ÚJABB „ADÓSMENTÉS” A LÁTHATÁRON!

Sajnos az eddigi – kormányzat és a bankszövetség által adósmentésnek titulált erőszakos intézkedések nem hozták meg a devizakárosultak számára a korábban a FIDESZ-KDNP által beígért, így az adósok részéről joggal a várt pozitív eredményeket. 

  • Googleplus
  • Youtube

Bár a hivatalos kommunikációkban a devizahitelek forintosítását sikertörténetként állítják be, a valóságban az eredmények mást mutatnak. Mi szinte csak csalódott és rendkívül elkeseredett devizakárosultakról tudunk.

Ezt mutatja az alábbi szavazás eredménye is.

FORINTOSÍTÁS - ELÉGEDETT VAGY A VISSZAJÁRÓ ÖSSZEGGEL?

Megnézem az eredményeket

Loading ... Loading ...

Jöhet az újabb adósmentő-csomag – ezzel a címmel jelent meg az alábbi cikk a 168óra oldalán.

A devizahitelek kivezetése nem oldotta meg a fizetésképtelenség problémáját, ezért elkerülhetetlen a nem teljesülő hitelek gondjának rendezése is. Ennek ezermilliárdos terhét a bankoknak és az államnak közösen kell vállalnia.



A banki elszámolások nyomán az érintettek felének törlesztője átlagosan ötödével csökkent, és eddig 750 milliárd forintot kaptak vissza összesen az ügyfelek. Az adósok másik felének a helyzete azonban nem javult, sőt sokaké romlott, jellemzően azoké, akik fizetési lemaradásban voltak, vagy teljesen fizetésképtelenek. Az elszámolás eredménye visszaigazolta a problémás hitelek arányáról szóló ijesztő adatokat: a 90 napon túli tartozások a teljes szerződésállomány nagyjából ötödét, az azon belüli elmaradás pedig csaknem másik ötödét érinti.

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.

Ezen az elszámolás utáni korrekció sem változtatott lényegesen, a forintosítás pedig esetenként csak rontott a helyzeten. A devizahitelek összege 3300 milliárd forinttal csökkent ugyan, a forintban kifejezett hitelállomány azonban ennek csupán töredékével lett kisebb. Félmillió adós kikerült a devizacsapdából, de ennél jóval többen maradtak a hitelcsapdában. Sokkoló volt az MNB legutóbbi jelentése arról, hogy jelenleg kétmillió /!/ lakossági hitelszerződés számít nem teljesítőnek, azaz minden második családra jut egy. Ez persze nem azt jelenti, hogy a családok fele tartozik és nem tud törleszteni, mivel egy család több kölcsönt is igénybe vehetett.

A problémás hitelek összesen 2300 milliárd forintot tesznek ki, ami hatalmas nagyságrend a teljes lakossági állomány 6150 milliárd forintjához képest. A tartozás mintegy felét 182 ezer jelzálogos, azaz ingatlanhoz kapcsolódó szerződés adja, a többi fogyasztási kölcsön. Ez utóbbiak egy része még devizában van, elszámolásukra és forintosításokra ősszel kerül sor, de ez minimális változást fog hozni.

A lakáshitelek korrekciója és forintosítása tehát csupán az első lépés a problémahalmaz kezelésében. Ahogy már korábban írtuk, inkább azok terhein könnyít, akik fizetőképesek, az igazán bajban lévőkön nem segít. Évek óta 200 ezer közelében mozog a nem teljesítő lakáshitelek száma, ez a banki elszámolások után sem változott lényegesen. Az érintettek számára új mentőcsomag kell, mert egyedül nem képesek kikerülni kilátástalan helyzetükből. Ez nem csak az ő érdekük, hanem a hitelezőké, sőt az egész országé, ha enyhíteni akarjuk az ebből adódó szociális feszültséget.

Az eddigi javaslatok csupán részlegesen kezelik a bajt. A Nemzeti Eszközkezelőnek 25 ezer lakás megvásárlására van kerete, ebből 15 ezret már elköltöttek, azaz tízezer adóson tudnak még segíteni. A megváltásként beharangozott magáncsőd intézménye már ősztől működhet, de felettébb kevesen élhetnek majd vele, részben a viszonylag szigorú feltételek, részben pedig a rendszer korlátozott kapacitása miatt. Csak azok vehetik majd igénybe, akiknek 500 ezer és 60 millió forint közötti tartozásuk van, továbbá legalább 5 évig fix munkájuk, és a vagyonuk minimum a tartozás felét eléri.

Őket országszerte 100 csődbiztos felügyeli majd, akik az MNB szerint 25 ezer ügyfelet tudnak kezelni. A nemzetközi tapasztalatok alapján azonban a fejenként 250 csőd levezénylése túl soknak tűnik, főleg úgy, hogy most induló intézményről és még ebben járatlan szakemberekről van szó. A valóságban tehát 5-10 ezer ügyfél látszik inkább reálisnak középtávon, azaz a jelenlegi koncepciók szerint az Eszközkezelő és a magáncsőd együttesen a bajba jutott lakáshitelesek tizedének jelenthet megoldást.

A többiekkel vajon mi lesz? A megismert adatok alapján jó esetben is 160 ezer jelzálogkölcsönös ezermilliárd forintnyi tartozása marad problémás, és akkor még nem beszéltünk a nem fizető fogyasztási hitelesek hatalmas számáról és tartozásuk ezermilliárd feletti összegéről. Az MNB külföldi mintákra hivatkozva átfogó adósságrendezést, illetve elengedést szorgalmaz, amelyben az állam és a hitelezők együttműködnének. Más megoldás nem is nagyon kínálkozik, a kérdés csupán az, hogyan és mikor lehetne ezt meglépni.



A bankoknak eddig nem voltak jó tapasztalataik a Fidesz-kormánnyal kötött megállapodásokról. Orbánék lényegében minden ügyben vagy egyeztetés nélkül léptek, vagy rákényszerítettek a bankrendszerre egyoldalú lépéseket, vagy átléptek a megállapodásokon. Ez volt a helyzet a bankadókkal, amelyek négy év alatt 600 milliárdos kiadást eredményeztek a bankoknak, a végtörlesztéssel, annak 370 milliárdos költségével együtt, a tranzakciós illetékekkel, a devizahitelek kivezetésével, valamint – hogy a legutóbbi példát idézzük – a brókerbotrány nyomán a pénzügyi szférára terhelt kárpótlással, amellyel tételesen megsértették a Bankszövetséggel és az EBRD-vel alig néhány hónapja kötött megállapodást /amely kimondja, hogy újabb extraterheket nem rónak a bankszektorra/.

Mindez az elmúlt években több mint 2000 milliárd forintnyi többletterhet jelentett a pénzintézeteknek, aminek nyomán a halmozott működési veszteségük 2011-14 között meghaladta az ezermilliárdot, és az idén is több százmilliárd várható. Ilyen feltételek mellett aligha várhatjuk, hogy készek önként és dalolva újabb ezermilliárdot lenyelni adósságleírások címén. Olyan kiegyensúlyozott és minden fél szempontjait figyelembe vevő konstrukciókra van tehát szükség, amelyek 5-10 év alatt az MNB, a költségvetés és a bankszféra együttműködésével képes jelentősen csökkenteni a nem teljesülő hitelállományt. A feladat nem könnyű, de feltétlenül megoldandó: minél hamarabb meg kellene kezdeni az előkészítést. 

  • Googleplus
  • Youtube

Szólj hozzá

Hozzászólás