RÉSZLEGES ADÓSSÁG-ELENGEDÉS MAGYARORSZÁGON?

RÉSZLEGES ADÓSSÁG-ELENGEDÉS MAGYARORSZÁGON? 
  • Facebook
  • Googleplus
  • Youtube
  • Twitter

Egyre nagyobb azok aránya, akik nem, vagy csak részben fizetik a havi törlesztő részletüket.

Korábban megírtuk, hogy tavaly év végén már 1 millió 894 ezer lakossági mulasztást tartottak nyilván a BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. által vezetett központi hitelinformációs rendszerben (khr, korábbi neve bar), amely csaknem a nyolcadával, 198 ezerrel múlta felül az 2013 végit – derül ki a BISZ adataiból.



Talán ez a tény is szerepet játszhat abban a nyilatkozatban, melyet Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója adott a Magyar Hírlapnak.

A Magyar Nemzeti Bank szerint szükségessé válhat, hogy a bankok elengedjék a hitelesek adósságának egy részét – erre utal a Magyar Hírlapnak adott interjúban Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója.

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.

Szükségessé válhat, hogy elengedjék a hitelesek tartozásának egy részét – lényegében ezt lengette be Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a Magyar Hírlapnak adott interjúban.

A jegybank ügyvezető igazgatója azt mondta, egyelőre két út kínálkozik az elszámolás után sem teljesítő adósoknak: a Nemzeti Eszközkezelő (NET) vagy a készülő adósságrendezési eljárás, a magáncsőd. „Ez a két megoldás több tízezer ügyfélen segíthet, de az adósok nagy részének a problémáját nem tudja megoldani. Így további lépések is szükségessé válhatnak. Érdemes körülnézni és tanulmányozni más országok tapasztalatait, gondolok itt az ír, izlandi vagy horvát példákra” – mondta.

Röviden, ez a tartozások részlegese elengedését jelentené. Az MNB ügyvezető igazgatója ki is tér az interjúban arra, hogy Horvátországban elengedték a legnehezebb helyzetben lévő háztartások adósságát, és ebben a bankok mellett közüzemi szolgáltatók és telekommunikációs cégek is részt vettek, a veszteségeiket pedig az állam nem téríti meg.

ÉRDEMES ELOLVASNI: Hogy más országokban miként kezelik a kormányok a hasonló problémákat, arról ide kattintva olvashatsz egy rövid összefoglalót:“DEVIZA”-“HITEL”-A SZERZŐDÉSEKET AZ ALÁÍRÁS NAPJÁN ÉRVÉNYES ÁRFOLYAMON MÓDOSÍTJÁK




Írországban a nem teljesítő jelzáloghitelek kezelésére a jegybank olyan célszámokat határozott meg a bankoknak, amelyekből a nem teljesítő állomány egy részének elengedése következett. Ott is volt magáncsőd, az átstrukturálásokra vonatkozó magatartási kódex, az állam részéről pedig kamattámogatás, illetve tanácsadás. A célszámoktól való elmaradást az ír jegybank szigorúbb értékvesztési szabályokkal szankcionálja.

Az MNB ügyvezető igazgatója szerint „ilyen jellegű megoldásban mindenképpen szükséges gondolkodni”.

Ettől most megint összerezzenhet a bankszektor, mert eszerint az elszámoltatás és a forintosítás ezermilliárd forint körüli vesztesége után újabb komoly veszteségekre számíthatnak. Ugyanis nagyon nagy a nemteljesítő állomány: a teljes pénzügyi közvetítőrendszerben a háztartások esetében minden negyedik hitel nem teljesítő, a nem teljesítő jelzáloghitelek állománya pedig megközelíti az 1500 milliárd forintot, 193 ezer szerződéshez kapcsolódóan. 

  • Facebook
  • Googleplus
  • Youtube
  • Twitter

Szólj hozzá

Hozzászólás