RÓNA PÉTER: AZ AB DÖNTÉSE NEM OLD MEG SEMMIT

Az LMP véleménye szerint az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői, a devizahitelesek ügyében hozott döntése nem ad megnyugtató, azonnali megoldást, hanem áthárítja a felelősséget az Országgyűlésre. A parlamentet pedig arra kényszeríti, hogy a felelősséget visszahárítsa a bíróságokra – mondta az ellenzéki párt programtanácsának elnöke.
Róna Péter kijelentette: a döntés nem oldja meg azt az alapvető problémát, hogy a kölcsön tőkeértéke nem változhat. Ez elől nem lehet kitérni azzal, hogy a tőkeértéket olyan fizetőeszközben határozza meg a szerződés, amihez az adósnak nincs semmi köze – mondta. Hangsúlyozta, hogy a hitelintézeti törvény alapján a bankoknak kötelességük megállapítani, hogy az általuk nyújtott hitelre megvan-e a fedezet. Ha viszont az adósnak csak forintforrása van és nem lehet tudni, hogy mennyivel fog tartozni, amikor az árfolyam megváltoztatja a tőkeértéket, akkor a pénzintézet nem képes megállapítani, hogy az adós rendelkezik megfelelő mennyiségű forrással a hitel törlesztéséhez – érvelt. Ezt az kérdést a magyar jogrendszer hat éve kerülgeti – hangsúlyozta.

 

Az egyoldalú szerződésmódosítás problémája esetében pedig mind a Kúria, mind az Alkotmánybíróság elkerülte azt az alapvető kérdést, hogy hogyan lehet egy olyan szerződést jogszerűnek minősíteni, amit az egyik fél a másik rovására kedve szerint, azaz átlátható elszámolás nélkül megváltoztathat – folytatta.

Az LMP szerint a törvényhozásnak az lenne a feladata, hogy olyan egy jogszabályt készítsen, amelyik kimondja: nem felel meg a hitelintézeti törvénynek, hogy a devizaalapú hiteleket devizában vezetik.

Ennek alapján az adósok az eredetileg felvett forintösszeggel, plusz a mindenkori alapkamattal, valamint az ilyen kölcsönök esetében szokásos marzszsal tartozhatnak. Hozzátette: az addig befizetett teljes összeget – függetlenül attól, hogy azt milyen jogcímen, például kezelési költségként kérték – a tőke és kamattörlesztésre kell fordítani.

Emellett a törvényhozásnak visszamenőleges hatállyal be kellene tiltania az átláthatatlan szerződésmódosítások lehetőségét – közölte.

Az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn a devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésében azt mondta ki, hogy törvénnyel módosíthatók korábban megkötött szerződések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekeit, a megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni.

Forrás: nol.hu

Szólj hozzá

Hozzászólás