ÖNBÍRÁSKODÁS GYANÚJÁBAN A BANKOK

Önbíráskodás gyanújában a bankok

Behajtócégek segítségével tömegesen tulajdonítják el adósaik gépjárműveit a pénzintézetek. Noha az autók tulajdonosai az adósok, gyakran előfordul, hogy engedélyük nélkül viszik – azaz lopják – el tőlük a hitelre vásárolt kocsijukat. Bár a rendőrségnek a tulajdonosok érdekében közbe kellene lépnie, ehelyett sokszor épp a rendőrök jóváhagyásával viszik az autókat a behajtók. A hatóság az adósokat hibáztatja.
Halló, rendőrség? Ellopták az autómat, feljelentést kívánok tenni!
– Maga az? Megvan az autója, a pénzintézettől ideszóltak, hogy viszik a kocsiját.

Körülbelül ez a beszélgetés zajlott le egy kecskeméti nyugdíjas férfi és a rendőrség között. Az adós, aki hitelre vásárolta autóját, a feleségét vitte volna kórházi kezelésre, amikor lakása előtt hűlt helyét találta gépkocsijának. A pénzintézet előzetesen nem értesítette adósát, így a férfi arra gondolt, hogy a kocsiját ellopták. A pórul járt tulajdonos személyes iratai, szerszámai, de még a horgászfelszerelése is az autóban volt. Később kiderült, hogy a bank fosztotta meg tulajdonától.

A pénzintézetek gyakran bíznak meg behajtócégeket azzal, hogy a velük elszámolási vagy jogvitába keveredett adósok gépjárműveit lefoglalják. Nem ritka, hogy bárminemű értesítés nélkül viszik az autót. Noha a pénzintézetek, a behajtócégek, de még a rendőrség is rendben találja a gépkocsik effajta eltulajdonítását, jogászok egybehangzó véleménye alapján mindegyikük magatartása törvénybe ütközik. A gépjárművek tulajdonosai ugyanis az adósok, autójuk elszállítása tehát lopásnak minősül.


– Ha a pénzintézet adósa, a gépjármű tulajdonosa nem fizeti a kölcsön törlesztőrészleteit – például azért, mert szerinte a pénzintézet többet követel tőle, mint amennyiben a szerződéskötéskor megállapodtak –, az nem jogosítja fel a bankot arra, hogy önbíráskodjon, és elvegye ügyfele tulajdonát – mondta lapunknak Bihari Krisztina devizahitelperekben jártas ügyvéd. Hangsúlyozta: a felek között kialakult vitát kizárólag a bíróság rendezheti. A pénzintézet törvényesen mindössze annyit tehet, ha ügyfele nem fizet, hogy úgynevezett ingóság kiadása iránti pert kezdeményez adósával szemben. Arról azonban csak a bíróság dönthet, hogy át kell-e adni az autót a hitelező banknak vagy sem – mondta.

„Ha nem fizet, mit hisztizik?”
Fodrászata elől vitték el autóját egy budapesti nőnek, aki férjével közösen vett fel autóhitelt 2008-ban. Az árfolyam-különbözetből fakadó, megnövekedett törlesztőrészletek miatt a pénzintézet javaslatára fix törlesztésű konstrukcióra váltottak az adósok. A hitelt mindvégig törlesztették, de a pénzintézet egy idő után ennek ellenére követelte az árfolyamkockázatból fakadó különbséget, s mivel azt az adósok nem fizették, a bank felmondta a szerződést. Az adósok ügyvédhez, majd a bírósághoz fordultak. A pénzintézetnél azonban nem haboztak. Elküldték a behajtókat az autóért, akik azt az adós fodrász üzlete előtt tették föl egy teherautóra. A tulajdonos, amikor észrevette, megpróbálta megakadályozni az elszállítást. Hosszas vita kerekedett, majd az adós rendőrt hívott. Miután megérkeztek a rendőrök, a behajtó hosszasan ecsetelte, hogy miért kénytelenek elvinni az autót. Habár a rendőröknek mindössze annyi feladatuk lett volna, hogy az autó forgalmi engedélyéből megállapítsák, ki annak a tulajdonosa, mégsem ezt tették. A tulajdonos szerint vállrándítva annyit közöltek vele: „Ha nem fizet, mit hisztizik?”

Miután a behajtók zavartalanul elvihették az autót, a tulajdonos büntetőfeljelentést tett az ügyben lopás miatt. A feljelentést a rendőrség elutasította, s noha a szerződési feltételek teljesülése vagy elmaradása fölött pálcát törni a bíróság feladata lenne, a hitelszerződés megszegésére hivatkozva indokolta a rendőrség az elutasítást.

Zárt parkolóból lopták ki az autóját
Egy másik budapesti nő 2006-ban vett föl kölcsönt egy pénzintézettől. Már 8 éve törlesztette a kölcsönt, s noha csaknem egymillió forinttal többet fizetett vissza, mint amenynyit felvett, mégis vita kerekedett. A bank végül nem várta meg a végét, elvette tőle tulajdonát. Az adós autóját az egyik budapesti nagyáruház zárt dolgozói parkolójából szállította el anélkül, hogy erről értesítette volna őt. A nő többször tett bejelentést a rendőrségen, azonban legtöbbször még jegyzőkönyvet sem vettek fel panaszáról. A már nyolc éve törlesztett autót végül engedélye nélkül elárverezték, hiába tiltakozott. A rendőrség ebben az esetben sem tett semmit, az eset tisztázása a bíróságra vár.


Mit mond a rendőrség?
A bemutatott példákból is az látszik, hogy a rendőrség – noha nem feladata – beleavatkozik a felek közti polgári jogi vitába. Bár a vita eldöntése a bíróság feladata, a rendőrök gyakran a pénzintézetek jogsértő magatartásához asszisztálnak. Az ügyben lapunk megkereste az ORFK-t, többek közt arról érdeklődve, miként történhet meg, hogy a tulajdonosok hozzájárulása nélkül, erőszakosan megfosztják őket a tulajdonuktól? Miért nem akadályozzák meg e jogsértés elkövetését?

Az ORFK válaszában azt írta: „a kizárólag szerződésszegő magatartások megítélése nem tartozik a rendőrség nyomozó hatóságainak hatáskörébe, így a szerződő felek között fennálló jogvita elbírálása nem lehet büntetőeljárás alapja”. Ezzel épp a jogászok álláspontját erősítette meg az ORFK. Azt is leírták, hogy a bankok feljelentése alapján sok esetben indítottak büntetőeljárást. Kifejtették, ezekre a feljelentésekre az a jellemző, hogy mivel a tulajdonosok a törlesztőrészleteket nem fizették, a járművet a szerződés azonnali hatályú felmondása ellenére sem adták át a bankoknak. Olyan is előfordult a rendőrség szerint, hogy értékesítették a gépkocsit, vagy a járművet elrejtették. A rendőrség válaszából az is kiderült, hogy ezekben az esetekben kizárólag az adósok hibáztathatók. Mint írták: több esetben lopás miatt tettek feljelentést a gépjármű tulajdonosai, hogy így leplezzék szerződésszegő magatartásukat, például a gépkocsi külföldre vagy harmadik személy részére történő értékesítését. – Magyar Nemzet

Szólj hozzá

Hozzászólás