PROF. DR. RÓNA PÉTER – DR. KRISTON ISTVÁN – DEVIZAHITELES SZAKMAI LEVÉLVÁLTÁS

PROF. DR. RÓNA PÉTER – DR. KRISTON ISTVÁN  <<<KÉRJÜK A MEGOSZTÁST >>>
DEVIZAHITELES SZAKMAI LEVÉLVÁLTÁS 

2013.12.22. 19:48 keltezéssel, Péter Róna írta:
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Legutolsó feljegyzése, amelyben szerintem helytállóan elemzi a Kúria döntésében rejlő hibákat, érthetetlen módon kitörlődött, miközben azt olvastam. Megköszönném, ha azt elküldené nekem.
Tisztelettel,
Róna Péter  (
SZAKJOGÁSZ NYÍLT LEVELE A KÚRIÁHOZ)

2013.12.23. 15:53 keltezéssel, "Dr. Kriston István ügyvéd" írta:
Tisztelt Professzor Úr!
Kérésére ismét átküldöm a Kúriához intézett nyílt levelemet.
Kiegészítésként a nyílt levelemből terjedelmi okból kimaradt "befektetés" definíciókat fűzném hozzá, amely egyértelműen alátámasztja, hogy ez egy befektetési szolgáltatással vegyes kölcsönszerződés, amelyben a befektetési tartalom okán a kölcsönszerződés adósa egyben a befektető pozíciójába került azáltal, hogy pénzét (nyilvántartott deviza alapú kölcsönét) a tőkepiac hatásaitól teszi függővé, kockáztatja.

2013.12.23. 16:41 keltezéssel, Péter Róna írta:
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Mindehhez a minden eddig napvilágot látott elemzést felülmúló összeállításhoz csak a következőket bátorkodom fűzni:
Az 1929-es válságot követően az amerikai törvényhozás létre hozta a Pecora Bizottságot, hogy annak javaslatai alapján rendbe tegyék a pénzügyi rendszert. A Pecora Bizottság két legfontosabb – akkor eredetinek minősített –  megállapítása az volt, hogy (i) a pénzügyi kockázatok természete és dinamikája eltér egymástól, és(ii) kezelésük akkor lehet kielégítő, ha azokat elválasztjuk egymástól, azokat külön-külön kezeljük. A modern pénzügy, mint tantárgy erre a felismerésre épül, mint ahogy a New Deal törvényhozása is erre támaszkodott.
Amikor a magyar jog a hotelszerződés kérdését a Ptk.-ba, a Bankok jogosítványait a Hit-be és a devizaügyleteket a Tőkepiaci törvénybe helyezi, szerintem a német példán keresztül ezt a megállapítást követi éppen azért, hogy a kockázatok összekeverése ne vezethessen azok kezelhetetlenségéhez.
Nos, a deviza alapú hitel pont ezzel az alapfelismeréssel és törvénybe iktatott szerkezettel megy szembe, amikor a hitelkockázatot összeboronálja az egészen más természetű és dinamikájú árfolyamkockázattal. A hitelkockázat az adós cash flowjának kiszáradásából áll, ami bekövetkezhet az állásvesztés, a megbetegedés, családi gondok, stb. mentén. ennek a kockázatnak a felméréséhez a hitelintézeteknek megvan a hagyományos eszköztára. Az árfolyam kockázat kezelésére is vannak eszközök, de ezek egészen mások, mint a hitelkockázathoz rendeltek.Itt a legfontosabb a LEZÁRÁS, vagy a KISZÁLLÁS  lehetőségének prompt biztosítása. A deviza alapú hitel konstrukció azzal, hogy összeboronálja a két két kockázatot, mindkettő kezelését ellehetetleníti. A kölcsön kockázatának felmérése lehetetlen, mert nem tudni, hogy a törlesztés az adós jövedelmének mekkora hányadát fogja igénybe venni. Az árfolyam kockázat kezelése pedig azért lehetetlen, mert a kölcsön futamideje alatt azt nem lehet lezárni, abból nem lehet kiszállni. 5, 10, vagy annál hosszabb futamidőre nincs HUF/CHF FX forward piac.
Elnézését kérem, ha ezzel a feljegyzéssel feleslegesen terheltem, de talán ez a pénzügyi háttér segíti a törvény szerkezetének értelmezését.
Tisztelettel,
Róna Péter

2013.12.23. 21:32 keltezéssel, "Dr. Kriston István ügyvéd" írta:
Tisztelt Professzor Úr!
A deviza alapú kölcsön kockázatát megragadó szakmai álláspontjával egyetértek. A hitel és a tőkepiac kockázatainak összeboronálása az utóbbira vonatkozó két törvény (Tpt., Bszt.) megkerülésével történt azzal, hogy jogalkotói mulasztás folytán e törvényekben nincsenek szabályozva a megkerülésükre vonatkozó szerződési következmények. Ezt használták ki a pénzügyi intézmények és az Ön által oly szemléletesen bemutatott hitelpiaci kockázatkezelést összeboronálták a tőkepiaci kockázatkezeléssel. A jogszabály megkerülését az uniós befektetővédelmi irányelv nem teljes körű implementálása tette lehetővé, amely miatt az EU Bizottság, Magyarország tagállam, míg a  KBER nemzeti bankjainak devizagazdálkodásért felelős EKB kártérítési felelősségét alapos okkal lehet vélelmezni. Kúriánk a személyi és vagyoni viszonyokat szabályozó Ptk. és a hitelviszonyok részletes szabályait adó hitelintézeti törvény keretei közé leszűkítve, ezért hibásan hozott – egyébként is alacsony színvonalú – jogegységi döntést. Köszönöm és megtiszteltetésnek veszem, hogy gondolatait megosztotta velem.
Tisztelettel: Kriston István 

Szólj hozzá

Hozzászólás