RÓNA PÉTER- DEVIZAÜGYBEN TÉVÚTON JÁR A KÚRIA

A bankok egyetlenegy szerződést sem köthettek volna, amellyel az árfolyamkockázatot az ügyfelekre terhelik a tőkepiaci törvény szabályainak betartása nélkül. A Kúriának ezért azt kellett volna vizsgálnia, a bankoknak joguk volt-e az ilyen kölcsönök szétterítésére – mondta a Magyar Nemzetnek Róna Péter közgazdász. Az egyetemi tanár szerint a devizaalapú kölcsönöket ki kell vezetni a rendszerből, ezért fix kamatozás mellett, a szerződés napján érvényes árfolyamon forintra kellene átszámítani a hitelek tőkeösszegét. 

  • Facebook
  • Googleplus
  • Youtube
  • Twitter

– Ön vetette fel először, hogy a devizaalapú kölcsönszerződés jogi és pénzügyi szempontból egyaránt aggályos. A Kúria minapi jogegységi döntése mintha nem egészen erre utalna. 


– A Kúria azt vizsgálta, hogy a megkötött szerződések érvényesek-e. Lépjünk inkább hátrább eggyel, és tegyük fel a kérdést: a magyar törvények értelmében a bankoknak joguk volt-e az ilyen kölcsönök szétterítésére? A válaszom az, hogy nem. A hitelintézeti törvény értelmében lehet forintban és devizában is hitelezni, de a kettőt nem lehet keverni. Ezzel szemben az adós forintot kapott, miközben például svájci frankban tartják nyilván a hitelét.



– Ez alapján lehet mondani, hogy valóban hibás terméket sóztak az ügyfelek nyakába? Így akár közérdekű pert is lehetne indítani a bankok ellen. 
– Ez lett volna a megoldás. A pénzügyi felügyeletnek kellett volna lépnie, de nem tudott, mert a konstrukciót jóváhagyta. Ez most a jegybank dolga lenne ahelyett, hogy a Kúriával foglalkozna.

– A jogegységi határozatnál azonban azt is közölték, hogy a bíróságok nem tudnak olyan döntést hozni, amellyel tömegesen lehetne módosítani a szerződéseket. Kizárólag egy-egy esetet lehet orvosolni. Ehhez mit szól?
– Nagyon nehezen értelmezhető a Kúriának ez az állásfoglalása. Másfelől azonban a közérdekű pert nem érdemes összekeverni azzal, hogy a bíróságnak milyen eszközei vannak a szerződések módosítására, amikor valamelyik félnek lényegesen sértik a jogos érdekét a megállapodást követő események. Ha közérdekű per indulna ebben az ügyben, akkor elsősorban azt kellene vizsgálni, hogy a bankok milyen jogosítvány alapján kötöttek ilyen megállapodásokat. 

– A Kúria szerint ezek a szerződések nem ütköznek jó erkölcsbe, és az is teljesen rendjén van, hogy az adóst terheli az árfolyamkockázat teljes költsége. 
– Mutassa meg nekem valaki azt a pontot a hitelintézeti törvényben, amely az árfolyamkockázatról szól! Ezt a kérdést ugyanis a 2001-ben hatályba lépő tőkepiaci törvény szabályozza, mégpedig annak a 82. cikke, amely a devizára vonatkozó határidős ügyleteket a jogszabályban megfogalmazott feltételekhez köti. Azaz a pénzintézetek egyetlenegy szerződést sem köthettek volna, amellyel az árfolyamkockázatot az ügyfelekre terhelik a tőkepiaci törvény szabályainak betartása nélkül. 

– Mennyiben követték az árfolyamváltozást a törlesztőrészletek? 
– Több számítás is készült ez ügyben. Azok alapján – a bankok számára legkedvezőbb feltételek mellett is – az árfolyammozgás csak hetven százalékban fedte le a törlesztőrészletek változását.

– Mi van a fennmaradó harminc százalékkal? 


– Ez jó kérdés, amit a Kúria nem vizsgált.





– Az miért nem minősül uzsorának, ha valaki felvett tízmilliót, visszafizetett hetet és még tizenötmillióval tartozik?




– Attól függ, mi az összegek közötti eltérés oka. Ha a bank jogszerűen ajánlott ügyletet, és menet közben jelentős adósság keletkezett, akkor az még nem uzsora. 





– Ha az elmondottakból indulunk ki, akkor viszont nem jogszerűek a szerződések. 


– Hát ez az!

A Magyar Nemzet információi szerint december végén, január elején várhatóan megjelenik a Magyar Közlönyben a Kúria devizaügyben hozott december 16-i jogegységi határozata, amelyben a testület döntésének indoklása is olvasható lesz. A lapnak Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke azt mondta, a Kúria döntése után is maradt jogorvoslati lehetőség, és bízni kell a bíróságokban.

Forrás: MNO 

  • Facebook
  • Googleplus
  • Youtube
  • Twitter

 

Szólj hozzá

Hozzászólás