TALÁLKOZZUNK A NÉPRAJZI MÚZEUM ELŐTT! – DR. LÉHMANN GYÖRGY

TALÁLKOZZUNK A NÉPRAJZI MÚZEUM ELŐTT! – DR. LÉHMANN GYÖRGY

Az erkölcs és jog viszonyát jól példázza a mára kialakult közhangulat.

Azzal, hogy a devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződésekkel kapcsolatos adós – hitelező problémák megbeszéléséből a Kormány, mint fogadatlan prókátor kizárta az adósokat, illetve még azt is megtiltotta a magyar emberek százezreinek, hogy a saját jogaikkal kapcsolatos perekben megszólhassanak, ehelyett a bankokkal megmutyizta a bankok által törvényszegően megalkotott szerződések jogkövetkezményeit, megmutatta az adósok számára azt az utat, melyet korábban is, most is és jövőben is mindenkor igyekszem elkerülni.

Az erőszakot, a törvények semmibevételét immár az adósok részéről.

Három nappal ezelőtt még csak az alábbi videón látható történések szerint igyekezett a hatalom a jogfosztottakat és jogból kitaszítottakat akadályozni abban, hogy az erkölcsi szabályok szerint állítsák helyre az adósok a jogállamiságot,



de már most nyilvánvaló az, hogy ez a „mindenki annyit ér amennyije van” erkölcsiségű kormányzat ha ma nem, akkor holnap – elbukik.

Ilyen erkölcstelen hatalomnak szükségszerűen el kell bukni minden olyan országban, ahol a kifosztottak valamit is adnak magukra.

Természetesen hiszek abban, hogy még mindig felül kerekedhet a józan ész a hatalmi mámorban szenvedőknél, ezért az általam megkezdett uton, a bíróság előtti pereket minden körülmények között folytatom és kezdeményezem, de a velem  azonos célból erkölcsi alapokon utcán tevékenykedőkkel minden tekintetben egyet értek.

Teszik azt amit tenniük kell, és reájuk a hazának nagyon nagy szüksége lett mára.

Köszönöm tevékenységüket. Léhmann György Siófokon 2014.november 17.

Nagyon Tisztelt Ügyvéd úr!

Kedves barátaim, ismerőseim és ismeretlenek!
Nem nagyon szokás ma ebben az országban olyasmit írni, amit én most fogok. Kérlek olvassátok el, és tegyetek belátásotok szerint, én mindenesetre már nem tudom és nem is akarom tovább mindezt magamban tartani.
Bizonyára sokan vannak köztetek, akik az utóbbi években elfordultak a politikától – én magam is ezt tettem. Azt mondtam magamnak, hogy ha nem foglalkozom vele, akkor nem keseríti meg a hétköznapjaimat, úgysem tehetek semmit, lesz ami lesz, ahhoz kell alkalmazkodni. Mivel csak ritkán olvastam híreket, ezért hozzám korábban csak a főbb tények jutottak el, mint pl. az, hogy szétbarmolták Kishantost.

Vagy az, hogy aláírták a Paksi bővítést, amihez horror irreál hitelt veszünk fel az oroszoktól, akik ugye már régen is milyen sokat segítettek rajtunk. Vagy hogy kirúgnak mindenhonnan minden hozzáértőt csak azért, hogy olyat tegyenek a helyére, aki haver. Vagy a trafikmutyi. Vagy a választási rendszer saját szájízűre szabása (aminek az a vége, hogy 27%-nyi szavazattal 2/3-os a többség), vagy a közmédiában tapasztalható arcátlan pártosság. Vagy az iskolarendszer szisztematikus lebontása, a gimnáziumi helyek lefelezése, vagy a devizahiteles tragédia amibe én is nyakig benne vagyok……. Igazából már ez önmagában is azt gondolom, hogy több a soknál.

Sokan vannak ebben az országban, akinek mostanra már semmi veszteni valója nincs, mert mindent elvettek, amit csak lehetett. Vannak ugyanakkor olyanok, akik külföldre kényszerültek fizetési kötelezettségeik és megélhetésük miatt, vannak akik még bíznak abban, hogy van egy „jó” állásuk, van még egy „jó” ismerősük, vagy egyszerűen csak félnek a kormány mindent elsöprő hatalmától és a lehetséges következményektől, pedig érzik: elég volt.

Itt van a pillanat, amikor nekik is fel kell állni, és azt mondani, hogy elég volt, nem lehet ezzel az országgal úgy játszani, ahogy csak az uraságoknak tetszik. Nem lehet tovább úgy tenni, mintha nem egy nagy közös veszteni valónk lenne: a jövőnk.

Egyszer el fog jönni a pillanat, amikor a gyermekeink felnőnek, és a szemükben csillogó tűzzel azt kérdezik majd: Anya, Apa te mit tettél azért, hogy ezt megakadályozd? Anya, Apa te miért hagytad, hogy ezt tegyék? Akkor lesz itt az igazi elszámoltatás pillanata! Te mit fogsz mondani, mit tettél azért, hogy ne hagyjuk az országot teljes gázzal rohanni a szakadék felé? Én nem szeretnék majd akkor leforrázottan állni, és arról makogni, hogy tudod drágám az egy más világ volt, akkor féltünk és nem szóltunk.



Arra várni, hogy majd helyettünk megállítja valaki a folyamatot teljesen felesleges, mert látszik: a politikában nincs ellenfele a Fidesznek. És számomra ez a folyamat nem is pártokról szól, hanem értékekről. Nekem érték a szabadság, nekem érték az egyenlőség, nekem érték a Haza, nekem érték az elesettek támogatása, nekem érték a demokrácia, a választás egyenlősége és értékesek az emberek mind, attól függetlenül, hogy kire szavaznak.

Ha te is hasonlóan gondolod, akkor most itt az ideje, hogy felálljunk, mi akik megmaradtunk a demokrácia romjaiból és tegyünk rendet a Hazánkban, teremtsünk egy élhető Magyarországot, legyen igazság és becsület, feleljenek a bűnösök a tetteikért, és válasszunk tisztségeikre méltó vezetőket. Ne csak likeolgassunk a facebookon, hanem menjünk folyamatosan az utcára és mutassuk meg, hogy sokan vagyunk, hogy egyre többen! Küzdjünk, hogy a gyermekeinknek majd mondhassuk, hogy mi mindent megtettünk, és sikerült.

Mély tisztelettel és nagyon jó egészséget kívánva

T……………. Z……………..

Szólj hozzá

Hozzászólás