NYÍLT ÜGYVÉDI LEVÉL A KÚRIA POLGÁRI KOLLÉGIUMA SZAKMAI GONDATLANSÁGÁRÓL I. RÉSZ.

NYÍLT ÜGYVÉDI LEVÉL A KÚRIA POLGÁRI KOLLÉGIUMA SZAKMAI GONDATLANSÁGÁRÓL I. RÉSZ.


– kérem megosztani –

Tisztelt Polgári Kollégium!




Dr. Darák Péter elnök úr 2016. december 21-én kelt 2016. El. I. H. 543-60 számú válaszlevelében arról tájékoztatott, hogy a devizaalapú kölcsönszerződésekre vonatkozó és általam bemutatott kamatparitás összefüggését a Kúria Polgári Kollégiuma tanulmányozza. Álláspontom szerint ez egy megkésett "intézkedés", mivel a Kúria 6/2013 PJE határozatának 1-3. pontjai előkészítésekor kellett volna azt széleskörű pénzügytudományi és pénzpiaci elemezésnek kitenni. A Polgári Kollégium szakmai gondatlanságának következményei beláthatatlanok az adósok helyzetére és jogérvényesítésére. Az ország bíróságait széltében-hosszában járva tapasztalom, hogy a bíróságok a Kúria "kedvező deviza kamatmérték ellenében az árfolyamváltozás adós általi viselése" tudománytalan tétele és téves kötelmi jogi minősítése alapján úgy ítélkeznek, hogy azt a sötét középkor is megirigyelné. A kamatparitás [deviza/forint kamatkülönbözet és a deviza/forint árfolyamváltozás közötti) összefüggés bankok általi elhallgatása és ennek a Kúria jogegységi határozatában a bírók tudásává tétele (elhallgatásának legalizálása) három lehetséges kötelmi jogi következtetést érint.

Következtetés-1.
Az egyik következtetés, hogy a kamatparitás összefüggése alapján a deviza kamatmérték alacsonyabb, de nem kedvező, ezért nincs az árfolyamváltozás következményei viselésének banki ellenszolgáltatása. Ez analóg az EUB C-26/14 számú ítélete nyomán hozott Kúria 2/2014 PJE határozat 2. pont tényállásával, amely szerint – miként az ellenszolgáltatással nem tételezett árfolyamrés, úgy – az árfolyamkockázat viselés áthárítása is tisztességtelen kikötés. Adott tehát az egyik következtetés, hogy a 6/2013 PJE határozat 1-3. pontjai módosításával az árfolyamkockázat viselés tisztességtelen kikötését valamennyi devizaalapú kölcsönszerződésre kimondják. Ez alapján a Kormány nyilvánvalóan analóg módon eljárva a DH1 törvényhez hasonló jogszabállyal rendelkezhet a DH3 (forintosítási) törvényben az adósok terhére elszámolt deviza árfolyam-különbözet bankok általi visszafizetéséről és a "kihulló" rendelkezés folytán a szerződés a folyósítási árfolyamon forintosítva kötné a feleket.

Következtetés-2.
Adott a másik alternatív következtetés is, miszerint az árfolyamkockázat viselése a főszolgáltatás mértékét érinti, ezért olyan lényeges feltételnek minősül, amelynek ellenszolgáltatása hiányában – a szolgáltatás-ellenszolgáltatás ekvivalencia követelménye miatt – a szerződés nem jött létre és az általános szabályok szerint a szerződés megkötését megelőző állapot helyreállításának [régi Ptk. 237.§] és forintalapú elszámolásának van helye.

Következtetés-3.
Adott egy kínos következtetés is, miszerint a 2/2014 PJE határozat 1. pontját kiegészítik és az árfolyamkockázati tájékoztatás Hpt. 203.§ (5) bekezdés a) pontjában előírt kettős követelménye – árfolyamkockázat ismertetése [analog C-26/14] és annak a törlesztőrészletekre hatása – közül az előbbi körében a kamatparitás konkrét pénzügyi-gazdasági mechanizmusa ismertetését nem tartalmazó szerződési kikötés vagy kockázatfeltáró nyilatkozat esetén a szerződési kikötés tisztességtelen, amely a főszolgáltatást érintő tény miatt az egész szerződést megdönti és forintalapú elszámolásának van helye.




Kúria és a bíróságok pénzügyi műveltségéről.

A devizaperekben a bankok előszeretettel hivatkoznak olyan vidéki kollégiumvezető bírótól származó publikációra, amely enyhén szólva botrányos "egyszerűséggel" intézi el az árfolyamkockázati tájékoztatás tartalmát. Egyáltalában véve elég nehéz nekünk adósképviseletet ellátó ügyvédeknek a Kúria "zsoltárkönyve" birtokában is bizonytalan felkészültségű bírókkal találkozni, akik ha bele kívánunk bocsátkozni az árfolyamkockázat ismertetése követelményének mélyrétegeibe, akkor inkább bekapcsolják a magnót, mert jegyzőkönyvbe ismételve sem tudják mondani a szakmai előadásunkat. A devizaügyvédek mély lenézését tehát be lehet fejezni és a Kúrián és a bíróságok házatáján is össze kellene szedni a "kapcarongyot". A régi Ptk. "biblia" mellett kellő szakértelemmel kellene forgatni ezt a jogviszonyt szabályozó külön törvényeket is. A szakértelem alatt azt is értem, hogy az ilyen interdiszciplináris területen nem elég leporolni a könyvet, hanem adott esetben ki kellene cserélni a könyvtárat (…) Az hogy a Kúria a jogtudományi hivatásrend képviselőit és a pénzügytudomány idevágó tudását mellőzte, az kárt vagy károkozó veszélyhelyzetet teremtő szakmai gondatlanság. Nem volt elegendő a bankárvédők és a bankokat felügyelő hatóság fonalát felvenni. A Kúria egyik bírája vidéken tartott előadása publikációjából olvastam, mely szerint "nem érti a befektetési" összefüggésre hivatkozásokat. Ajánlom a mértékadó érdekvédők által már rongyosra olvasott MNB tanulmányok 90. 2010. számában egy 92 oldalas tanulmány elolvasását az MNB szakértőitől a szintetikus devizáról és onnan már csak egy gondolati ugrás az, hogy az ügyfél pénzével állították elő a devizát (fedezetét), ezért annak reá kiterhelt költségei okán lényeges feltételben nem történt vele megállapodás. De ettől a kis kitérőtől térjünk vissza a kamatparitáshoz, ennek ismeretében senki nem vett volna fel devizaalapú kölcsönt, mert a kamatparitás összefüggése megmutatja, hogy a magas deviza/forint kamatkülönbözet a magasabb kamatozású ország (HUF) valutáját leértékeli és fedezett kamatparitás esetén a forintkölcsönnel azonos, tehát drága kölcsönhöz juthatunk, míg a fedezetlen kamatparitás – aminek az adósokat kockázatkezelés nélkül kitették – hasonlóan a fedezett pozíció körül szóródik, azt a valutapiac ugyanúgy beállítja. Ez alapján a forinthitelesek nem járhatnak rosszabbul kitaláció már csak egy politikai szlogen, aminek a 6/2013 PJE határozat 1. pontjában felfedezhetjük a Kúria által történt jogi leképezését. Ilyen mélyre süllyedtünk (?) Hogy mire jó magas felkészültségű, a jogtudományt is tanító főbíráknak a jogtudomány elveit, általános és speciális tételeit így "szétverni" és félre tenni, az évek múlva biztonsággal állítom, hogy kiderül. Kúria elérte, hogy a törvényhozó és végrehajtó hatalom mellé a függetlenségére oly kényes bírói főhatalom is beállt a politikacsinálásba, de minden hatalom számonkérhető. A saját szabályaival szembesítve ez történik most.

Kúria Polgári Kollégiuma figyelmébe néhány releváns kamatparitás tanulmány.

Közgazdasági Szemle, LV. évf., 2008. november (941–961. o.). Ábel István – Kóbor Ádám: kamatkülönbözet, spekulációs profit és árfolyam-változékonyság [cikk írásakor Ábel István a Nemzetközi Valutaalap (IMF) munkatársa; Kóbor Ádám a Világbank (World Bank) munkatársa].

“A hagyományos szó­ használat a forintkamat és az eurókamat (és más devizák: CHF, JPY – K.I.) eltérésére a kamatkülönbözet kifejezést alkalmazza. A kamatparitás az árfolyam és a kamatkülönbözet közötti összefüggést jelöli.”. … “Az (1) összefüggés a fedezett kamatparitás, amely azt írja le, hogy ha két eszköz, amely minden szempontból összehasonlítható, és pusztán abban különböznek, hogy az egyik forintban, a másik meg euróban van denominálva, akkor a határidõs árfolyamügylettel kiküszöbölve az árfolyamkockázatot, e két eszköz hozama azonossá válik. Ha nem ez történne, akkor mindaddig végrehajthatók olyan arbitrázsügyletek, amelyek nyereségesek, amíg a hozam ki nem egyenlítõdik … hatékony piacon teljesülnie kell ennek az összefüggésnek” …

“A kamatkülönbözet és az árfolyam kapcsolatáról itt azt mondhatjuk, hogy a forintpiacon a fedezett kamatparitás lényegében érvényesül” … “Az … euróénál magasabb forintkamat ezzel megegyezõ határ­idõs felárakhoz vezet, vagyis ennek alapján a forint határidõs árfolyama leértékelõdik. Amennyiben … határidõs árfolyamot a várható árfolyam­mal helyettesítjük, vagyis a fedezett helyett a fedezetlen kamatparitásból indulunk ki, … a forint várható árfolyama szerint is leértékelõdésre számítunk pozitív kamatkülönbözet mellett”




“Hosszabb távon régióbeli összehasonlításban viszont azt tapasztaljuk, hogy a kamatparitás irányával megegyezõ módon a nagyobb kamatkülönbö­zetû országok valutája inkább leértékelõdik, vagy kevésbé értékelõdik fel, mint az alacsonyabb kamatkülönbözetû országok valutája. Ez tapasztalati tényeken alapuló megállapítás, hiszen az árfolyamok alakulását, különösen hosszú távon, rengeteg, általunk nem vizsgált tényezõ is befolyásolhatja – az viszont ennyibõl is látható, hogy a pozitív kamat­ különbözet csak rövid távon hat pozitívan a hazai árfolyamra. A tanulmányban vizsgált harmadik jellemzõ, az árfolyam változékonysága rövid és hosszú távon egyaránt korrelál a kamatkülönbözettel.”

“A forint kamatszintje jelentõsen magasabb, mint az euró vagy például a régióbeli, de még az euróénál is alacsonyabb kamatozású cseh korona kamatszintje. A magasabb hazai kamat a makroökonómia leegyszerûsített elméleti világában spekulatív tõkebeáramlást gerjeszt. A beáramló külföldi valutának forintra való átváltása növeli a forintkeresletet, és a forintárfolyam felértékelõdéséhez vezet. Egy másik érvelés viszont úgy szól, hogy azért kell magasabb kamatot fizetni a forintra, hogy a forint várható leértékelõdése miatti kockázatot ellensúlyozzuk”

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

Ábel-Kóbor következtetése az, hogy a kamatkülönbözet, árfolyam változékonysága, spekulatív tőkemozgások – e “szentháromság” olyan szoros összefüggésben van egymással, hogy bármelyik tényező megváltozása mindkét másik tényező megváltozását vonja maga után. “A kamatkülönbözet tágabbra nyitása a volatilitás nö­vekedését eredményezi, ha az együtt jár a spekulációs tõkemozgások erõsödésével. Ebbõl a szempontból nemcsak a külföldieknek a kamatkülönbözet által vonzott rövid lejáratú pénzpiaci befektetetéseit kell spekulációs tõkemozgást generálónak tekintenünk, hanem a belföldiek devizahitel-felvételének növekedését is.”

Jogi konklúzióként levonható, hogy a kedvezőbb kamatmérték ellenében az árfolyamváltozás hatásainak viselése értelmezhetetlen, mivel mindkettő a forint-deviza kamatkülönbözet, árfolyam változékonyság, spekulatív tőkemozgás “szentháromságában” helyezkedik el. Eszerint az ún. kedvezőbb kamatmérték a forint-deviza kamatkülönbözetben helyezkedik el és az árfolyam változékonyságát (volatilitását) növeli, amely hosszú távon a forint leértékelődését mutatja és a tőkére, kamatra egyaránt rakódó árfolyamkülönbözetet eredményez, amely miatt a devizahitel drága hitel éppen a “kedvező kamatmérték” következményeként. Következésképpen a “kedvező kamatmérték” a devizaalapú hitel drágaságát jelenti, ezért nincs az árfolyamkockázatot ellentételező kedvező (olcsó) devizaszolgáltatás. Egyebekben az adós törlesztéskori devizavásárlásai olyan befektetések, amelynek árfolyamkockázata nincs határidős ügylettel kiküszöbölve, így a fedezetlen kamatparitás várható árfolyamának van kitéve, amit Ábel-Kóbor a forint leértékelődésével jellemez.

Hitelintézeti Szemle – 2008. hetedik évfolyam 1. szám – Schepp Zoltán: Néhány gondolat a változó kamatozású devizafinszírozás kockázatairól.

loading…


“De mitől lehet olcsóbb a devizahitel? … A kézenfekvő, ámbár félrevezető válasz az volna, hogy a devizahitelek alacsonyabb kamatozásuk miatt eredményezhetnek alacsonyabb forrásköltséget. Ez azonban féligazság, pontosabban: így, ebben a formában egyszerűen nem állja meg a helyét. A devizahitelek ugyanis csak akkor lehetnek olcsóbbak, ha a denominációs pénznem (pl. EUR vagy CHF) nem értékelődik fel a forinttal – mint bázis- vagy referenciapénznemmel – szemben annyira, hogy ezt kompenzálja. Ha a bázis- és a hitelpénznem kockázati jellemzői egybeesnének, akkor teljesülne a fedezetlen kamatparitás (uncovered interest parity – UIP), vagyis a várható hozamok és hitelterhek a várt árfolyamváltozás révén nemzetközileg kiegyenlítődnek, a piac által várt és a határidős árfolyam egybeesik”

Dr. Losoncz Miklós egyetemi docens – Nemzetközi pénzügyek (2006).

Devizahitelek árfolyamkockázatának fedezése – „Ezek árfolyamkockázatának fedezésére a nemzetközi gyakorlatban általában forward ügyleteket használnak. A forward ügylet egy jövőbeli értéknapon, már az üzletkötéskor meghatározott árfolyamon megvalósuló konverzió. Az ügylet révén a belföldi hitelfelvevő már előre megvásárolja bankjától a hitel törlesztéséhez és az esedékes kamat megfizetéséhez szükséges devizamennyiséget előre rögzített árfolyamon, ezáltal kiküszöbölve a devizaárfolyamok változásának kockázatát. A forward árfolyamot a gyakorlatban a pillanatnyi (spot) devizaárfolyamot az eladott illetve megvásárolt deviza kamatrátáinak különbségével korrigálva számítják ki (fedezett kamatparitás)” … „Ha az adós rendelkezik megfelelő jövőbeni export-árbevétellel, nyilvánvalóan nincs szüksége fedezésre. Ha a hitelt forintbevételeiből kívánja visszafizetni, akkor praktikusabb forinthitelt felvennie, mert összességében nem valószínű, hogy a devizahitel kamata és a forward árfolyamban érvényesített kamatláb-különbözet szignifikánsan kevesebb lenne a forintkamatnál”.

Végh Richárd: BÉT havi elemzés 2004. október

Bár a Tőzsdén maximálisan egyéves határidős kontraktusok érhetők el, a fenti példa analógiájára elvégeztünk számításokat arra az esetre is, ha a hitel teljes futamidejére, azaz 10 évre előre tudnánk kötni határidős ügyletet. (A számításokat tartalmazó 9. táblázatban a vonal alatti határidős termékek csak elméleti számításaink eredménye, melyet az ÁKK zéró-kupon hozamgörbéje és enyhén emelkedő svájci hozamgörbe alapján számítottunk.)

TOVÁBB A II. RÉSZHEZ.

loading…


Szólj hozzá

Hozzászólás