SEMMISSÉG – RENDHAGYÓ – NYÍLT LEVÉL DR. LÉHMANN GYÖRGYNEK

NCK: Előre bocsátjuk, hogy nem áll szándékunkban az amúgy is összezavarodott devizakárosultak további bizonytalanságát erősíteni, de a semmisséggel kapcsolatos dr. Léhmann ügyvédi véleményével szembeni „adósi” véleménynek is nyilvános felületet kívánunk biztosítani.

  • Googleplus
  • Youtube

Ime a levél:

Tisztelt Civil Kontrol, és Tisztelt Olvasótábor

’’ Nem hallgathatok ’’ vagyok, – és egyből bele is vágnék a közepébe!

Nyílt levél Léhmann úrnak!

Léhmannúr! Ez borzasztó!   – Ön vagy troll vagy egyre ’’ előrehaladottabb ’’ állapotba kerül. Nem vitatom, hogy tanult ember, megvan a lexikális tudása, de ehhez, a jelek szerint  nem társul Önnél józanész, – ami szerintem megvan mindazoknak akiket Ön az utóbbi két posztjában, értelmében, lehülyézett, tanulatlan bunkónak, hazaárulónak, a drága magyar testvéreinek az ellenségének nevezett, és véleményem szerint azoknál is megvan a józanész akik ellenzik a drága magyar devizaadós testvéreinek az elállásra való bíztatását. Biztos vagyok benne, nem szorulnak az én védelmemre, nem is az a célom, hogy megvédjem őket, nem is ismerem őket, – egyedül Barabás úrral váltottunk korábban egy rövid e-mailt, – mint ahogy Önnel is.



Az is előfordulhat, hogy megvan a józanesze is, de akkor kérem árulja már el miért üt, vág, csapkod maga körül, miért mar meg mindenkit akinek más a véleménye mint az Öné?

Ön a nemzet atyjának, a devizaadósok jótevőjének, megmentőjének, és minden magyar testvérének tartja  magát, – ezzel szemben pont úgy viselkedik, mint a fidesz, – csak egy az isten, csak egy a tábor, csak egy igazság van, és ez mind, csak az övék / magáé. (Emlékezve a ’’ Judit ’’ utáni kutakodására, segítségül mondom, nem fog megtalálni egyik párt vagy csoport vagy akárkik szimpatizánsai között sem.) Ezen felül úgy gondolják, Önnél / náluk van még a bölcsek köve is.

Szemezgessünk néhányat csak úgy példaként, mit tett Ön az utóbbi rövid egy két évben:

– Nekiment, nekimert menni Róna Péternek! aki nélkül, és Varga István nélkül, a mai napig fogalma sem lenne, sem Önnek sem nekem, hogy itt nem deviza hitelről, hanem csak olyan ’’ mintha ’’ (Pszáf) devizahitelről van szó, és, arról sem, hogy mik az Ön (ügyvédek) lehetőségei a szerződések megtámadásához. Úgy gondolom, ezek az emberek józan ész tekintetében is jobban állnak Önnél,

– Nekiment Siófok lakosainak és a polgármesternek, (Biztos nem magyar honfitársai Önnek.) mert azt szerették volna, hogy ne zárjon be a rajfhajzen. Józan ésszel Ön megértette volna, hogy ezek az emberek nem voltak szerelmesek abba a kurva bankba! Az emberek, – biztosan volt köztük ’’devizás’’ is. – józan ésszel, csak azt akarták,  ne kelesen a bankváltással való hercehurcát végigcsinálni, vagy átjárni  egy távolabbi városba bankolni.

A polgármestert meg inkább elismerés illeti, ha képes volt a város bevételéért (iparűzési adó), meg 10-20 nem tudom hány munkahelyért még meg is alázkodni. Annak az adónak a hiánya miatt, mert majd nem jut valami olyanra a városnak amit Ön hiányolni fog, – nagyobb összegbe mernék fogadni, hogy rövid időn belül beleköt valakibe siófokon.

– Valami olyan pereket indított a devizás törvénykezés előtt, aminek a célját, magyarázatát a mai napig sem értem, – pedig megbirkóztam azóta már a THM rendelettel is. Ön azt mondta, hogy:

(Aláhúzás, nagyítás: tőlem)


Tisztelt Gömöri Úr!

Természetesen hozzá lehet fogni ugy is a probléma megoldásához, mint ahogy Ön teszi.

Ellenben különösebben nem az érdekel most, hogy alapsan tudok-e mindent erről a szerződési fajtáról, csupán az érdekel, hogy minél hasznosabb lehessek magyar honfitársaim számára.

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.

MInden időmet leköti a viszonylag könnyű jogi megitélésű pereim folytatása, nem kívánok nehezíteni rajta. Ugy látom, hogy ügyfeleimnek ez éppen elég.

Éppen elég az, hogy olyan törlesztőrészletekkel fizethessék tartozásukat, ahogy a szerződés megkötésekor fizették.

Azt pedig az adósok számára életveszélyesnek tartom, a bankok számára kedvező fordulatnak, hogy az egész szerződés semmisségét kérjem.

Ennek oka a Kúriai 1/2010 PK Véleményből olvasható ki.  

Tisztelettel: Léhmann György


Tisztelt Ügyvéd Úr!

Engedje meg, hogy – érintettként – néhány szóba hozzászóljak a devizában nyilvántartott kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekhez, és azokhoz a problémákhoz, melyek e perek kapcsán felmerültek! Én nem vagyok jogász, csak „devizahiteles”és a világért se tekintsen másként a levelemre, – minthogy csak az észrevételemet és az álláspontomat szeretném megosztani Önnel, melynek kialakításában hangsúlyos szerepet kap a következő idézet:   

  „egy elméleti probléma megoldásakor mindig ellenőrizni kell, hogy mennyire távolodtunk el az eredeti valóságos feladattól, mert igen nagy a valószínűsége annak, hogy üres halmazt vizsgálunk, mire megoldásra jutunk." (Neumann János)

Vagyis: minden félét hallunk a deviza szerződésekről és a perekről. Haljuk, hogy hibás termék, hogy hibás szolgáltatás, de senki nem tudja, – nem  mondja, hogy miért hibás. Haljuk, hogy tisztességtelen, jó erkölcsbe ütköző, – de igazán, egyértelműen, támadhatatlanul, – tudomásom szerint – még senki nem fogalmazta meg, nem támasztotta alá az érveit. Nem szembesítette senki a bíróságokat a korlátaikkal és a kötelességeikkel, melyek a Ptk. ból jól levezethetők. Ismereteim szerint, minden perben csak a felszínt piszkálgatják, csak részleteken vitatkoznak, (Kamat, kezelési költség, átváltási díj változtatásának a tisztességessége, mértéke, stb.)

Én magam is (képviselő nélkül) bírósághoz fordultam a kölcsöneinkkel, – de én az alapjaitól vitatom a szolgáltatás hibátlanságát, és ezért tekintem semmisnek a szerződéseket, és a bíróságtól is kérem ezt megállapítani. Az állami  költségvetés megkárosításáért, a költségvetési pénzek hűtlen kezeléséért pedig, ismeretlen tettes ellen feljelentést tettem.

A tisztánlátás végett, meg kell jegyeznem, hogy a keresetlevél Szeptember 07.én érkezett a bíróságra, és ez-idáig, nem tudok semmilyen intézkedésről vele kapcsolatba.

Tisztelt Ügyvéd Úr! Igazából nem tudom, hogy érdekli e egyáltalán egy laikus észrevétele, meglátása, autodidakta módon történő jogászkodása,      ezért a részletekkel nem szeretném esetleg untatni, – de, ha úgy gondolja, hogy hátha van, a laikus észrevételeim között olyan, amin a rutin esetleg átsiklik, érdeklődés esetén, szívesen folytatom részletekbe menőbben is.

Tisztelettel: Gömöri László


Léhmann úr!




– Mit jelent az, hogy olyan törlesztő-részletekkel, ahogy a szerződés megkötésekkor fizették?  X CHF / hó?                  

– Mit jelent az, hogy azt pedig az adósok számára életveszélyesnek tartom, a bankok számára kedvező fordulatnak, hogy az egész szerződés semmisségét kérjem.                                                                                                                                                                                                                                                              

– Mit jelent az, hogy különösebben nem az érdekel most, hogy alapsan tudok-e mindent erről a szerződési fajtáról? –           

– Megkérdezte Ön az ügyfeleit, vagy rábeszélte őket, hogy épp elég ez nekik?                                                                        

Biztos, hogy nem a bankok embere Ön Léhmann úr? Az ügyfelei össze tehetik a kezüket, – legalább az ügyfelei, összetehetik a kezüket a korrupt  bagázs intézkedése után. Ön tudja mit jelent az anyagi jogerő. Egy jogerős ítélet után soha többé nem szabadultak volna az árfolyamtól, vagy most már, a kettőszáz hatvanöthat, vagy akárhány forintos forinttól. Nem perelhettek volna a szerződés érvénytelenítéséért!

Igazság szerint, most sem tudom mit akar igazán. – Ismereteim szerint a forintosítást támadja. Még maradt egy kívánsága az aranyhalnál (Nem hallgathatok tovább II.), de kérem, nehogy elsüsse, mert akkor fizethetik a devizás honfitársai 300 – 400 forinton a hiteleiket addig is míg az érvénytelenséget elintézzük. Támadja inkább a szerződés érvényességét. Az a Judit sem mondott Önnek mást. Azt meg, ha tagadjuk, ha nem, belül egy kicsit mindenki  érzi, hogy jobban is meggondolhattuk volna annakidején. Ebben is igaza van a Juditnak, ha cöffös, hanem.

Az Ön kedvenc témájához még egyszer (Utoljára, mert nincs szándékomba  segíteni a trollkodását) visszatérve, többen figyelmeztették, korábban, és most is, az elállásnak olyan szigorú feltételei vannak, olyan szigorú indoklást követel, hogy a mienknél jobb helyzetben lévő törvénykezés esetén sem biztos, hogy megtudja indokolni az elállást anélkül, hogy közvetve, közvetlenül ne hivatkozna a szerződés érvénytelenségére. Akkor pedig, inkább már az érvénytelenség. – Bármikor meggondolhatja magát, mérlegelhet, visszavonhatja a keresetet, – de ha egyszer az elállási szándékát kinyilvánította, nincs vissza út!  De-hát, én magyarázzam ezt Önnek?  Melyik szerződéstől kíván elállni, – a forintosítottól? Mivel indokolná az elállást? Már megint azzal, hogy az ügyfeleinek az lenne az érdeke, hogy 300-400 forint/CHF-en fizessék a hitelüket, de ez a kib..szott szerződés nemengedi – pedig ez  kurva jó lenne az ügyfelének és kurvául rosszul esne a banknak?

Vagy az eredeti szerződéstől akar elállni? Akkor, az érvénytelenítéshez képpest csökkenti az érveit, – Csak az árfolyam változásra hivatkozhat.

Minden esetre engem csak akkor tudna rábeszélni az elállásra, ha garanciát  adna és pervesztés esetére letétbe helyezné azt az összeget amivel kárpótol.

Ne trollkodjon tovább! Inkább, – legalább az előző posztjának terjedelmében írjon tanulmányt a két THM rendeletről. Mutassa be a képletek megoldását (ha tudja!) Állapítsa meg hogy jól vagy rosszul számolnak a bankok? – De kérem gondoljon ara is, hogy az olvasók nagy része még Barabás úrtól is iskolázatlanabb, ezért próbálja meg ’’közérthetően’’ előadni azt, – ja, és használja a kötőszavakat bátran, – úgy érthetőbb.

Az első ’’nem hallgathatok’’ posztban, mint ügyvéd? Ön is megszólíttatott! Bizonyítsa be, – bármire is jut, – hogy nem olyan bunkók az ügyvédek, hogy nem értik a rendeletet, nem tudnak THM-et számolni! – Az ott meg szólított összes fasz csak lapít és „másról beszél, mint Bodóné, mikor a bor árát kérték tőle”.  – „Mondja a semmit” (Idézet egy Léhmann poszt hozzászólásból),  

Mitől félnek? Félnek bebizonyítani, hogy Magyarországon húsz év óta minden, még a legkisebb folyószámlahitel  szerződésen is jogtalan pénzt csalnak ki a bankok a rendelet másként ’’értelmezésével’’? Félnek, hogy a botrány akár elsöpörné végre az elmúlt 25 év politika ’’elitjét” is. Vagy a „bankok számára kedvező fordulatnak” tartja azt Léhman úr, ha bebizonyítjuk, hogy 100 milliárdokat csalnak évente a „magyar testvéreitől, honfitársaitól” azzal, hogy másként számolják a THM-et. Vagy félnek attól, hogy a DAC-ék kezébe lenne végre egy olyan bizonyíték a mit az ügyészség nem tudna elutasítani?

Mielőtt nekem esne, esetleg beperelne, kérem tegye tisztába az Ön jogtudományával ezt a THM paradoxont!

2013. 07. 13.

Gömöri László 

  • Googleplus
  • Youtube

Szólj hozzá

Hozzászólás