SEMMIS – TILOS SZERZŐDÉSEK AVAGY A PATT HELYZET


Egy sokat tapasztalt "deviza"-károsult véleménye a "devizahitel-szerződésről:




Teo Fiser – JOGSZABÁLY MEGKERÜLÉSÉVEL KÖTÖTT SZERZŐDÉS SEMMIS (TILOS SZERZŐDÉS !! )

A Kúria 2413/2011 GEH határozata értelmezésével valamely szerződést akkor lehet jogszabály megkerülésével kötött szerződésnek tekinteni, ha a feleknek a szerződésben rögzített ügyleti szándéka, és akaratnyilatkozata ugyan nem ütközik jogszabályba ( Ptk, Htp…), de a kölcsönt adó valójában a szerződéskötéssel egy jog által külön szabályozott (Szmt.,Bszt…) deviza határidős ügyletet kíván előidézni.( devizaalapú szerződés !!) 

A Ptk 205 § ( 3) szabályát a hitelező megkerüli, a kockázatokat elhallgató magatartása a hitelezéshez fűződő kockázatról.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

A CHF alapú szerződés a devizakockázatokat kiváltó hatások tekintetében semmilyen felvilágosítást nem ad, a kockázat áthárítása pedig a polgári jog rendelkezéseit megkerüli. 




A Ptk 200§ (2) bekezdése nem csak a jogszabályba ütköző, hanem a jogszabály rendelkezései megkerülésével kötött szerződést is semmis (tilos ) szerződésnek tekinti . – Teo Fiser

A Facebookon közzétett írása után több kérdés is érkezett a témával kapcsolatban. Íme az egyik:

– Jól èrtelmezem, mint egyszerű földi halandó, hogy elèg csak a benk felè megírni? Köteles elfogadni?? Ugyanis paragrafusokkal alátámasztva, megindokolt levèlre is olyan válaszlevelet küldött az otp, mintha ők törvènyen felül állnának. Nem fogadja el, mert vèlemènye szerint ők mindent a törvènyi előírásoknak megfelelően vègeztek. Bocsánat, de akkor ezt megírva, tèrtivevènyes levèlben elküldve, nem tehet mást az otp, mint elfogadja?

A válasz:




Teo Fiser – erre is, meg az elállásra is a bankok azt válaszolják, hogy nem fogadják el, de ez nem jelent semmit, mert te meg azt válaszolod vissza, hogy a válaszukat nem fogadod el, és továbbra is fenntartod a nyilatkozatodat, Te vagy egy két fél között létrejött szerződésnek az egyik alanya, és ha te ugy nyilatkozol, hogy nem él a szerződés, akkor a másik fél ( bank ) mondhatja, hogy nem fogadja el, de azt már nem ő dönti el, hogy most él e vagy holt e a szerződés, hanem a bíróság! Magyarul : menjen a bíróságra a bank! Ez az a bizonyos patt helyzet.

Neked mi a véleményed?

Szólj hozzá

Hozzászólás