Százezer tulajdonos jogait függesztheti fel az állam

Megkezdődik a 100 %-os Magyar tulajdonban lévő Takarékszövetkezetek jogainak csorbítása?

Úgy tűnik, hogy igen. Korábban már beszámoltunk arról, hogy a hazánkban állomásozó 38 db. bank közül alig néhány rendelkezik minimális Magyar érdekeltséggel. Ide kattintva elérheted a teljes listát.

A kormányintézkedés a külföldi tulajdonú bankszektor érdekeit szolgálja? Te mit gondolsz?

Ezeket figyelembe véve olvasd az alábbi cikket!

A jövőben senki sem lehet biztos abban, hogy az állam nem veszi el a magántulajdonát, ha hatályba léphet az a kihirdetés előtt álló törvényjavaslat, amellyel a kormány magasabb fokozatra kapcsolja a takarékszövetkezetek államosítását: a központi állami szervezet egy évre felfüggesztheti a takarékok tulajdonosait, és ami még veszélyesebb, azt is megtilthatja, hogy a szövetkezetek kifizessék a betétes ügyfelek pénzét.

A jövőben semmilyen garancia nem véd meg senkit attól, hogy tulajdonát kisajátítja az állam egy személyre szabott törvénnyel, ha hatályba léphet a takarékszövetkezeti szektor államosításának újabb fázisáról szóló törvényjavaslat (pdf). Abban ugyanis az áll, hogy a szektor átszervezésével megbízott, állami irányítás alatt álló intézmény, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete akár egy évre is felfüggesztheti a takarékszövetkezetek tulajdonosainak szavazati jogát a saját tulajdonukat képező takarékszövetkezetben, amennyiben úgy ítéli meg, hogy tevékenységük vagy befolyásuk „veszélyezteti a szövetkezeti hitelintézet megbízható, biztonságos működését”.

Eszerint a takarékok jelenlegi 100 ezer tulajdonosa közül bárkitől ideiglenesen elveheti az állam azt a jogot, hogy rendelkezzen a tulajdonával, és a javaslat további szakaszai alapján ezt követően gyakorlatilag bármi történhet ezzel a tulajdonnal. A felfüggesztés ideje alatt ugyanis a többi tulajdonos és takarékszövetkezeti vezetők döntik el, mi legyen a sorsa a takaréknak. Akár az is megtörténhet, hogy a központi szervezet nem találja megfelelőnek a szervezet tőkéjét, és ha ezt nem rendezik, a takarékszövetkezetet felszámolhatják, betéteit pedig áthelyezhetik a Takarékbankba. Az Országgyűlés elnökének aláírására váró törvényjavaslatot, amely az alig több mint 4 hónapja elfogadott takarékszövetkezeti integrációról szóló törvényt módosítja, múlt pénteken nyújtotta be a parlamentnek Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, és az Országgyűlés kivételesen sürgős eljárásban kedden már el is fogadta.


Felfüggeszthetik a betétek kifizetését

A tulajdonosok megrendszabályozása mellett a javaslat egy ennél is veszélyesebb rendelkezést tartalmaz: az integrációs szervezet korlátozhatja, sőt meg is tilthatja, hogy egy takarékszövetkezet kifizesse a betétes ügyfelek pénzét, és a takarék egyéb tartozásait. Már nyáron, a szektor államosításának kezdetén is komoly kockázatként vetődött fel, hogy az átalakítás betétesi rohamot indíthat el, a takarékok átszervezése alapján ugyanis az ügyfelek úgy érezhették veszélybe kerül a pénzük. A betétesek bizalma egy jelentéktelennek tűnő esemény miatt is meginoghat, és ha megindul, semmi sem véd meg tőle.

Ez a takarékok mellett gyorsan megingatta volna az egész pénzügyi rendszert is, amelyben a betétesi bizalom egyébként sem a legerősebb. Az elmúlt három évben, a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások államosítása után többször felröppent a rémhír, hogy a kormány a betéteket is elveheti, 2012 januárjában pedig volt is egy jelentősebb pénzkimenekítés külföldre, amiben szerepet játszhattak a gazdaságpolitikai bizonytalanságok.

Ebből a kontextusból kiindulva érthető meg, hogy egy takarékszövetkezet neve elhallgatását kérő munkatársa például úgy kommentálta az integrációs szervezet új jogosítványát, hogy egy betétzárolás a teljes bankágazat iránti bizalmat megrendítheti, és jelentős betétállomány-csökkenést idézhet elő a Magyarországon működő bankokban és takarékszövetkezetekben.

A javaslat a betétek zárolásán kívül további komoly jogosítványokat is ad a központi integrációs szervezetnek: eszközeik eladását is előírhatja a takarékoknak, meghatározhatja a takarékszövetkezet által kiköthető kamat legnagyobb mértékét, emellett korlátozhatja és megtilthatja a takarékok és a tulajdonosaik közötti ügyleteket, valamint azt, hogy a szövetkezet adósságot vállaljon. Arra pedig már a takarékszövetkezeti integrációról szóló törvény első, június végén elfogadott változata is lehetőséget adott, hogy az integrációs szervezet felfüggessze a takarékok vezetőit.


Az utolsó töltényig harcolnak

„Az utolsó töltényig harcolni fogunk, és legelőször is arra kérjük a köztársasági elnököt, küldje normakontrollra a javaslatot” – mondta a hvg.hu-nak a javaslattal kapcsolatban Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Az érdekképviseleti szervezet, és egyúttal a több mint 120 takarékot tömörítő Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke Demján Sándor, aki már több alkalommal nyíltan bírálta a kormányt a szektor átalakítása miatt. Dávid Ferenc szerint a kormánynak az integrációs törvény nyári első változatával, és a jelenlegi változtatással is két fő célja van: a döntési jogosítványok központosítása, és olyan szabályok alkotása, amelyek lehetővé teszik, hogy a profitcentrum, a Takarékbank minden pénzt elszívjon a takarékoktól. Dávid Ferenc szerint az új javaslat már lehetővé teszi a szektor teljes körű bekebelezését, és a takarékszövetkezeteket egyszerű bankfiókokká fokozza le.

Bármikor, bármiért büntethetnek

A szigorú szankciók alkalmazására az integrációs szervezet a javaslat alapján bármikor találhat okot. A kihirdetés előtt álló jogszabály szerint ugyanis ezeket akkor alkalmazhatja, ha egy takarékszövetkezet szavatoló tőkéje az integrációs szervezet által meghatározott szint alá süllyed. Ezt a szintet azonban a szervezet bármikor, bárhol meghúzhatja, hiszen a javaslat azt írja elő, hogy a takarékszövetkezet szavatoló tőkéje nem süllyedhet az integrációs szervezet által „egyedi  (nem konszolidált) alapon időről időre megállapított szint alá”.

Egy másik ponton ehhez az a kiegészítő szabály kapcsolódik, hogy a szervezet a hitelintézetekre általánosan érvényesnél magasabb, egyedi tőkekövetelményt is előírhat bármelyik takaréknak. Ez a szabály nagyfokú szubjektivitásra ad alkalmat az integrációs szervezetnek minden esetben, és teljesen kiszolgáltatja neki a takarékszövetkezeteket (miközben azok a törvények szerint elvileg autonóm szervezetek).

A javaslat még azt a groteszk szituációt is lehetővé teszi, hogy az integrációs szervezet felszólíthatja a takarék 5 százalékot elérő tulajdonosait a tőkehelyzet rendezésére. A takarékszövetkezetekben viszont az a főszabály, hogy mindegyik tagnak egy szavazata van, így az 5 százalékos tulajdonos ugyanakkora formális befolyással rendelkezik, mint bármelyik. Így az új szabály feleslegesnek tűnik, hacsak nem abba az irányba tett lépés, hogy az integrációs szervezet befizetésre kötelezze a takarékok nagyobb tulajdonosait.

Jogi nonszensz

Bekerültek a törvényjavaslatba azok a szabályok is, amelyeket augusztus végén a takarékszövetkezeteknek új alapszabályként már el kellett fogadniuk az integrációs szervezet által megfogalmazott formában. Ha ezt nem tették volna meg, akkor nem kaptak volna működési engedélyt, és be kellett volna zárniuk. Ezzel úgy tűnik, a kormány utólag legitimálná az alapszabályokba foglalt, eddig csak a tagok által megszavazott kemény előírásokat, amelyekkel ténylegesen is elérte, hogy állami befolyás érvényesüljön az egész szektor felett.

A most jogszabállyá váló előírások szerint a magánszemélyek tulajdonában álló takarékszövetkezeteknek gyakorlatilag mindent jelenteniük kell, és minden döntésüket jóvá kell hagyatni az állami többségi befolyás alatt álló Takarékbankkal és az integrációs szervezettel. A javaslat következtében az a nonszensz jogi helyzet áll elő, hogy a takarékszövetkezetek tulajdona, a Takarékbank (amely egy a takarékszövetkezetek által, a saját közvetítő szervezetükként létrehozott részvénytársaság) utasításokat adhat, amelyeket a takarékok (a tulajdonosok) kötelesek végrehajtani, és ha nem teszik, a Takarékbank és az integrációs szervezet szankcionálja őket.  

A Takarékbank például ellenőrzi, hogy az általa kiadott szabályzatoknak megfelelően működnek a takarékok, és még abban is az engedélyét kell kérni, ha a takarékszövetkezet be akar vásárolni egy cégben, vagy el akarja adni egy tulajdonát. Ezen kívül az integrációs szervezet kötelezheti a takarékok igazgatóságait a közgyűlések összehívására, és azt is meghatározhatja, miről szóljanak, illetve miről döntsenek a tulajdonosok a közgyűléseken.


Ha az igazgatóság nem teljesítené a követeléseket, az integrációs szervezet a cégbíróság segítségével, vagyis kötelező erővel összehívhatja a takarék közgyűlését, és előírhatja annak napirendi pontjait. Az igazgatóság engedetlensége esetére a törvényjavaslat gyakorlatilag azt írja elő, hogy meg kell büntetni a tulajdonosokat: zárolni kell a betéteiket a takaréknál, fel kell függeszteni a vállalkozásaik hitelezését, és semmilyen pénzügyi szolgáltatást nem lehet nekik nyújtani.

Zárják a kaput a kilépők előtt

A takarékok tulajdonosait egy másik ponton is bünteti a javaslat: ha ki akarnak lépni, csak a részjegyük névértékét kaphatják vissza (azt a pénzt, amennyiért részjegyet vásároltak). A törvény hatályba lépésével így bezárul az a kapu az eddigi tagok számára, amit a kormány nyáron nyitott ki nekik: az integrációs törvény jelenleg hatályos változatában a tagok kilépéskor nem csak a részjegyük névértékét, hanem annak a tőkenövekménynek a rájuk eső részét is megkaphatják, amellyel a takarék a tagságuk ideje alatt gyarapodott. Ez eredetileg egy veszélyes lehetőség volt, mert a tagok tömeges kilépése a betétesek bizalmát is megingathatta volna.

A törvények felett

Az átfogó kontrolláló és szankcionáló jogosítványok mellett az integrációs szervezetet a kormány komoly kiváltságokkal a törvények fölé emeli: a szervezet, valamint az új jogszabállyal létrehozott Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapja beszerzéseire nem vonatkozik a közbeszerzési törvény, így például van esély arra, hogy titokban maradjanak azoknak a beszerzéseknek a kedvezményezettjei és pontos összegei, amelyeket az állam arra fordít majd, hogy a takarékszövetkezeteket és a Magyar Postát egy nagy bankká gyúrja. Ehhez képest az már csak színes részletkérdésnek tűnik, hogy az integrációs szervezet igazgatói, ciklusokon átívelően, 7 évre kaphatnak mandátumot.

Az integrációs szervezet ezen kívül, a javaslat megfogalmazása szerint „intézményvédelmi céllal” tulajdont szerezhet a Takarékbankban és bármelyik takarékszövetkezetben. Ebben csak annyi biztosítékot rögzít a javaslat, hogy két éven belül el kell adnia ezt a részesedést, és a Takarékbank részvényeseinek, illetve a takarékok tagjainak elővásárlási joga van ebben az esetben.

Forrás: Hvg.hu

Szólj hozzá

Hozzászólás