PEREKET VESZÍTENEK A BEHAJTÓ CÉGEK

Kivel ne fordult volna elő, hogy megcsúszott valamelyik hitelének törlesztésével vagy bajba került és nem tudott fizetni, ami miatt korántsem kedves hangnemben próbáltak tőle minél nagyobb összeget behajtani. De mégis meddig mehet el a követeléskezelő? A legkülönfélébb rémtörténeteket hallani. De ma már a bíróságok és a felügyelet is igyekszik gátat szabni a vég nélküli módszereknek.

 

Vizsgálatot indított a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti hatóságként a követeléskezelő cégekkel szemben – tudta meg lapunk. Binder István felügyeleti szóvivő elárulta: ezúttal a Díjbeszedő Faktorház Nyrt.-t, az EOS Faktor Magyarország Zrt.-t, az Intrum Justitia Követeléskezelő Zrt.-t és a Dunacorp Faktorház Zrt.-t érinti a bank fogyasztóvédelmi területének témavizsgálata.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) – amely azóta a nemzeti bankba olvadt -, 2012 decemberében tett közzé egy ajánlást, amelynek előírásait 2013 májusától javasolták alkalmazni. Most azt ellenőrzik, hogy a cégek betartják-e a követeléskezelési ajánlásban foglaltakat, illetve folytatnak-e tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot a fogyasztókkal szemben.

Ezekre a vizsgálatokra óriási az igény, hiszen egyre nő az adósok száma, vagyis egyre többektől egyre többet kell behajtani, s ezzel párhuzamosan se szeri se száma a követeléskezelők által elkövetett szabálytalanságoknak sem. Elképesztő történetekről lehet hallani, nem véletlen, hogy a PSZÁF 2012-ben már 10 közérdekű keresetet indított különféle cégek inkriminált gyakorlatával szemben.

Ilyenkor a fogyasztók nevében és helyett lép fel a felügyelet, s az a céljuk, hogy a bíróság az összes érintett ügyfélre vonatkozóan mondja ki, hogy érvénytelenek a szerződés bizonyos feltételei és kötelezővé tegye azok módosítását. Olyan gyakorlatot kifogásoltak például, amikor az egyik cég kikötötte, hogy szerződésszegés esetén úgy mondhatja fel a szerződést, hogy bizonyos – irreálisan magas – összeget levonhat felmondási költségtérítés címén.

Az az eset is megdöbbentő, amikor egy másik követeléskezelő azt vette szerződésbe, hogy az esetleges végrehajtási eljárás során az adós lemond a megtámadási jogáról. Persze ezekre a gyakran apróbetűs részletekre az ügyfelek nem nagyon figyelnek akkor, amikor éppen sürgősen pénzre van szükségük, hanem örülnek, hogy hitelhez jutnak.

Utána jönnek viszont a problémák a cégek agyafúrt feltételei és gyakorlata miatt. Az EOS Zrt.-t 5 millió forintra büntette a pénzügyi felügyelet, mert a cég megsértette a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, az Intrum Justitiát pedig azért, mert nem megfelelően kezelte az ügyfelek írásos panaszait – derül ki a PSZÁF határozataiból.

A fogyasztók a legtöbb esetben az engedményezett vagy a megbízás alapján érvényesített követelés összegét, illetve jogszerűségét vitatják, az ügyfél és a követeléskezelő között fennálló elszámolási jogvita miatt nyújtanak be panaszt – tudtuk meg a felügyeleti szóvivőtől.

Ezt kell tenni
– bemutatni a kamat- és díjszámítás módját
– tájékoztatni az ügyfelet a fizetéskönnyítő megoldásokról – például futamidő hosszabbítás, átmenetileg mérsékelt törlesztőrészlet fizetése, tőkefizetésre türelmi idő
– információt nyújtani a panaszkezelésről
– védeni az adós banktitokhoz és személyhez fűződő jogait, ennek megfelelően kialakítani a kapcsolatfelvételi formákat
– a követeléskezelők az adóson kívüli illetéktelen harmadik személy részére nem adhatnak át információt a követeléskezelésről, úgy kell kialakítaniuk a kapcsolattartási formákat, hogy illetéktelen harmadik személyek a kapcsolatfelvétel megkísérlése során ne kaphassanak információt a követeléskezelés tényéről sem
– az adóssal történő kapcsolattartás során tartózkodni kell az erőszakos, zaklató és félrevezető magatartásoktól, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az ügyintézők ne alkalmazzanak pszichikai nyomást, a követelés megtérülését a lehetőségek és a várható következmények tényszerű és kiegyensúlyozott bemutatásával érjék el
– a követeléskezelők szerződésenként heti három alkalomnál többször ne létesítsenek kapcsolatot az adóssal, ide tartozik a telefonhívás és az sms is

Ezt nem szabad tenni
– az olyan benyomás keltése, amelyből az adós arra következtethet, hogy a követeléskezelő hatósági kényszerintézkedést foganatosít vele szemben, vagy hatósági személyként jár el vele szemben
– annak hamis állítása, vagy érzékeltetése, hogy a követeléskezelőnek módjában áll olyan követeléskezelési lépés megtétele, amelynek valójában az adott helyzetben nincs jogi alapja
– az ügyfél-tájékoztatás során bonyolult nyelvezet használata, az adós számára nehezen érthető jogi szakkifejezések gyakori használata, nem megfelelő magyarázata Az információkat egyszerűen, egyértelműen és közérthető módon kell megfogalmazni.

A pénzügyi felügyelet ajánlása

Itt lényegében arról van szó, hogy például a hitelező bank, ha az adós nem fizet, akkor egy idő után az általa kiszámolt követelést úgymond eladja egy követeléskezelő cégnek – nyilván a tartozásnál sokkal alacsonyabb áron -, amely megpróbálja azt behajtani, illetve minél nagyobb összeget, hogy minimalizálja a veszteségét.

A másik eset, amikor csak megbíz valakit a hitelező, és siker esetén jutalékot fizet. Ami viszont a törlesztésbe belefulladt adóst illeti, általában igencsak meglepődik azon az összegen, amelyet követelnek rajta a késedelmi kamatokkal és különféle kezelési költségekkel, ügyvédi és közjegyzői, illetve eljárási díjakkal együtt. Könnyen előfordulhat, hogy akár a duplájára is ugrik ezekkel az eredeti tartozása.

Gyakran nyújtanak be panaszt az ügyfelek a felügyelethez amiatt is, mert a követeléskezelő a fogyasztói panaszokra nem, illetve nem érdemben válaszol, vagy már magát a panaszt sem rögzíti, nem veszi fel.

További tipikus probléma a követeléskezelés módja – napi többszöri telefonos megkeresés otthon vagy esetleg a munkahelyen, illetve a fogyasztó személyes megkeresése. Nem utolsó sorban a követeléskezelő által felszámított költségeket, díjakat kifogásolják az ügyfelek.

Arra is van már számos példa, hogy bíróság marasztalta el a követeléskezelőket. Az Intrum Justitiát például a PSZÁF közérdekű keresetének indítására a bíróság azért ítélte el, mert olyan felszólító levelet küldött ki a cég, amiben rendőrségi bejelentéssel és büntető eljárással fenyegetőzött.

Tanulságos az a tavaly decemberi eset, amit egy ügyvéd nyert meg a bíróságon. Ügyfele bement az EOS-hoz, hogy kifizesse a tartozását, de olyan csillagászati összeget kértek tőle, amiről beszélni sem volt értelme.

Az ügy alaposabb szemügyre vételekor kiderült, hogy a hitelkártyához mindössze egy "igénylőlap és szerződés" elnevezésű dokumentumot kellett kitölteni és a bankba visszaküldeni.

A "szerződésben" az ügyfél személyes adatain kívül semmi nem szerepelt. Az engedélyezett hitelkeret és a thm (teljes hiteldíjmutató) összegét valaki utólag, kézzel írta rá. Megint egy másik perben azért nyert az ügyfél, mert a számára kipostázott leveleket nem írták alá cégszerűen.

Még egy fontos momentum, amit tudni érdemes. Ha a hitelező engedményezi a tartozást egy követeléskezelő cégre, akkor az utóbbi nemcsak az összeg tekintetében utód, helyt kell állnia az adott bank eljárásaiért is.

Füsi Piroska

Szólj hozzá

Hozzászólás