Tényleg ne rettegjenek az emberek a végrehajtóktól, tényleg mi vagyunk az erősebbek…

Európai követelményeknek megfelelő per eredményéről

 Debreceni Törvényszék által 2013. április 9-én kihirdetett, felpereseket általam képviselt, devizában nyilvántartott hitel szerződésének részbeni érvénytelensége megállapítási peres eljárásban hozott, ítéletet mai napon kézbesítették részemre.

A  kisebb perszámú 6 millió 820.000.-Ft. kölcsönnel kapcsolatosan az OTP Jelzálogbank Zrt alperes ellen, míg  nagyobb perszámú 4.070.000.-Ft. kölcsön vonatkozásában az OTP Jelzálogbank és OTP Bank Nyrt alperesek ellen volt folyamatban. Az előbbi ítéletnek első és második oldalán kívül az ítélet indokolásának a kereset érdemi elbírálására vonatkozó teljes terjedelmét, míg a második pernek csupán első oldalát az alábbiakban ide másoltan olvashatják.

Helyesen állapította meg elsőfokú bíróság ítélete 15. oldalán ügyvédi tevékenységemmel kapcsolatosan a következőket:

 

„A felpereseket  képviselő ügyvéd munkadíját a bíróság a 32/2003. (VIII.22. IM rendelet 3. §-ának 3. bekezdése alapján határozta meg annak figyelembevételével, hogy az érintett ügyvéd a per tárgyalásain nem jelent meg, a peren kívül végzett tevékenységét pedig a bíróság mérlegeléssel öt óra időtartamban határozta meg, meg utóbbi körében figyelemmel volt arra, hogy a felperesi képviselő beadványai, előkészítő iratai jellemzően olyan sablon jellegű beadványok voltak, melyek a jelen per tárgyához, tényállásához és a perbeli nyilatkozatokhoz viszonyítottan helyenként súlyosan inadekvát tartalmakat közvetítettek.”

 

Hiszen az alábbi ítéletek szerinti minden peres eljárásban valóban „sablon” beadványokkal dolgozok az ügyek azonos jellegére, ténybeli és jogi azonosságára tekintettel és más módon az elmúlt fél év alatt indított  sok száz ilyen jellegű peres eljárást fizikailag képtelen lennék ellátni.

Valóban nem jelenek meg bíróság előtt egyetlen tárgyaláson sem, hiszen elegendőnek találom az írásbeli beadványok által képviselni ügyfeleim valamennyi peremben.

 

És ilyen körülmények között hozta meg tehát az alábbiak szerint a Debreceni Törvényszék az alábbi, európai színvonalú ítéletét.

 

Európai színvonalú azért, mert kizárólag az Európai Bíróság joggyakorlatának, az Európai 93/13. EGK Irányelvvel összhangban álló belső jogszabályoknak és Kúriai Polgári Kollégiumi Véleményeknek alapján állítottam összeg „sablon” perirataimat, és a Debreceni Törvényszék az általam felhozott jogszabályoknak és egyéb rendelkezéseknek megfelelően hozta meg ítéletét.

 

Természetesen más bírósági eljárásokban ezeknek az ítéleteknek figyelembevétele nem kötelező, és ugyanúgy, mint eddig tették számos esetben, lehet a keresetlevél tartalmával kapcsolatosan a bíróságnak értetlenségüket a legkülönbözőbb módon tett hiánypótlási felhívásokkal, elutasításokkal közölni.

 

De azért mégis pikáns dolog az, hogy a Debreceni Törvényszék által „sablon” beadványaimat tökéletesen ott megértették, sőt ennek megfelelő ítéletet is hoztak, míg számos más esetben ugyanezzel a „sablon” beadványomnak az értelmezésével más bíróságon nem tudnak megbirkózni.

 

Lehet, hogy nem bennem van a hiba.

——————————

Sajátos módon a mai napon tudatták velem azt is, hogy az alábbi cikk megjelent az „index” internetes hírportálon  „600 milliárddal jönnek nekünk a bankok?”

 

Első bekezdésében a cikk a következőket írja:

 

„Nem látom azt a jogszabályt, ahol el tudnék bukni, két tárgyalás alatt lezárom az ügyet. Olyan helyzetbe kerültem, hogy megvan az okom az örömre. Nincs semmi baj, ne rettegjenek az emberek a végrehajtóktól, mi vagyunk az erősebbek” – lelkesítette a bajba jutott devizahiteleseket Léhmann György ügyvéd az utóbbi években számos fórumon, többek közt az Echo televízió műsorában.

Soha jobbkor nem írhatta volna a hírportál ezt a mondatot. Most amikor a Debreceni Törvényszéknek kettő itéletére tekintettel

 

tényleg bizonyítottan nem látható az a jogszabály, ahol el tudnék bukni, igaz nem két, hanem három tárgyalás alatt tudom lezárni az ügyet

tényleg meg van az okom az örömre,

 

tényleg nincs semmi baj,

 

tényleg ne rettegjenek az emberek a végrehajtóktól,

 

tényleg mi vagyunk az erősebbek.

 

——————————

 

Még a következő bekezdéssel sincs semmi baj, hiszen idézi a cikk egy korábbi véleményemet:

 

A keszthelyi ügyvéd alighanem sokaknak reményt adott, hiszen nem kevesebbet állított, mint hogy „amit idáig a bankok tettek, az teljesen törvénytelen, semmis. Össze-vissza hasukra ütve módosították a szerződéseket” Kifejtette: „amit követeltek a bankok az adósoktól 2008 óta, annak a 40 százaléka törvénytelen, az visszajár, illetőleg túlfizetésben vagyunk, számításaim szerint ez 5-600 milliárd, de ennél csak több lehet. A bankok leszerepeltek, ők már ne okoskodjanak. Hol volt itt valuta?”

 

Tökéletes a hivatkozás, legfeljebb a keszthelyi helyhez kötésem utal arra, hogy a cikk írója nem sokat ügyelt a pontosságra és hitelességre.

 

Majd folytatódik a cikk az alábbiak szerinti kezdettel:

 

A magabiztos Léhmann ügyvéd a gyakorlatban mégsem járt sikerrel, a bíróság álláspontja szerint számos alaki hibát és érdemi ellentmondást tartalmazott az a kereset, amelyet egy devizahiteles házaspár nevében a Fővárosi Törvényszékhez. A bíróság az ellentmondásosság mellett értelmezhetetlennek tartotta a keresetet, amely a kölcsönszerződés érvénytelenségét kívánta bizonyítani. Az elutasítás következménye, hogy a felperes házaspárnak kell viselnie a többszázezer forint perköltséget is. Az ítélet ellen a Fővárosi Ítélőtáblánál lehet fellebbezni.

 

És így tovább ezen a szinvonalon.

 

Tekintettel arra, hogy az Index internetes hírujság előzetesen nem közölte azt, hogy írást szándékozik velem, vagy bármelyik peremmel kapcsolatosan közreadni, nem állt módomban téves közléseit kijavítani.

 


Természetesen ezt a távolságtartást én is természetesen betartom, semmi kedvem ezek után velük szóba állni, de ha valakinek módjában áll közölni velük az alábbiakat, ugy ezt természetesen nem ellenzem.

 

1./ A hírben megjelölt ügyben keresetet nem terjesztettem elő, talán két évi pereskedés után reménytelen perbeli helyzetben keresett fel a felperes.

 

2./ Én soha kölcsönszerződés érvénytelenségét nem szorgalmazom, ennek a kérelemnek mindenkor ellenére vagyok, most is.

 

3./ A többszázezer forint helyett nyugodtan írhatott volna a hírportál 200.000.-Ft-ot, mert ténylegesen ennyi volt.

 

4./ A cikk egy kölcsönszerződésről tesz említést a perben, holott kettő volt vitás, és ezt a kettőt a cikk keveri.

 

5./ A házaspár valóban kért kártérítést a banktól még a korábbi, televízióból jól ismert ügyvéd által képviselve, csak azt nem tudom, hogy ennek hozzám mi köze.

 

6./ Valóban nem tekinthető egyszerre semmisnek és egyidejüleg hibásan teljesítettnek egy szerződés, de kettő szerződésből az egyik semmisnek, a másik hibásan teljesítettnek igen.

 

7./ Valóban volt egyébként olyan felperes által személyesen bírósághoz továbbitott beadvány, amit én a mai napig soha nem láttam.

 

Szerintem ez utóbbi tény legyen annak bizonyítéka, hogy az Index mennyire korekt tájékoztatást kívánt velem kapcsolatosan adni.

 

—————————

 

Az a bankrendszer, illetve segítőik, amelyik a számukra eredménytelen fegyelmi és büntető eljárásom után Index féle fenti szinvonalon nyujtott karaktergyilkossággal próbálkozik velem szemben, nagy bajban lehet.

 

És én mindent elkövetek természetesen azért, hogy a jövőben pereim folytán még nagyobb bajba legyenek.

 

Siófokon 2013. április 16. napján.

 

Léhmann György

Szólj hozzá

Hozzászólás