SIKERES “DEVIZÁS” STRATÉGIA!

Köszönjük ez nagyon hasznos infó. Osztani kell ezerrel!- Forrás: Facebook

Újévkor ez egy remekül sikerült kezdő rúgás a Kúriától a kifosztó bankokra.

A Kúria rendre utasította azokat a bírókat akiken elhatalmasodott a lustaság.
Ennek megfelelően tehát nem szükségszerű egy érvénytelenségi kereset megindítása egy végrehajtás (továbbiakban: VH) megszüntető per előtt.
Póka Laci (Nem Adom a Házamat Mozgalom elindítója) stratégiájának megfelelőségét igazolja ez a jogeset.
Póka Laci az alábbi stratégia szerint járt el:
– Nem fizette a rablóhitelt. 
– A bank elindította a VH eljárást (legtöbb embernél a bank eladja a követelést egy faktor cégnek és a faktor cég kéri a VH-t. De elképzelhető, hogy Póka Laci híre futótűzként terjedt el a Faktor cégek között, így messze átlag alatt talált volna új gazdára.) 

– Laci VH-megszüntető pert indított a bankja ellen. Az eljárásban a bíróságnak bemutatta, hogy a kölcsönszerződés törvényeket sért, emiatt semmis, stb. stb… (a bank is felismerte a helyzet súlyosságát, így Laci és társa, akik saját magukat képviselték, egy 3 tagú ügyvéd brigáddal szó-párbajozhattak a tárgyalóteremben. Az ügyvédek a lehetőségeiket maximálisan kihasználva, egyetlen érvet próbáltak felhozni a bank mentségére, azt hogy Póka Laci maga is hitelközvetítéssel foglalkozott, persze ez a bank által előre megírt blanketta szerződés megítélésén semmit nem változtat.



Végül a bank egyik jogi képviselője valami csodavárástól fűtve kérte a per felfüggesztését, ami Lacinak egy visszautasíthatatlan ajánlat volt). 
– A bíró vélhetően észlelni fogja a szerződés semmisségét, ennek megfelelően a bank/faktor követelésének létre nem jöttét is, ebből következően meg fogja szüntetni a VH-t.

– Ezt követően a bankra hárul majd a bizonyítási teher, neki kell perelni és futni a pénzéért, hiszen hiába van egy szerződés a kezében, végrehajtás nem alapítható rá. A bank vélhetően jogalap nélküli gazdagodás miatt fogja perelni Lacit.
– Laci vélhetően viszontkeresetében kérni fogja a bíróságtól a szerződés érvénytelenségének a megállapítását. Jogkövetkezményként pedig kérni fogja a jóhiszemű jogalap nélküli birtoklás szabályainak az alkalmazását (ez kamat mentességet jelent). Kártérítés igényét is elő fogja adni megfelelő időben, úgy gondolom.

Laci stratégiának eddig az volt a legnagyobb veszélye, hogy némelyik -lusta- bíró elutasította a semmisség vizsgálatát a VH megszüntető perekben, így akinek nem volt elég bátorsága továbbvinni az ügyet a Kúriáig az bukhatta a családi fészkét.
További veszély, hogy ha bármilyen apró homokszem kerül a gépezetbe, kártyavárként omolhat össze a jól felépített stratégia. Pl. határidő elmulasztása, ami esetenként a jogi képviselő túlterheltsége, vagy pillanatnyi figyelmetlensége miatt is előfordulhat, vagy a vonatkozó jogszabályok hiányos ismerete, ezek bármelyike szintén komoly veszteségeket okozhat.

Megjegyzés: Az ügyvédeknek kötelező felelősség biztosításuk van, így egy esetleges ügyvédi mulasztás miatt bekövetkező káreseményt a biztosító téríti előbb-utóbb. Tehát mindig van egy "B" terv, nem szükséges azonnal a jeges Dunába vetnünk magunkat.

NAGYON FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.

Tájékoztató a Pfv.I.20.935/2014. számú elvi jelentőségű ügyben
Dátum: 2015. január 6.
"A felperesek keresetükben az ellenük indult végrehajtások megszüntetését kérték a Pp. 369.§ a) pontja alapján. Arra hivatkoztak, hogy az alperes jogelődjével megkötött kölcsönszerződés a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (régi Hpt.) 213.§ (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiba ütközik, semmis. Az alperes elsődleges a per megszüntetését indítványozta.
Az elsőfokú bíróság végzésével a pert megszüntette. Döntését a Pp.130.§ (1) bekezdés g) pontjára utalással a Pp.157.§ a) pontjára alapította és – egyetértve az alperes álláspontjával – azzal indokolta, hogy a szerződés érvénytelensége nem vizsgálható valamennyi szerződő fél perben állása nélkül, tekintettel azonban arra, hogy a Pp.366.§-ának megfelelően a végrehajtás megszüntetése iránti pert csak a végrehajtást kérő ellen lehet megindítai, nincsen eljárásjogi lehetőség az alperes jogelődjének perbevonására. A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság végzését.
A felperesek felülvizsgálati kérelmét elbíráló Kúria a jogerős végzést, valamint az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára utasította.



Végzésének indokolásában kifejtette: az adós a Pp.369.§ a) pontja szerinti végrehajtás megszüntetési (korlátozási) perben vitathatja, hogy a végrehajtandó követelés érvényesen létrejött-e, amely esetben a bíróság lényegében ugyanazokat a kérdéseket vizsgálhatja, mint az adott szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló perben.

A végrehajtás megszüntetésére (korlátozására) irányuló perben azonban a felperesek igénye az ellenük indult végrehajtások megszüntetésére irányul, amelynek megfelelően a végrehajtási pert tárgyaló bíróság nem nyilváníthatja érvénytelennek a jogügyletet. Ítéletének rendelkező részében nem állapíthatja meg annak érvénytelenségét, indokolásában az érvénytelenségre mint a megszüntetés indokára utalhat és ha a kereset alapos, „csupán” a végrehajtás megszüntetéséről (korlátozásáról) rendelkezhet.
Mindebből az is következik, hogy a végrehajtás megszüntetése (korlátozása) iránti perben – az érvényesített jog különbözősége folytán – a végrehajtási eljárás ügyfeleinek kell perben állniuk, nem pedig a szerződő feleknek.
Budapest, 2015. január 6. Forrás: A Kúria Sajtótitkársága

Szólj hozzá

Hozzászólás