ÚGY TŰNIK, HOGY MINDEN VÉGREHAJTÁS TÖRVÉNYTELEN!

Úgy tűnik, hogy minden végrehajtás törvénytelen

 

Úgy kezdődött, hogy a Fővárosi Törvényszék egyik bírója az OTP elleni egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó szerződési feltétel és felmondás érvénytelenségének megállapítása iránti peremben a mellékletben olvasható Fővárosi Ítélőtáblai hatályon kívül helyező végzés 6. oldalán írtak szerint felül bírálatra alkalmatlan elsőfokú ítéletet hozott, és ezért fellebbezésemet követően az Ítélőtábla nem volt abban a helyzetben, hogy részitéletet hozzon.

Ezt követően az Ítélőtábla tankönyvbe illően pontosan ismertette azt a követendő bírósági eljárást, amit az EU-s jogszabályok figyelembevételével a nemzeti bíróságoknak hasonló perekben folytatni kell.

Különösen figyelemre méltó a végzés 8. oldalán olvasható alábbi megállapítás:

„A Bíróság – Európa Bíróság – gyakorlatából az a következtetés vonható tehát le, miszerint az Irányelv 7. cikkét úgy kell értelmezni, hogy a bíróság az eljárás bármely szakaszában kérelem nélkül is vizsgálhatja a szerződési kikötés érvénytelenségét, és az eljárás bármely szakaszában levonhatja azt a sui generis jogkövetkezményt, hogy a tisztességtelen feltétel nem jelent kötelezettséget a fogyasztóra nézve, és ha a szerződés a tisztességtelen feltétel kihagyásával is teljesíthető, a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket.

A felperesek első kereseti kérelme ehhez képest az ítélőtábla álláspontja szerint nem tekinthető a Ptk. 239/A-a szerinti keresetnek, mivel az Irányelv értelmében a fogyasztók hatékony jogvédelme érdekében  bíróságnak döntenie kell a tisztességtelen feltétel alkalmazásának jogkövetkezményéről is.”

 

A kivastagítottan írt kötelezettségének teljesítése során jutott el az Ítélőtábla oda, hogy a szerződés III. pontjának 2. bekezdésében megfogalmazott alábbi szerződési feltételt is vizsgálta,

„A Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a jelen közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés lapján az Adós terhére mindenkor fennálló kölcsön és járuléktartozás tekintetében annak közokirati tanúsításakor az Adósnak a Hitelezőknél vezetett számlái és a Hitelezők vonatkozó bizonylatai alapján készített közjegyzői ténytanúsítványt fogadják el.”

 

és ezzel kapcsolatosan a végzés 10. oldalának közepén a következőket állapította meg:

„A kölcsönszerződés III. pontjában szereplő közjegyzői ténytanúsítvány vonatkozásában az elsőfokú bíróságnak a szerződési feltétel vizsgálatát a Korm. rendelet 1. § 1. bekezdés j. pontjában foglaltakra tekintettel kell elvégeznie. E szerint a fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősül az a szerződési feltétel, amely a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára változtatja meg. Ehhez képest kell megítélni, miként minősül, hogy az adós terhére mindenkor fennálló kölcsön és járuléktartozás közokirati tanúsításaként a felek az adósnak a hitelezőknél vezetett számlái és a hitelezők vonatkozó bizonylati alapján készített közjegyzői ténytanúsítványt fogadják el.

Közérthetőbben fogalmazva arra utal itt az Ítélőtábla, hogy azt a bizonyítási kötelezettséget, hogy megnyugtató módon kell a hitelezőnek bizonyítani azt a tényt, hogy az adós mennyivel tartozik, pótolhatja-e egy olyan közjegyzői ténytanúsítvány, melyet a hitelezőnél vezetett számlák és bizonylatok alapján állítanak ki.

Mely ténytanúsítvány következtében később végrehajtási záradékkal elrendelt végrehajtás megszüntetése iránti peres eljárásban már nem a banknak kell bizonyítani azt, hogy végrehajtás, törvényes, hanem az adósnak kell azt, hogy törvénytelen. Azaz egy tisztességtelen szerződési feltétel alapján a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára változtatja meg.

Meggyőződésem az, hogy amennyiben az Ítélőtábla abban a helyzetben lett volna, hogy részitéletet hozhatott volna, akkor a most részletezett szerződési feltétel érvénytelenségét megállapította volna.

Így pedig várnunk kell a következő törvényszék előtti eljárásban hozandó ítéletre.

És majd elvitatkozhatnak a közjegyzők azon, hogy vajon az a közjegyző járt el törvénytelenül, aki a tisztességtelen szerződési feltétel alkalmazásával, aki a ténytanúsítványt kiadta, vagy az a közjegyző, aki ennek az érvénytelen szerződési feltételen alapuló ténytanúsítvány alapján a végrehajtási záradékot kiadta és ezáltal lehetővé tette azt, hogy a törvényes végrehajtási eljárás látszatát keltve a végrehajtó közvetlenül kárt okozzon az adósok számára.

Most nagyon nem szeretnék a közjegyzők helyében lenni. Mert abban a perben, amit az adós már bekövetkezett vagyoni és nem vagyoni kár miatt ellenük folyamatban tesz, fogalmam sincs arról, hogy mire kellene inkább hivatkozniuk.

Arra esetleg, hogy fogalmuk sincs az Ítélőtábla által felhozott rendelkezésekről, vagy arra, hogy olyan tájékoztatást kapott, mely alapján nem látták indokoltnak a rendelkezések betartását.

Majd az elkövetkező perekben kiderül, hogy van-e egyáltalán jó védekezése a közjegyzőknek.

Siófokon 2014. május 9. napján. Léhmann György

Szólj hozzá

Hozzászólás