Szakértők segítik a Kúriát a devizaügyben

A jövő hétfőre összehívott jogegységi tárgyalás nem a kezdete és nem is a végpontja a Kúria devizaügyekben folytatott jogértelmező, jogfejlesztő tevékenységének – ezt mondta Magyar Nemzetnek a legfőbb ítélkező fórum elnöke. Darák Péter úgy nyilatkozott: szakértőket kért fel a hét pontból álló jogegységi indítvány elemzésére, a tárgyaláson várhatóan többüket meghallgatják. Az elmúlt napok közéleti vitái kapcsán a bírósági vezető kifejtette, a nyilvánosság felhívhatja az igazságszolgáltatás figyelmét bizonyos jelenségekre, de a bírót nem befolyásolhatja az ügyről való döntésben.

– A hétfőre kitűzött jogegységi tárgyalás iránt rendkívül nagy az érdeklődés, akár azt is mondhatjuk, a Kúrián a világ szeme. Ön mint a jogegységi tanács elnöke eddig mit szűrt le a különféle megnyilvánulásokból? 
– Meggyőződésem szerint a devizaügyek kapcsán nemcsak a Kúria került az érdeklődés középpontjába, hanem a kormány és a legutóbbi időkben az Alkotmánybíróság (AB) is. Erre utal, hogy a híradásokban, a közbeszédben mind többet hallani például az árfolyamgát bővítéséről és egyéb elképzelésekről. Emellett nyilvánvalóvá vált, hogy a kabinet iránymutatást vár az AB-től, egyrészt a már kialakult jogi helyzet alkotmányos értelmezését kérte, másfelől azt tudakolta, hol húzódnak a tervezett kormányzati jogalkotás határai.

– A Kúria polgári kollégiumának vezetője november végén hét pontból álló javaslatával jogegységi eljárást kezdeményezett, ön pedig december 16-ra kitűzte a tárgyalás időpontját. Hogyan készülnek a tanácskozásra?
– Attól, hogy egy döntést jogegységi határozatnak nevezünk, az előkészítése még nem tér el a szokásostól. Az eljárás mégis komolyabb, a jogegységi határozat ugyanis kötelező erejű, azt az alsófokú bíróságoknak követniük kell. Ráadásul ha a Kúria adott esetben – mint most is – a joggyakorlat fejlesztését tűzi ki célul, a jogegységi tanács nem öt vagy hét bíróból áll, hanem abban a polgári kollégium összes bírája részt vesz. Ilyenkor a döntéshozatalhoz sem elegendő az ötven százalék plusz egy szavazat, ehelyett kétharmados többség szükséges. A jogegységi tanács most 36 tagú lesz, munkájában a 31 kúriai bírón kívül az öt ítélőtábla kollégiumvezetője is feladatot kap.


– Titok övezi, hogyan keletkezett a hét pontból álló kérdéssor. A kívülállók legalábbis úgy érzékelhetik, varázsütésre került elő a sok szempontot felvonultató tematika. Mi történt a háttérben?
– A válasz nagyon egyszerű: az indítványt a kollégiumvezető a saját hatáskörében és munkamódszerével alakította ki. A kérdéssor tartalmát megismerve úgy láttam, a kezdeményezés minden alapvető problémakört felvetett. Hozzátartozik természetesen, hogy a devizaperekkel kapcsolatos jogértelmező munka nem a közelmúltban indult el, s nem köthető egyetlen pillanathoz. Hosszabb folyamatról beszélhetünk. A fogyasztói kölcsönszerződések egyoldalú módosításának lehetőségeit, ezek tisztességes vagy tisztességtelen voltát a múlt évben joggyakorlat-elemző csoport vizsgálta. Éppen egy évvel ezelőtt ebben a témakörben kollégiumi véleményt fogalmazott meg a Kúria – tanulságait reményeim szerint hasznosítani fogja a jogegységi tanács. Az előzmények közül kiemelhetem még azt az elvi jelentőségű határozatot, amellyel idén januárban a tisztességtelen feltételek kérdésében az Európai Bírósághoz fordultunk. Azóta nyilvánosságra került: a luxembourgi testület december 5-én megtartotta a tárgyalást, s a bíróság előtt – az Európai Bizottság mellett – több tagállam, köztük Magyarország álláspontja is elhangzott. Ítélet később várható.

Forrás: MNO.hu


Fejenként 674 ezer forint jár vissza

A Portfolio.hu becslései szerint közel 339 milliárd, vagyis fejenként 674 ezer forint járna vissza a devizahiteleseknek, ha kiderülne, jogtalanul változtatgatják hiteleik kamatát a bankok. Emiatt a jövőben évi 81 milliárddal, vagyis átlagosan havi több mint 13 ezer forinttal lehetne kisebb a törlesztőrészlet a jelenleginél. Ehhez elsősorban a Kúria jogegységi döntésére várunk, amely akár a teljes devizahiteles szerződésállományt alkotmányellenessé nyilváníthatja, és így lehetővé válna, hogy utólag rendezzék az egyoldalú szerződéseket.

Szólj hozzá

Hozzászólás

Read previous post:
CSODÁT TEHET A TÖMEGKÁLYHA
CSODÁT TEHET A TÖMEGKÁLYHA

Nálunk még újdonságnak számítanak, de a skandináv országokban gazdaságosságuk és hatékonyságuk miatt már rendkívül elterjedtek az úgynevezett tömegkályhák és a...

FELHÍVÁS a „deviza” – „hitelesekhez”. (Hiteltársulás)
FELHÍVÁS a „deviza” – „hitelesekhez”. (Hiteltársulás)

A Nemzeti Civil Kontroll kéri tagjait, szimpatizánsait és olvasóit, hogy lehetőségeik szerint csatlakozzanak a Hiteltársulás alábbi felhívásához. „Remélem, hogy itt...

Close