NYÍLT LEVÉL MEGCÍMEZVE – KÁSLER ÁRPÁDTÓL

Kapják:

Kúria, Legfőbb Ügyészség, Köztársasági Elnöki Hivatal, Miniszterelnökség, Katonai Főügyészség, Országos Rendőr-Főkapitányság, Alkotmánybíróság, Az Európai Unió Bírósága, Svájci Államszövetség Magyarországi Nagykövetsége, Oroszországi Föderáció Nagykövetsége Magyarországon

Tisztelt Kúria vezetők!

Tisztelt, Dr. Darák Péter, Dr. Kónya István, Dr. Székely Ákos, Dr. Wellmann György, Dr. Török Judit, Dr. Kalas Tibor, Dr. Tálné dr. Molnár Erika, Dr. Erős Mónika, Dr. Suba Ildikó

A világ legdrágább dolgát, a családtól elvett időt áldozom fel, hogy Önöket megszólítsam remélve, hogy Önök munkaidejükben veszik a fáradságot és értelmezik az általam leírtakat és ezzel jó irányban, a jogszerűség betartása irányába fognak dönteni hamarosan.  Tisztában vagyok azzal, hogy nagy valószínűséggel nem tartozom kedvenc íróik közé, de már  bizonyítást nyert, többszörösen is, hogy tényekre és csakis tényekre alapozva bátorkodom Önöket megszólítani, lévén szó egy olyan történelmi jelentőségű és mértékű ügyről, melyet csak a Trianoni országdarabolás múlott felül.

Tisztelt Bírák!

Önök az utolsó lépcsőfok amelyre ráléphettünk, az Önök kezében van a civilizált, európai és békés úton való megoldás kulcsa, ha Önök ezt a kulcsot a megfelelő időben nem a törvényesség zárjában fordítják el, hanem a fosztogatók, lopott vagyonát őrző kamráját próbálják meg lezárni vele, beláthatatlan következményekkel járó eseménysorozat elindítóivá válnak, melyekért kizárólag Önöket terheli majd a felelősség. Éppen ezért, ezen nyílt  levél megküldésre kerül mindazon államigazgatási szervekhez, akik közül néhányan már ezügyben megállapították illetékességüknek hiányát, de hiszem, hogy a jogállamiság fenntartása érdekében ki-ki a maga szerepkörében, de illetékes, illetve az Európai és a világ békéjének és stabilitásának fenntartása érdekében meghatározó szereppel bír.

Egy ilyen ügybe nem lenne szabad személyes érzelmeket beleszőni, de nem állhatom meg kinyilatkozni azt, hogy „hála Istennek-mint jogi végzettséggel nem rendelkező”, de a törvényesség és tisztesség talaján járó magyar ember, látva és megtapasztalva a jogvégzettek jogtiprását, méltatlanul kifosztott magyar családok százezreinek érdekében, de 23 ezer magyar állampolgár által felhatalmazva kérem Önöket, hogy tartsák be és tartassák be a magyar hatályos törvényeket.

Az általam több mint öt éve indított perben, melyet akár százezrek is indíthatnának, a Szegedi Ítélőtábla Pf.I.20.360/2010.számú jogerős ítéletével kapcsolatban a tisztelt Kúria kikérte a legfőbb ügyész szakmai véleményét, majd az európai bíróság véleményét, hogy egyáltalán vizsgálható-e a vételi és eladási árfolyam felszámításának tisztességtelensége.

A legfőbb ügyész nem túl rövid szakmai véleményében leírta, hogy:


 „Hangsúlyozni kell tehát, hogy minden esetben az átváltási különbözet az ügylet
része, a deviza alapú kölcsönhöz rendeltetésszerűen és elválaszthatatlanul hozzátartozik.”

Tehát a feltett kérdésnek megfelelő választ adott, amely kedvezett volna a pénzintézetnek, vagyis ez esetben nem lett volna vizsgálható a tisztességtelen eljárás, mivel a főszolgáltatás része. De ugyanakkor a legfőbb ügyész leírta ez mellett a tényleges folyamatot, hogy mi is történt valójában:

„A hitelintézetek a kölcsön folyósításakor devizavételi árfolyamot alkalmaznak, mert a bankművelet során a jóváhagyott kölcsönösszegnek megfelelő devizát forintfizetés ellenében megvásárolják a kölcsön felvevőjétől (adóstól),”

Erre a szakmai véleményre alapozva, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezete közvádas feljelentést tett 12 Magyarországi pénzintézet ellen, elsősorban a Büntető Törvénykönyv 318. § (1)-ban foglaltak szerinti csalás büntette és a Btk.296/A. § foglaltak szerinti fogyasztók megtévesztésének megalapozott gyanúja miatt. Az ügyészség érdemi kivizsgálás nélkül ejtette az ügyet, holott szakmai véleményében, maga a legfőbb ügyész világított rá arra, hogy ez az ügylet nem kölcsön jogügylet, (hanem egy megelőlegezett deviza adásvétel) márpedig a hitelfelvevők szerződési akarata kizárólag kölcsönre terjedt ki. Ellenben maga a pénzintézet volt az, aki nem teljesítette a főszolgáltatást és nem pénzkölcsönt adott.

Ezekután megkezdődött egy másfél éves várakozás a Luxembourgi bíróság ítéletére, miközben ez idő alatt ezrek lettek földönfutóvá téve. Majd 2013. nyarán egy újabb per került a Kúria elé, amellyel kapcsolatosan ismét ki lett kérve a  legfőbb ügyész szakmai véleménye. Ez esetben a kérdés kicsit más volt, hiszen a Kásler kontra OTP perrel ellentétben itt a felek a konverziót megtörténtnek tekintették .

Ebben az esetben a pénzintézet érdeke az lett volna, hogy költségként kerüljön megállapításra a kereskedelmi árrés, amely ez esetben nem a főszolgáltatás része. Nem is csalódtak a legfőbb ügyész szakmai véleményében, mely néhány hónap eltéréssel a Kásler ügyben kiadott álláspontjával teljesen ellentétesen, már költségként tünteti fel és nem a főszolgáltatáshoz, a hiteljogviszonyhoz tartozónak ítéli meg.

„Ez a költség azonban nem a hiteljogviszonyhoz, hanem egy másik pénzügyi művelethez kapcsolódó teher.”

Csak összehasonlításképpen, hat hónap eltéréssel Dr. Polt Péter legfőbb ügyész a devizaperekben teljesen ellentmondásos véleményt fogalmaz meg, mely mindkét esetben teljesen megfelelt a bankok érdekének.

„Hangsúlyozni kell tehát, hogy minden esetben az átváltási különbözet az ügylet 
része, a deviza alapú kölcsönhöz rendeltetésszerűen és elválaszthatatlanul hozzátartozik.” majd hat hónappal később „Ez a költség azonban nem a hiteljogviszonyhoz, hanem egy másik pénzügyi művelethez kapcsolódó teher.”

2013. július 4. napján a Kúria Gfv.VII.30.078/2013/14. számú közbenső ítéletében a deviza alapú kölcsönszerződésben az árfolyamrésnek, mint költségnek a feltüntetéséről határozott. Ez ellen a közbenső ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye, mondta ki a tisztelt Kúria, tehát halandó ember számára akár kőbevésettnek is számíthat(na).

Ennek az ítéletnek a legfontosabb mondata a következő:

A perbeli kölcsönszerződésnek ugyanis elválaszthatatlan része a konverzió, anélkül a kölcsönszerződés nem teljesíthető. (Kúria idézet)

Majd ezt követően születik a Kúria 6/2013. PJE  jogegységi határozata, melyben a tisztelt Kúria ezzel teljesen ellentétes álláspontra jut, melyet több száz perben első és másodfokon alkalmaztak a bíróságok.

“A Ptk. 231. § (2) bekezdése szerint a más pénznemben meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam alapulvételével kell átszámítani. Ez az átszámítás nem jelent pénzváltást,csupán a folyósított összegnek, illetve a törlesztett összegeknek a teljesítéskori árfolyam alapján történő kiszámítását.”

A Kúria egyik ítéletében kimondja, hogy: “A perbeli kölcsönszerződésnek ugyanis elválaszthatatlan része a konverzió, anélkül a kölcsönszerződés nem teljesíthető, majd ugyanez a Kúria megállapítja, hogy “A Ptk. 231. § (2) bekezdése szerint a más pénznemben meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam alapulvételével kell átszámítani. Ez az átszámítás nem jelent pénzváltást,csupán a folyósított összegnek, illetve a törlesztett összegeknek a teljesítéskori árfolyam alapján történő kiszámítását.”

Időközben megérkezett az Európai Bíróság ítélete is, mely kimondta, hogy a magyar hatályos törvények alapján kell vizsgálni a Kásler perben a tisztességtelen szerződési feltételeket.

2014. június 3. napján a Kásler-OTP per felülvizsgálati eljárás tárgyalásán elhangzik az, hogy a Kúria eltérően nyilvánult meg a 2013. évi július 4-i közbenső határozatban meghozottakkal, a devizaalapú hitelszerződésekkel kapcsolatosan és a 6/2013. számú Polgári Jogegységi határozattal szemben.

2013. július 04.-én  átváltást állapít meg, a 6/2013. számú PJE határozatban átszámítást állapít meg, majd 2014. június 03.-án megállapítja, hogy nem történt átváltás ezért tisztességtelen az ellenszolgáltatás nélküli haszon felszámítása a pénzintézet részéről.

Tisztelt Kúria, tisztelt Hatóságok! Magyarországon nincs jogbiztonság, a devizaügyekben biztosan nincs, miközben az állampolgároktól megkövetelik a jogkövető magatartást. A jogbiztonság ilyen mértékű hiányára kívántam felhívni a Magyarország Köztársasági elnökének a figyelmét 2013. augusztusában több száz társammal együtt, de az Elnök úr megállapította illetékességének hiányát, miközben az állami gépezet, mely azóta is a kifosztók szabad-rablásának nyújt segítő kezet, nyolc évi szabadságvesztéssel járó eljárást kezdeményezett ellenünk ezért a demonstrációért.

A Kásler-OTP per elsőfokú ítéletében a kezelési költség devizában való felszámítását is tisztességtelennek ítélte a bíróság, majd ezt a Szegedi Ítélőtábla mint a polgári bíróság jogkörébe nem tartozónak ítélte meg. Tisztelt Hatóságok, ha két félnek a vitája, jelen esetben adós és bank, nem tartozik a polgári bíróság jogkörében, akkor hová tartozhat? Véleményem szerint az ügyészségre, mást nem tudok, ezen kívül csak az önbíráskodás maradhat, de az már nem jogállami norma. Az ügyészség érdemi kivizsgálás nélkül ejtette ezt az ügyet is. A legfőbb ügyész ingadozó szakmai véleményének tükrében engedtessék meg a kifosztottaknak, hogy ne higgyenek az ügyészség pártatlanságában, minden okuk meg van rá.

Most amikor a legmagasabb bírói fórum által is kimondásra került, hogy fél évtizeden keresztül jogellenesen megkárosították a magyar embereket, még mindig azt  vélem észrevenni, hogy az ügy teljes felgöngyölítésének elmaszatolásán van az erőlködés. Miközben egy sütőpor eladásához, ha nincs mellékelve a pénztári bizonylat, ötven ezer forintos bírság kerül kirovásra, de itt milliárdok elcsalását próbálják elbagatelizálni azok, akiknek a bűntény felderítése és törvények betartása és betartatása lenne a legfőbb feladata. A Kúria által beharangozott jogegységi határozat meghozataláról és korábbi határozatok megszüntetéséről szóló kiszivárogtatott információkból arra lehet következtetni, hogy a bírói testület valami oknál fogva nem akarja felvállalni ennek az ügynek a teljes felderítését, vállalva inkább azt, hogy az általa korábban kiadott határozatokkal teljesen ellentétes és ellentmondásos, az agonizálást meghosszabbító döntést készít elő.

Tisztelt Bírák!

A civil életben és versenyszférában elképzelhetetlen ez a magaviselet. Az egyenes az egyenes marad és nem görbe, ma is, holnap is meg fél év múlva is. Önök tizenkét kőmívest játszanak a nép keservére.

„Tizenkét kőmíves összetanakodék,
Magos Déva várát hogy felépítenék,
Hogy felépítenék félvéka ezüstér,
Félvéka ezüstér, félvéka aranyér.
Déva városához meg is megjelentek,
Magos Déva várhoz hozzá is kezdettek,
Amit raktak délig, leomlott estére,
Amit raktak estig, leomlott reggelre.”

Nem tudom meddig akarják kerülgetni az igazság feltárását, azt sem, hogy kit akarnak a jogi paragrafusok közé befalazni, hogy az végre ne ingadozzon, de azt tudom, hogy az igazság kiderítését el temetni nem tudják. Véleményem szerint a legcélravezetőbb az lenne, ha hagynák a tisztelt bankár urakat koprofágia gyakorlására, mert a termékük amivel öngyilkosságba hajszoltak ezreket, elüldöztek százezreket és romba döntötték az ország gazdaságát nem nevezhető kölcsönügyletnek, inkább excrementumnak, csalással megtoldva.

Az elmúlt öt év alatt, a hatóságok irattáraiban megtalálhatóak mindazok az általunk beadott bizonyítékok, hivatkozások és feltárások, melyek nem teszik lehetővé, hogy az érintettek arra hivatkozzanak, hogy „nem tudtak róla”., nem tudtak róla, hogy csalással kifosztottak egy országot, mely kifosztás következtében ezrek maradtak árván.

Tisztelt Bírák! Ne vállalják be az igazság árnyékolásának terhét, mert a felelősségre vonás nem marad el, lehet várat magára de nem marad el, nem maradhat el, mert az árvák bosszút fognak állni a szüleikért. Felelősség terheli mindazokat akik a jogszerűséget kellett volna, hogy felügyeljék. Elsősorban a közjegyzőket, akik úgy állítják ki a felmondásokat, hogy nem vizsgálják meg az adós számláit, akiknek közokiratai alapján, az állami karhatalom segítségével, úgy lakoltatnak ki családokat, hogy éveken keresztül csalással fizetésképtelenségbe hajszolják őket. Számtalan ügyet ismerek ahol 20-30 ezer Ft. elmaradás következtében felmondták a szerződéseket és megindították a felszámolást, kiforgatva mindenükből az embereket. Az elmúlt évek alatt, hány 20-30 ezer forintos jogtalan többletet követeltek a bankárok?!

Azt állítani, hogy az adósok is felelősek, mert  aláírták a szerződést, annyit jelent, mintha a tisztelt bírákra hárítanák az autójuk szerelésével megbízott autószerelők esetleges, balesetet is okozó hibás szerelést. Mivel a tisztelt bírák sem tanulják ki az autószerelést, hanem hatósági engedéllyel rendelkező szervizre bízzák saját maguk és családjuk biztonságát, így bízták az emberek is maguk és családjuk anyagi biztonságát a hatósági engedéllyel rendelkező pénzintézetekre, az őket felügyelő hatóságokra és a bírói jogkörrel eljáró közjegyzőkre.

Száz szónak is egy a vége tisztelt Kúria, maga a szerződés tárgya, a kölcsönügylet nem jött létre. A kölcsönnek a hasznát és a kockázatát a kamat kell, hogy fedezze. Valós, bizonylatokkal alátámasztott pénzváltás nélkül, árfolyam különbözet, kereskedelmi árrés, kezelési költség devizában való felszámítása illetve az árfolyam különbözetre felszámított ügyleti kamat mind-mind törvényellenes. Arra kérem Önöket, hogy ne lépjenek a törvénytelenség talajára, mert a Ptk. 523. §-át nem helyettesíti a Ptk 231. §-sa. A Ptk 231. §-sa nem arról rendelkezik és nem azért hozták létre, amire most fel szeretnék használni, menteni a menthetetlent. Ne mélyítsék azt a gödröt, amelyben jelenleg is van az igazságszolgáltatás, mert ha valaki mélyen van, az ne kaparjon tovább, mert mélyebbre kerül és ebből a mélységből lehet, hogy csak a bitófa magassága emelheti ki az arra érdemest.

Tisztelt Bírák, kérem továbbítsák ezt az ügyet az ügyészségre, mert nem a Ptk. hanem a Btk. paragrafusai vonatkoznak erre az ügyre, hiszen láthatják, hogy polgári peres eljárásban Önök, mint az ország legmagasabban képzett bírái sem tudják kitalálni és évek alatt körülírni azt, amit egy péktől elvártak volna és akitől elvárják, hogy az Önök kenyerét ne vonja vissza elfogyasztás után, mondván, hogy az nem volt fogyasztásra alkalmas. Vannak visszafordíthatatlan dolgok, ne tetézzék azokat. Azonnali hatállyal állíttassák le a további károkozást, az emberek vagyonvesztését, egészségi, érzelmi és párkopcsolatokra, családi állapotokra negatívan kiható folyamatokat. Állítsák le, mert mindehez rendelkeznek jogkörrel és ez a kötelességük, ha nem teszik meg, az ezzel járó felelősség Önöket terheli.

Tisztelettel, Kásler Árpád

Kelt, Gyulán 2014. 06.11. napján

Kérjük, hogy a nyílt levelet az alábbi e-mail címekre illetve kapcsolattartási címekre  küldjék meg személyesen is:

Kúria

A Kúria címe: 1055 Budapest, Markó utca 16.
A Kúria levelezési címe: 1363 Budapest, Pf. 35.
A Kúria elektronikus levélcíme: kuria@kuria.birosag.hu



LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG

Székhely: 1055 Budapest, Markó u. 16.
Postacím: 1372 Budapest, Pf. 438.
Telefon: 1/354-5500
E-mail: info@mku.hu


Köztársasági Elnöki Hivatal

Sándor-palota, 1014 Budapest, Szent György tér 1–2.
Levélcím: 1536 Budapest, Pf. 227
Telefon: +36 (1) 224-5000
Fax: +36 (1) 224-5039
Üzenetküldés (E-mail cím nincs megadva)


Miniszterelnökség

Lázár János
a Miniszterelnökséget vezető miniszter

Postai cím: 1357 Budapest, Pf. 6.
Telefonszám: 1/795-5000
Telefax: 1/795-0381
E-mail: titkarsag@me.gov.hu


KATONAI FŐÜGYÉSZSÉG

Székhely: 1055 Budapest, Markó u. 16.
Postacím: 1363 Budapest, Pf. 10.
Telefon: 1/354-5500
E-mail: info@mku.hu


Országos Rendőr-Főkapitányság

1139 Budapest, Teve U. 4-6.
Telefon: 1/443-5500
nincs külön e-mail címe csak a BRFK-nak

Budapesti Rendőr-főkapitányság

Cím: 1139 Budapest, Teve utca 4-6.
Posta cím: 1557 Budapest, Pf.: 1
Telefon: 443-5000
Fax: 443-5260

Alkotmánybíróság

Cím: 1015 Budapest, Donáti u. 35-45.
Postacím: 1535 Budapest, Pf. 773.

Ügyfélkapu: Ezen a linken elérhető.
Levélírás az ügyfélkapun keresztül. E-mail elérhetőséget nem adtak meg.

Telefon: 1/488-31-00
Fax: 1/212-11-70


Az Európai Unió Bírósága

AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA >>

Palais de la Cour de Justice
Boulevard Konrad Adenauer
Kirchberg

L-2925 Luxembourg

Fax: +352 4303 2600
Kapcsolat (E-mail címet nem adtak meg)

Szólj hozzá

Hozzászólás