TISZTESSÉGTELEN FELTÉTELEK – A KÖZJEGYZŐ FELELŐSSÉGE

  • Googleplus
  • Youtube

A PrivátBankár teszi fel a kérdést: miért nem szólt a közjegyző, hogy tisztességtelen a szerződés?

 

A cikk így folytatódik: Egy magánszemély bírósághoz fordult, mert a közjegyző úgy engedélyezte ingatlanja végrehajtását, hogy a szerződés tisztességességét nem vizsgálta meg. Az Európai Bíróságon jár az ügy.

A kezdetek

Még 2007 decemberében egy magánszemély svájci frank alapú devizahitel-szerződést kötött az Erste Bankkal. Az adós a kölcsönszerződés alapján közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett, amelynek értelmében a bank vele szemben nemfizetés esetén közvetlenül a közjegyzőtől kérhette ún. végrehajtási záradék kibocsátását, amellyel bírósági eljárás nélkül megindítható az adós ellen a végrehajtás. Miután az adós a fizetési kötelezettségének nem tett eleget, a bank kérte a végrehatási záradék kibocsátását, aminek a közjegyző eleget is tett.

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.

Az adós azonban bírósági úton vitatja a végrehajtási záradék kibocsátásának jogszerűségét, mivel álláspontja szerint a közjegyző megsértette a fogyasztóvédelemre vonatkozó uniós szabályokat azzal, hogy elmulasztotta annak megvizsgálását, hogy a kölcsönszerződés tartalmaz-e tisztességtelen feltételeket.

Az ügyben eljáró Fővárosi Törvényszék azt kérdezte az Európai Bíróságtól, az uniós irányelvekkel összhangban van-e a magyar szabályozás illetve a közjegyző eljárása.

A főtanácsnok szerint a bíróság dolga

Pedro Cruz Villalón főtanácsnok azt írja indítványában: a korábbi gyakorlat alapján a fogyasztói szerződésekben rögzített feltételek esetlegesen tisztességtelen jellegét kizárólag a bíróságoknak kell vizsgálniuk, a közjegyzőkre nem terjed ki ez a kötelezettség. A főtanácsnok szerint  a magyar szabályozás nem ellentétes az uniós irányelvvel.

A magyar jog lehetővé teszi, hogy a bírósághoz olyan keresetet nyújtsanak be a felek, amelyben vitatják a záradék kiállításának alapjául szolgáló szerződés érvényességét. Márpedig ezen eljárás keretében a nemzeti bíróságok főszabály szerint kötelesek a szerződés feltételei esetlegesen tisztességtelen jellegének az értékelésére.

Ezenkívül Magyarországon a fogyasztóknak lehetőségük van bírósági eljárás megindítására a végrehatás megszüntetése vagy korlátozása érdekében.

Még nincs lefutva a meccs, ez még nem az ítélet

Ezzel persze még nincs vége az ügynek: a főtanácsnok véleménye nem köti a Bíróságot, csak javaslatot tesz. Ez alapján kezdik meg a tanácskozást a bírák, ítélet később várható. 

  • Googleplus
  • Youtube

Szólj hozzá

Hozzászólás