem arra emlékszik majd hogy mindent megtettem azért hogy csányi úrnak /csupa kisbetűvel/ még több legyen. Hanem hogy apa sosem volt otthon, sokat dolgozott, fáradt volt és ezért nem játszott velem. Nem jutottunk el sehová és sosem volt semmink. És folytathatnám a sort.

Ha pedig egy alapítvány aki megkapja Csányi Úr örökségét, szobrot akarna emelni, vagy bármit elnevezni róla, én biztos ott leszek azok közt akik nem hagyják.
Nálam Ő egy negatív Széchenyi.

Megköszönném ha segítene abban hogy több család ébredjen fel. És tegyen lépést ha törvénytelenséget tapasztal.

És tudja Ügyvéd Úr!

Majd életem alkonyán mit mondok magamnak?

LEHETETT VOLNA JOBB ÉLETEM?.

Tisztelettel: AZ ADÓS!

 

————————-

 

Siófokon 2013 május 22. napján.

 

Léhmann György

Szólj hozzá

Hozzászólás