SOKAN KERESIK- CURIA ELŐTT LÉVŐ ÁRFOLYAMKOCKÁZATTAL KAPCSOLATOS RENDKÍVÜL JELENTŐS KÉRDÉSEK. ITT OLVASHATOD!

SOKAN KERESIK- CURIA ELŐTT LÉVŐ ÁRFOLYAMKOCKÁZATTAL KAPCSOLATOS RENDKÍVÜL JELENTŐS KÉRDÉSEK. ITT OLVASHATOD!


Rendkívül jelentős ügy a Curián – árfolyamkockázat!

 

Úgy kell-e értelmezni a 93/13 irányelv 3. cikkének (1) bekezdését, hogy a felek szerződésből eredő jogai és kötelezettségei közötti jelentős egyenlőtlenség fennállását szigorúan a szerződés megkötésének időpontjára figyelemmel kell értékelni, vagy az azt az esetet is magában foglalja, amikor az időszakosan vagy folyamatosan teljesítendő szerződés teljesítése során az átváltási árfolyam jelentős ingadozásai miatt a szolgáltatás teljesítése a fogyasztó számára túlzott terhet jelent a szerződés megkötésének időpontjához képest?




Úgy kell-e értelmezni a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése értelmében vett világos és érthető szerződési feltételt, hogy e szerződési feltételnek csak a fent említett feltétel szerződésbe foglalásának alapját képező indokokat, valamint annak működési mechanizmusát kell tartalmaznia, vagy valamennyi olyan lehetséges következményt is magában kell foglalnia, amely alapján a fogyasztó által fizetett ár változhat, így például az árfolyamkockázatot, valamint a 93/13/EGK irányelv fényében tekinthető-e úgy, hogy a banknak a hitelnyújtás időpontjában az ügyfelek irányába fennálló tájékoztatási kötelezettsége kizárólag a hitel feltételeire, vagyis a kamatokra, a díjakra, a hitelfelvevőt terhelő biztosítékokra vonatkozik, és nem tartozik e kötelezettség körébe a külföldi deviza esetleges fel- vagy leértékelődése?

Úgy kell-e értelmezni a 93/13/EGK irányelv 4. cikkének (2) bekezdését, hogy a „szerződés elsődleges tárgya” és az „ár vagy díjazás megfelelésére az ellenértékként szállított áruval vagy nyújtott szolgáltatással” kifejezések magukban foglalják az eladók és szolgáltatók, valamint a fogyasztók által valamely külföldi devizában kötött szerződésben foglalt olyan feltételt is, amely nem képezte egyedi tárgyalás tárgyát, és amelynek alapján a hitelt ugyanazon devizában kell visszafizetni?

DÖNTÉS MÉG NINCS, CSUPÁN A FENTI KÉRDÉSEK ISMERTEK

AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA ÚGY DOLGOZIK, HOGY VÉLEMÉNYT MONDHAT BÁRMELY UNIÓS ORSZÁG.
KÉRDÉS, HOGY A MAGYAR KORMÁNY KIFEJTI-E ÁLLÁSPONTJÁT,
HA KIFEJTI, KÉRDÉS, HOGY NYILVÁNOSSÁGRA HOZZA, VAGY TITKOSÍTJA?




A Curtea de Apel Oradea (Románia) által
2016. április 1-jén benyújtott
előzetes döntéshozatal iránti kérelem
Ruxandra Paula Andriciuc és társai
kontra
Banca Românească SA
(C-186/16. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: román
A kérdést előterjesztő bíróság Curtea de Apel Oradea
Az alapeljárás felei
Fellebbezők: Ruxandra Paula Andriciuc és társai
Ellenérdekű fél: Banca Românească SA

3. cikk (1) Egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel abban az esetben tekintendő tisztességtelen feltételnek, ha a jóhiszeműség követelményével ellentétben a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára.

4. cikk (1) A 7. cikk sérelme nélkül, egy szerződési feltétel tisztességtelen jellegét azon áruk vagy szolgáltatások természetének a figyelembevételével kell megítélni, amelyekre vonatkozóan a szerződést kötötték, és hivatkozással a szerződés megkötésének időpontjában az akkor fennálló összes körülményre, amely a szerződés megkötését kísérte, valamint a szerződés minden egyéb feltételére, vagy egy olyan másik szerződés feltételeire, amelytől e szerződés függ. (2) A feltételek tisztességtelen jellegének megítélése nem vonatkozik sem a szerződés elsődleges tárgyának a meghatározására, sem pedig az ár vagy díjazás megfelelésére az ellenértékként szállított áruval vagy nyújtott szolgáltatással, amennyiben ezek a feltételek világosak és érthetőek.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

A Bíróságot 28 bíró és 11 főtanácsnok alkotja. A bírákat és a főtanácsnokokat a tagállamok kormányai közös megegyezéssel, a jelölt személyeknek a szóban forgó feladatokra való alkalmasságáról szóló vélemény nyújtásával megbízott bizottsággal történő konzultációt követően nevezik ki. Megbízásuk hat évre szól, és megújítható. Olyan személyek közül választják ki őket, akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség, és akik megfelelnek az országukban a legmagasabb bírói tisztségekbe történő kinevezéshez szükséges feltételeknek, vagy elismert szakértelemmel rendelkező jogtudósok.

loading…


A Bíróság elnökét és elnökhelyettesét a bírák maguk közül választják meg hároméves, megújítható időtartamra. Az elnök irányítja a Bíróság munkáját, és elnököl a legnagyobb létszámú ítélkező testületek tárgyalásain, illetve tanácskozásain. Az elnökhelyettes segíti az elnököt feladatai ellátásában, és az elnök akadályoztatása esetén helyettesíti őt.

A főtanácsnokok a Bíróság munkáját segítik. Az a feladatuk, hogy a Bíróság előtt folyamatban lévő ügyekben – pártatlanul és függetlenül eljárva – előterjesszék jogi szakvéleményüket, az ún. „indítványt".

A Bíróság hivatalvezetője az intézmény főtitkári teendőit látja el: a Bíróság elnökének felügyelete alatt ő irányítja a különböző szervezeti egységeket.

A Bíróság vagy teljes ülésben, vagy (a tizenöt bíróból álló) nagytanácsban, vagy öt-, illetve háromtagú tanácsokban jár el.

A Bíróság alapokmányában meghatározott kivételes esetekben (többek között az európai ombudsman felmentésének bejelentése vagy a kötelezettségeit megszegő európai biztos hivatalból való felmentése esetén), valamint akkor, ha úgy találja, hogy egy ügy különös jelentőséggel bír, a Bíróság teljes ülésben jár el. Az eljárásban félként részt vevő tagállam vagy uniós intézmény kérelmére, valamint a különösen bonyolult vagy jelentős ügyekben a Bíróság nagytanácsban ülésezik. Egyéb ügyekben a Bíróság öt- vagy háromtagú tanácsban jár el. Az öt bíróból álló tanács elnökeit három évre, míg a három bíróból álló tanács elnökeit egyéves időtartamra választják. A kérdések a Hiteles Mozgalom honlapján is megjelentek! 

loading…


Szólj hozzá

Hozzászólás