Súlyos kérdések merültek föl, jogegységi eljárás indul

Jogegységi eljárás indul Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője indítványára; a Kúriának eszerint válaszolnia kell arra, hogy egyáltalán érvényesnek tekinthetők-e a devizahiteles-szerződések, és amennyiben nem azok, milyen jogkövetkezményekre lehet számítani. Döntés a Kúria december 16-ára összehívott ülésén várható.

Wellmann indítványa a bírói gyakorlatban felmerült elvi kérdéseket tárgyalja, többek között azt, hogy a devizahiteles-szerződések érvényesek-e, vagyis ütköznek-e jogszabályba, nyilvánvalóan jó erkölcsbe, tisztességtelen szerződések-e, uzsorás szerződések-e, illetve színleltek-e, megtévesztés, tévedés folytán kötött szerződések-e.

Mi lesz, ha érvénytelenek a szerződések?

Az indítvány szerint a Kúriának állást kell foglalnia arról is, hogy amennyiben a devizaalapú kölcsönszerződések valamelyik fenti okból érvénytelenek, az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei – érvényessé nyilvánítás, eredeti állapot helyreállítása, hatályossá nyilvánítás – közül melyiket és mikor indokolt alkalmazni. Kérdés az is, hogy egy ilyen érvénytelenségi ok az egész szerződést teljesen, vagy csak részlegesen érvényteleníti-e, ahogy azt is felveti az indítvány, hogy a bankoknak miről kellett volna tájékoztatniuk pontosan az ügyfeleket, és milyen következménnyel járjon, hogy ezt elmulasztották.


Mikor és miért emelhet kamatot a bank?

Az indítvány felveti azt a kérdést is, hogy a bankok egyoldalú szerződésmódosításai – például a kamatmódosítás – csak akkor lett volna átlátható, ha az adós maga is ki tudja számolni, hogy a bank mikor és mekkora mértékben növelheti a kamatot, a költséget és a díjakat. Vagy elég, ha csak a lehetséges okok listáját átlátja az adós – és majd a bíróság megvizsgálja, hogy tényleg indokoltak voltak-e az emelések?

December 16-án minden eldőlhet

Wellmann szerint a devizahitelek mint társadalmi probléma súlyossága miatt „kiemelkedő társadalmi és igazságszolgáltatási érdekre’ hivatkozva kéri a Kúria mielőbbi állásfoglalását. A legfelsőbb ítélőszék ezzel kapcsolatban jelezte, hogy a Kúria elnöke december 16-ára összehívja a kollégium ülését.

A jogegységi eljárás felszámolná a különböző bíróságokon született, egymásnak ellentmondó ítéleteket, és egységes eljárásrendhez adhat mintát. A Kúria egyébként az elmúlt hetekben beszerezte és elemezte az eddigi jogerős ítéleteket a várva várt jogegységi eljárás megindításához.


Orbán: a jogegységi eljárás már „tegnap is késő lett volna”

Mivel a bankok az adósokkal ellentétben minden szakmai ismerettel rendelkeztek, az igazságszolgáltatás szerint „vajon nem a bankoknak kellene-e viselniük – mint a józan erkölcsi érzék diktálná – az árfolyamváltozásból fakadó veszteséget?” – tette fel a kérdést Orbán Viktor pénteken a Kossuth rádióban, hozzátéve: a kormány mielőbbi gyors állásfoglalást vár a Kúriától, hogy szabad-e a bankoknak egyoldalúan, az adósnak kedvezőtlenül módosítani a kamatot. A miniszterelnök kijelentette: bízik a gyors és igazságos állásfoglalásban, amelyhez a kormány és a bankszektor is igazodhat, mert már „tegnap is késő lett volna”. Emellett mellbevágónak nevezte, hogy a bankok kartelleztek a végtörlesztés meghirdetését követően, ezzel akadályozva az embereket abban, hogy megragadják a kormány által nyújtott segítő kezet.

Forrás: MNO

Szólj hozzá

Hozzászólás

Read previous post:
ELREJTIK ELŐLÜNK A MARSOT! VÁROSOKAT TAKAR EL A NASA?
ELREJTIK ELŐLÜNK A MARSOT! VÁROSOKAT TAKAR EL A NASA?

David Vose készített egy videót, melyről biztosan állítja, hogy “nem vicc”, és azt is mondja, hogy a látható kép valós,...

Alkotmányellenesek a devizahitel-szerződések?
Alkotmányellenesek a devizahitel-szerződések?

Állásfoglalást kér a kormány az Alkotmánybíróságtól többek között arról, hogy alkotmányellenessé nyilváníthatóak-e a devizahiteles szerződések, és van-e lehetőség utólagosan módosítani...

Close