SZABADULJUNK A PROSTITUÁLT SZERZŐDÉSEKTŐL!  FIGYELEM KÉTSZER IS OLVASD EL!

Európai Törvényesség Szemétdombján a devizaadósi probléma Összegzés

Fenti című írásaim korábbi részeiben, vagy akár a Kúriához és Európai Bizottsághoz címzett július 27-i és korábbi irataimban már hosszú idő óta jogi és ténybeli indokolással ismertettem azt, hogy hazánknak az Európai Unióhoz történt 2004. május 1-i csatlakozását követően a fogyasztói kölcsönszerződéseket és azok Általános Szerződési Feltételeit – Üzletszabályzatait – gyártó magyar bankok milyen módon érik el azt, hogy az Európai Unióban példátlanul törvénytelenül, bűncselekmények törvényi tényállásának megfelelő magatartással okoznak iszonyú mértékű vagyoni és nem vagyoni károkat tisztességes magyar családok millióinak.

Ismertettem irataimban azt is, hogy azonos összegű kölcsönre vonatkozó azonos tartalmú szerződéseket aláíró lengyel adósok azonos bankok részére 2009-től az Európai Unió 93/13. EGK Irányelvének megtartásával fele összegű törlesztő részletet voltak kötelesek fizetni a magyar adósokhoz képest, majd a jelenlegi lengyel törvényhozás eredményeként az árfolyamváltozás terheinek 90 %-át is a bankok kötelesek fizetni a szerződés megkötésekori árfolyamhoz képest.

  • Googleplus
  • Youtube

Kitértem arra is, hogy a lengyel törvény szerint az Európai Uniós jogi rendelkezéseknek megfelelően csak akkor lehetséges a törvényhozás szerinti szerződésmódosítása a devizában nyilvántartott fogyasztói kölcsönszerződéseknek, amennyiben a fogyasztó ezzel a módosítással egyetért, de arra is kitértem, hogy az Európai Bizottság Elnöke – Jean-Claude Juncker – által kérelmemre kezdeményezett eljárással kapcsolatos értesítésben arról értesítettek, hogy

 

„úgy tünik, hogy valóban az uniós jog helytelen átültetésére vagy értelmezésére vonatkozó, tagállammal szembeni panasz esete áll fenn…”

a 2014. július 4-i XXXVIII. törvénynek az adósnak igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés nehezítése illetve egyedi peres eljárások felfüggesztésére történt bírósági utasítás az európai jogszabályok nyilvánvaló megszegését jelentik.

Hivatkoztam arra, hogy az Európai Unió Emberjogi Chartája alábbi rendelkezése folytán

 

47. cikk

“A hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog

Mindenkinek, akinek az Unió joga által biztosított jogait és szabadságait megsértették, az e cikkben megállapított feltételek mellett joga van a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz.

Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja. Mindenkinek biztosítani kell a lehetőséget tanácsadás, védelem és képviselet igénybevételéhez.

nem lehet megfosztani magyar törvényi rendelkezéssel a magyar adósokat attól, hogy a bankokkal kötött szerződésük érvénytelensége, vagy részbeni érvénytelensége megállapítása iránt ügyüket bíróság elé vigyék.

Hivatkoztam az európai jog elsőbbségére a magyar joggal szemben az Európai Bíróságnak alábbi tájékoztatása alapján:

„Az európai jog elsőbbsége

Az elsőbbség elve értelmében az európai jog a tagállamok nemzeti jogai felett áll. Az elsőbbség elve minden kötelező erejű európai jogi aktusra érvényes. Ennek megfelelően a tagállamok nem alkalmazhatnak az európai joggal ellentétes nemzeti rendelkezést.

Az elsőbbség elve biztosítja az európai jognak a nemzeti jogok feletti felsőbbrendűségét. Ez az európai jog egyik alapelve. A közvetlen hatály elvéhez hasonlóan az elsőbbség elvét sem tartalmazzák a szerződések, hanem az Európai Unió Bírósága alakította ki.

Fogalommeghatározás



Az Európai Unió Bírósága a Costa kontra Enel ügyben hozott, 1964. július 15-i ítéletben alakította ki az elsőbbség elvét. Ebben az ítéletében a Bíróság kimondja, hogy az európai intézmények által alkotott jog beépül a tagállamok jogrendszerébe, amelyek kötelesek azt tiszteletben tartani. Az európai jog tehát elsőbbséget élvez a nemzeti jogok felett. Így amennyiben egy nemzeti szabály valamely európai rendelkezéssel ellentétes lenne, úgy a tagállamok az európai rendelkezést kötelesek alkalmazni. A nemzeti jog nem válik érvénytelenné és nem helyezik hatályon kívül, de a kötelező erejét felfüggesztik.

A Bíróság később pontosította, hogy függetlenül attól, hogy valamely nemzeti jogi aktust az érintett európai jogi aktus előtt vagy után fogadták el, az európai jog elsőbbsége valamennyi nemzeti jogi aktusra alkalmazandó.

A nemzeti joggal szemben felsőbbrendűvé vált az európai jog, az elsőbbség elve tehát az európai jog által azonos jogvédelmet biztosít minden állampolgár számára az EU területén.

Tisztelt Olvasóink!
A Facebook egy ideje korlátozza a nem fizetős postok láthatóságát. Ami azt jelenti, hogy a Facebookon közzétett cikkek negyed annyi embert érnek el, mint korábban.
Ha értesülni szeretnének az oldalunk frissítéseiről húzzák az egeret a Facebook oldalunkon a "Tetszik/Liked" gombra és pipálják ki az értesítéseket hogy megjelenjünk a hírfolyamban. FACEBOOK: https://www.facebook.com/pages/Nemzeti-Civil-Kontroll/342783665741979

Az elv alkalmazásának terjedelme

Az európai jog nemzeti jogok feletti elsőbbsége abszolút. Következésképp valamennyi kötelező erejű európai jogi aktus elsőbbséget élvez, függetlenül attól, hogy az elsődleges jogból vagy amásodlagos jogból származik-e.

Ugyanígy valamennyi nemzeti jogi aktus, jellegétől függetlenül, alárendelt ennek az elvnek: törvény, rendelet, végzés, rendelkezés, körlevél stb., függetlenül attól, hogy e jogi aktusokat a tagállam végrehajtó vagy törvényhozó hatalma alkotta. A bíróságok is alárendeltek az elsőbbség elvének. A bíróságok által alkotott jognak, az ítélkezési gyakorlatnak tiszteletben kell tartania az uniós jogot.

A Bíróság álláspontja szerint az egyes nemzeti alkotmányok is alárendeltek az elsőbbség elvének. A tagállami bírák feladata tehát, hogy ne alkalmazzák az európai joggal ellentétes alkotmány rendelkezéseit.

Az elv tiszteletben tartásának felelősei

közvetlen hatály elvének mintájára itt is a Bíróság ellenőrzi az elsőbbség elvének megfelelő alkalmazását. A Bíróság az alapító szerződésekben meghatározott különböző keresetindítási lehetőségekre, például a kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetre alapított határozataival szankcionálhatja azokat a tagállamokat, amelyek nem tartják tiszteletben az elsőbbség elvét.

A tagállami bírák kötelesek betartatni az elsőbbség elvét. A tagállami bírák adott esetben az előzetes döntéshozatali eljárás eszközével is élhetnek, amennyiben kétségeik merülnek fel az elv alkalmazásával kapcsolatban. 1990. június 19-én hozott ítéletében (Factortame ügy) a Bíróság kimondta, hogy valamely nemzeti jogszabály érvényességének ellenőrzése iránt indított előzetes döntéshozatali eljárás esetén a nemzeti joghatóság köteles azonnal felfüggeszteni a nemzeti jogszabály alkalmazását mindaddig, amíg kézhez nem kapja a Bíróság által javasolt megoldást és az ítéletet, amelyet a bíróság az ügy érdemében hoz.

 

Tájékoztattam elsősorban a nemzeti bíróságok bíráit az Európai Bíróság 106/77. számú ügyének alábbi ítéletével

 

„A nemzeti bíróság általi eltekintés a közösségi joggal ellentétes törvény alkalmazásától”

az EGK-Szerződés (2009. december 1-től Lisszaboni szerződés) 189. cikkének értelmezésére, és különösen a közösségi jog és az esetleges ellentétes nemzeti törvényi rendelkezések ütközése esetén a közösségi jog közvetlen alkalmazandóságának következményeire vonatkozó előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában,

A BÍRÓSÁG,

tagjai: H. Kutscher elnök, M. Sørensen és G. Bosco tanácselnökök, A. M. Donner, P. Pescatore, A. J. Mackenzie Stuart és A. O’Keeffe bírák,

főtanácsnok: G. Reischl,

18     Annak elismerése ugyanis, hogy azok a nemzeti jogalkotási aktusok, amelyek jogtalanul behatolnak a Közösség jogalkotói hatásköre alá tartozó területre vagy más módon összeegyeztethetetlenek a közösségi jog rendelkezéseivel, bármiféle jogi hatással rendelkeznének, a tagállamok által a Szerződés értelmében feltétel nélkül és visszavonhatatlanul vállalt kötelezettségek tényleges jellegének tagadását jelentené, és ezáltal a Közösség alapjait kérdőjelezné meg.

19     Ugyanez az elképzelés ragadható meg a Szerződés 177. cikkének szerkezetében, amely szerint bármely nemzeti bíróság a Bírósághoz fordulhat minden olyan esetben, amikor úgy ítéli meg, hogy ítélete meghozatalához egy közösségi joggal kapcsolatos értelmezési vagy érvényességi kérdésre vonatkozó előzetes döntésre van szükség.

21     A fenti megfontolásokból következik, hogy minden – hatáskörében eljáró – bíróságnak kötelessége a közösségi jog teljes egészében történő alkalmazása és azon jogok védelme, amelyet az a magánszemélyek számára biztosít, adott esetben eltekintve a nemzeti jog mindazon – akár a közösségi szabályt megelőző, akár azt követő – rendelkezéseinek alkalmazásától, amelyek esetlegesen ellentétesek azzal.

24     Az első kérdésre tehát azt a választ kell adni, hogy a közösségi jogi rendelkezéseket – hatáskörének keretei között – alkalmazni hivatott nemzeti bíróság köteles biztosítani e normák teljes érvényesülését, szükség esetén – saját hatáskörénél fogva – anélkül eltekintve a nemzeti jogszabályok közösségi joggal ellentétes, akár azt követő rendelkezéseinek alkalmazásától, hogy kezdeményeznie kellene, vagy meg kellene várnia, hogy a nemzeti jogszabályt előzetesen, jogalkotási vagy bármely más alkotmányos eljárás útján megsemmisítsék.”

arról, hogy Magyarország azzal, hogy az Uniós joggal – közösségi jog – ellentétes tartalommal bíró 2014. évi XXXVIII. sz., XL. sz., LXXVII. számú törvények rendelkezéseinek teljesítésére kényszeríti a devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződéseknek magyar adósait, Magyarország az Unióhoz csatlakozó szerződésben foglalt kötelezettségeit tagadja meg, és ennek eredményeként az Európa Unió alapjait kérdőjelezi meg.

Devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződés részbeni érvénytelensége iránti, 93/13 EGK Irányelv rendelkezésein nyugvó több ezer peres eljárásomban folyamatosan, minden periratomban az alábbiak szerint felhívom az eljáró bírók figyelmét arra, hogy az említett nemzeti törvényekből következő mely jogkövetkezmények alapján állapítható meg az, hogy Magyarország szerződésszegővé vált,

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.

 

  • megfelel-e a nemzeti bíró eljárása a 93/13/EGK Irányelv 7. cikk (1) bekezdésének, valamint a 93/13. EGK Irányelv 10. preambulum bekezdésében írtaknak akkor, amikor fogyasztói szerződés tisztességtelen szerződési feltétele érvénytelensége iránti peres eljárásban tagállami jogszabályra hivatkozással olyan felhívást intéz a fogyasztó felé permegszüntetés terhével, mely bírói felhívások teljesítése a fogyasztó számára a perlést nagymértékben megnehezíti, illetve meghiúsítja

 

  • megfelel-e a nemzeti bíró eljárása a 93/13. EGK Irányelv 7. cikk (1) bekezdésének, valamint a 93/13. EGK Irányelv 10. preambulum bekezdésében írtaknak akkor, ha fogyasztói szerződés tisztességtelen szerződési feltétele érvénytelensége iránti peres eljárásban a tagállami jogszabályi rendelkezéseket figyelmen kívűl hagyja az esetben, amennyiben a fogyasztó számára a perlést nagymértékben megnehezíti, vagy figyelmen kívűl hagyja

 

  • megfelel-e a nemzeti bíró eljárása a 93/13. EGK Irányelv utolsó preambulum bekezdésében írtaknak akkor, ha fogyasztói szerződés tisztességtelen szerződési feltétele érvénytelensége iránti peres eljárásban a szerződésnek bíróság általi teljes körű vizsgálata helyett hozott tagállami jogszabályi rendelkezéseket a tisztességtelen szerződési feltételek megállapításával kapcsolatosan figyelmen kívűl hagyja

 

  • megfelel-e a nemzeti bíró eljárása a 93/13. Irányelv 4. cikke 2. bekezdésének akkor, ha a fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos, nem fogyasztótól származó tájékoztatás a jelentős gazdasági következményekkel kapcsolatosan a fogyasztó számára nem teljes körű, megtévesztő, tisztességtelen és erre tekintettel a tagállami jogszabályban megállapított elszámolási árfolyam meghatározást figyelmen kívűl hagyja

 

  • megfelel-e a nemzeti bíró eljárása az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke szerinti “A hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog” követelményének akkor, ha bíróság előtti peres eljárásoknak felfüggesztésére vonatkozó törvényi rendelkezéseket figyelmen kívűl hagyva az eljárás felfüggesztését mellőzi és eljárás folytatását rendeli el.

 

  • megfelel-e a nemzeti bíró eljárása a 93/13. Irányelv 6. és 7. cikkekben irtaknak ha a fogyasztói szerződés tisztességtelen szerződési feltétele érvénytelenségi peres eljárásban figyelmen kívűl hagyja a szerződés módosulásával kapcsolatos törvényi rendelkezéseket akkor, ha a fogyasztó megkérdezése nélküli a szerződése módosulása

 

  • megfelel-e a nemzeti bíró eljárása a 93/13. Irányelv 6. és 7. cikkekben írtaknak ha a fogyasztói szerződés tisztességtelen szerződési feltétele érvénytelenségi peres eljárásban figyelmen kívűl hagyja a szerződés módosulásával kapcsolatos törvényi rendelkezéseket akkor, ha nem a szerződés tartalmára, hanem a szerződés tárgyára vonatkozik a törvényi módosulás”

valamennyi periratomban kérem az eljáró bírókat arra, hogy ezekre a jogkövetkezményekre tekintettel az európai jog elsőbbsége folytán legalább annyit tegyenek meg, mint amennyit a fenti 106/77. számú Európai Bírósági ítélet számukra meghatároz,

19     Ugyanez az elképzelés ragadható meg a Szerződés 177. cikkének szerkezetében, amely szerint bármely nemzeti bíróság a Bírósághoz fordulhat minden olyan esetben, amikor úgy ítéli meg, hogy ítélete meghozatalához egy közösségi joggal kapcsolatos értelmezési vagy érvényességi kérdésre vonatkozó előzetes döntésre van szükség.”

az alábbiakban megfogalmazott minden periratomba foglalt kérésemre még csak nem is válaszolnak:

 

„Tisztelt Törvényszék!

Az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződésnek 267. cikke

„Az Európai Unió Bíróság hatáskörrel rendelkezik előzetes döntés meghozatalára a következő kérdésekben:

a./ a Szerződések értelmezése

Ha egy tagállam olyan bírósága előtt folyamatban lévő ügyben merül fel ilyen kérdés, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség, e bíróság köteles az Európai Bírósághoz fordulni.”

valamint Pp. 155/A §-ban írtak figyelembevételével

k é r j ü k



előzetes döntéshozatali eljárást kérelmezni szíveskedjék az Európai Unió Bíróság felé Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma 46.G.42.311/2015. szám alatt nyilvántartott peres eljárásban a fentiek alapján.”

 

Tudatában annak, hogy 2004. május 1-ét követően a magyar bankok a fenti, elsődleges európai jog ismeretében szándékosan megszegték a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos 93/13 EGK Irányelvben, valamint ehhez kapcsolódó Európai Bírósági ítéletekben megfogalmazott előírásokat csak azért, hogy a bankok által készített, egyedileg meg nem tárgyalt fogyasztói kölcsönszerződéseket aláíró magyar emberek kárára saját maguknak jogtalan anyagi előnyöket biztosítsanak,

Tudatában annak, hogy a magyar közhatalom az Európai Uniós jogszabályoknak ismeretében mindenkor jól tudta azt, hogy a magyar bankok a devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződésekkel kapcsolatosan az Európai Unió jogának megsértésével jutnak a magyar emberek hátrányára jogtalan anyagi előnyhöz,

Tudatában annak, hogy a magyar bíróságok a devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződések érvénytelenségével kapcsolatos perekben 2014. július 4-e óta nem hajlandóak tudomásul venni azt, hogy európai jog létezik az Európai Unióhoz tartozó Magyarország területén,

Tudatában annak, hogy a Magyar Országgyűlés az Európai Uniós jogszabályok ismeretében tett 2014. július 4-i törvényalkotásával megtagadta az EGK szerződésbe foglalt kötelezettsége teljesítését, és ezáltal az Európai Unió alapjait kérdőjelezte meg,

Tudatában annak, hogy a Magyar Országgyűlés az Európai Uniós jogszabályok ismeretében tett 2014. július 4-i törvényalkotásával az Európai Unió Emberjogi Chartája rendelkezéseit egy szimbolikus, olyan joggyűjteménynek minősítette, melynek alapján a magyar embereket semmi, így a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog sem illeti meg,

Tudatában annak, hogy a magyar közhatalom a 2014. decemberi LXXVII. törvény alapján kizárólag az adósokra hárította az irányadó devizának árfolyamváltozásából származó terheket annak ellenére, hogy ezt megelőzően fél évvel az Európai Bíróságnak C-26/13. számu ítéletéhez igazodva a Kúria 2/2014. PJE kötelező rendelkezése szerint az árfolyamváltozás terheinek ki általi viselését a banki kockázatfeltáró nyilatkozat tartalma dönti el,

Tudatában annak, hogy fenti disznóságok eredményeként a devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződések magyar adósaitól az azonos jogi helyzetben lévő lengyel adósokhoz képest 2-3-szoros bevételre tettek szert a magyar bankok úgy, hogy a magyar adósoktól beszedett pénzösszegnek legalább fele jogtalan haszonhoz juttatta a magyar bankokat,

Tudatában annak, hogy a magyar törvényhozás 2014. július 4-i, adósokra kényszerített törvényével biztosította a magyar bankok számára annak a jogtalan bevételnek megtartását, amit addig a becsapott adósoktól a bankok elszedtek,

Tudatában annak, hogy a magyar törvényhozás 2014. decemberi törvényével biztosította azt, hogy a magyar adósok a hasonló lengyel, de ott az adósok szándékaitól függően hatályosuló törvénytől kezdődően háromszor akkor összegű pénzt fizessenek azonos szerződés esetén a magyar bankoknak, mint amennyit a lengyel adósok fizetnek a lengyel bankoknak,

Tudatában annak, hogy az OTP – CIB bankok tájékoztatása szerint 2016. októberétől a jelenlegi törlesztő részletek 80-100 %-kal fognak emelkedni, illetve a 2014. decemberi törvény tartalmából következően a Magyar Nemzeti Banknak 2016-ban várható jegybanki alapkamat változása folytán további 50 %-os törlesztő részlet növekedés várható,

Tudatában annak, hogy a Kúria 2015. februári összefoglalójában közölte azt, hogy nem találja indokát a 2014. évi XXXVIII., XL., LXXVII. törvény alapján kialakult magánjogi káosszal kapcsolatosan annak,  hogy akár Véleményt, akár egyéb Kúriai elvi határozatot hozzon,

Tudatában annak, hogy az Európai Bizottság Elnöke által kérelmemre kezdeményezett panaszeljárás több évig tartó rendkívül lassú eljárás,

Tudatában annak, hogy a magyar társadalomnak kölcsönt igénybe nem vevő része tömegesen csak akkor észleli nyilvánosságot vállalva a társadalmi problémát, amennyiben néhány ezer forint kárral járó internet adót, vagy hasonlókat észlel,

be kell látnom azt, hogy nincs értelme tovább várni arra, hogy a bankok által készített kölcsönszerződések hibája úgy kiküszöbölhető ki Magyarországon az elsőbbséget élvező európai jog alapján, mint másutt.

Sok évvel korábban már leírtam azt, hogy tisztességes magyar ember akkor, ha házasodni akar, de csak főzni tudó és nem tudó prostituáltak között válogathat, akkor inkább éhen hal, de prostituáltat nem vesz el.

Szerintem így vagyunk most ezzel a bankok által szerkesztett kölcsönszerződésekkel is. Bíztak a magyar adósok abban, hogy tisztességes lesz a szerződés, de miután kiderült az, hogy javíthatatlanul prostituált, nincs értelme ezzel a továbbiakban is együtt élni. És várni azt, hogy akár a bank, akár a hatalom még milyen módon tud ócska haszonszerzés okából folyamatosan megalázni.

Amennyiben lenne ilyen szerződésem, akkor én ettől megszabadulnék még akkor is, ha egyébként ez nem egy veszélytelen jogi folyamat ebben a jogállamnak közel sem mondható országban.

Természetesen gondosan fel kell mérni azt, hogy a szerződést megkötésének időpontjára visszamenőlegesen megszüntető elállás jogának gyakorlását miként végezzük, és azt ezt követő elszámolás során immár a jogalap nélküli gazdagodás szabályait elsősorban figyelembe véve, de kártérítési igényünkre is hivatkozva mire számíthatunk bíróság előtt.

Aki a nyugalmat kedveli, az az elállással történő szerződésmegszüntetéséhez ne kezdjen.

Gondoljanak abba, hogy egy olyan országban, ahol a törvényhozás az elmúlt évben képes volt gátlástalanul véglegesen tönkre tenni több millió magyar ember életét, mire lesz képes akkor, ha a bankoknak mégsem jön be a számítása a jogtalan haszonszerzéssel kapcsolatosan.

Könnyű volt József Attilának akkor, amikor azt írta, hogy

Fortélyos félelem igazgat. minket s nem csalóka remény”  Hiszen eltelt nyolcvan év, és a fortélyos félelem hazánkban már nem csak igazgat, hanem igazságot is szolgáltat.

Egyébként a nyugalmat nem, de az igazságosságot kedvelő honfitársaim részére igyekszem most már a lehető leggyorsabban az elállás problémáját feldolgozni úgy, hogy egyszer és mindenkorra megszabaduljanak a prostituált szerződéstől.

Ígérem azt, hogy legközelebb ezzel tényleg befejezem több részes iratomat.

Léhmann György Siófokon 2015. augusztus 31. 

  • Googleplus
  • Youtube

Szólj hozzá

Hozzászólás