RÖVID ÖSSZEFOGLALÓ A “DEVIZAHITELEKRŐL” – ÉS AZ ÖNKÉNYES JOGÉRTELMEZÉSRŐL

RÖVID ÖSSZEFOGLALÓ A "DEVIZAHITELEKRŐL" – ÉS AZ ÖNKÉNYES JOGÉRTELMEZÉSRŐL 
  • Facebook
  • Googleplus
  • Youtube
  • Twitter

Az elején tisztázni kell: csalárd elnevezés "devizahitelnek" nevezni ezt a pénzügyi konstrukciót, ugyanis a pontos meghatározása az lenne: deviza nyilvántartású, forintkölcsönnek álcázott, devizaspekulációs befektetéssel vegyes konstrukció.




Mit nevezünk kölcsönnek?

Kölcsön egy konkrét, meghatározott pénzösszeg, amit a hitelező pénzintézet az adós rendelkezésére bocsát, és amit az adós köteles kamattal együtt visszafizetni. A deviza nyilvántartás révén viszont egy devizaspekulációt tartalmazó elem került a szerződésekbe, viszont az ilyen kölcsönszerződés nem nevezhető hitelnek vagy kölcsönnek, mert az egy befektetési konstrukcióval vegyes szerződési forma, és ami a befektetés révén komoly banki tájékoztatási/ellenőrzési kötelezettségeket rótt volna a bankokra – amit a bankok persze "elmulasztottak". A banknak fel kellett volna tárnia a svájci frank drágulását visszamenőlegesen legalább az ügyfél futamidejének hosszában, amiből az derült volna ki, hogy egy töretlen emelkedést követően az adós egy stagnáló árfolyam mellett veszi fel a svájci frank nyilvántartású forinthitelt.

A svájci frank évente átlagosan 7%-ot drágult, illetve a stagnálás után az árfolyam sokkal meredekebb emelkedéssel visszatért az évi 7%-os jelleggörbéhez. (Én a Nemzeti Banki statisztikák alapján évi 10% feletti összeget kaptam.) A kérdés kényes része, hogy az árfolyamokra mind a bankok, mint a Nemzeti Bank hatást gyakorolhat, tehát akár ezen a területen megalapozott lehet egy büntetőfejlelentés is annak kivizsgálására, hogy a balek kölcsönfelvevők bevonzására kik és hogyan szorították le a svájcifrank drágulását, azaz milyen fokú szervezettség mellett valósult meg ez a csalássorozat, és kölcsönnek álcázott befektetési konstrukciók kiszórása.

Fogyasztóvédelem és jogérvényesítés.

A fogyasztóvédelem is csődöt mondott, ami a jelek szerint a banki kifejezéskészleteket, és hazug tematizálást vette alapul az ügy megítélésében, illetve ugyanezt a hazug tematizálást vették át az alkotmánybírók, és a Kúriás pojácák – én itt inkább arra gondolnék, hogy ezek vagy gyáva semmirekellők és a nívótlan, szolgai karakterstruktúrájukból kifolyólag ítéltek a csaló bankok javára, vagy egyenesen terhelő adattal fogott személyek lehetnek. A csalásban az állami jogérvényesítő szervek úgy vettek-vesznek részt, hogy a kérdés megítélésében a szerződés általános szabályaira hivatkoznak – a pénzügyi szabályok helyett.

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.

Ez un. "ÖNKÉNYES JOGÉRTELMEZÉS", ami a megítélését tekintve jellegzetesen a despotikus államok sajátja, ilyen eljárásokat alkalmaztak a kommunista diktatúrák a kirakatperekben, ilyen módon működnek a fasiszta államok, és az oligarchiáknak kiszolgáltatott nemzetállami parlamentek. Mivel az ügy igen súlyos, mert az önkényes jogértelmezés, ÉS az igencsak bevált "politikai tétlenség" révén földönfutóvá, és holtiglan (!) növekvő adóssággal sújt állampolgárokat, ezért ezt a banktámogató politikai gyakorlatot nevezhetjük az "államterror" egy formájának, mégpedig az államkorporativista terrornak – tehát egyfajta fasiszta államterrornak.

A konstrukció megközelítése a banki gyakorlat oldaláról.



A csalásban tehát az állami jogrendszer szervei úgy vettek-vesznek részt (Alkotmánybíróság, Kúria, a magyar kormány, és Parlament), hogy a szerződés általános szabályaira hivatkoznak – a pénzügyi szabályok helyett.

Mindeközben mit mondanak a bankok? A bankok állítása szerint nem lehetett tudni milyen mértékben változik a svájci frank árfolyama, ami viszont azt jelenti, hogy ilyen pénzügyi konstrukciót nem kínálhattak volna az ügyfeleiknek. A bank legfontosabb feladata az, hogy prudensen, felelősen hitelezze ki a betétesek pénzét, és nem hitelezhet úgy, hogy maga sem tudja felmérni, hogy a kölcsönfelvevő mekkora összeggel fog tartozni a következő években. Ugyanis a banknak a feladata az, hogy felmérje az adós hitelbíró képességét, és olyan kölcsönszerződést készítsen, ami az adós jövedelmi keretei között is teljesíthető. A bank nem verheti át az ügyfeleit – amit azok számára kell hangsúlyoznunk, akik azt mondják: "a devizások megérdemelték, miért hagyták magukat átverni?".

A bankok a devizaspekulációs kockázatot egyoldalúan "telepítették" az adósokra, amit egyébként nekik kellett volna állniuk – ugyanis a pénzügyi szabályokban a jogalkotó kimondja, hogy kölcsönszerződésben a kamat kell tartalmazza a hitel összes költségét, és más kockázatot az adósra telepíteni nem lehet. (és egyszeri kezelési költséget) A deviza nyilvántartásból származó költségeket tehát a bankoknak kell-kellene állni – amit a magyar társadalomnak erkölcsi kötelessége kiharcolni az elaljasult médiák, a korrupt állam és jogot nem érvényesítő jogi szerveikkel szemben – melyek így együtt fasiszta oligarchiaszerű összefonódást mutatnak, és felrúgják a jogállami normákat.- Harkai Bulcsú Bánk 

  • Facebook
  • Googleplus
  • Youtube
  • Twitter

Szólj hozzá

Hozzászólás