NEM SZABAD FELADNI!

Jó erkölcsbe ütköznek a devizahitel-szerződések, maga a devizahitel pedig alkalmatlan termék, amely súlyos társadalmi, szociális és gazdasági tragédiához vezetett – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Barabás Gyula, aki szerint a Kúria e heti állásfoglalása hagyott kiskapukat a szerződéseket érintő pereskedésnél. A Széchenyi Hitelszövetség elnöke szerint a hitelfelvevők akkor követték el a legnagyobb hibát, amikor megbíztak a bankrendszer tisztességében, az állam felelős magatartásában, és elhitték, hogy létezik pénzügyi fogyasztóvédelem. Mint mondta, a Kúria döntése után is maradt jogorvoslati lehetőség, és bízni kell a bíróságokban. Pozitívumként értékelte, hogy a pénzügyi felügyelet és a jegybank fúziójával erősödött a fogyasztóvédelem.

A Széchenyi Hitelszövetség több pert is megnyert már a bankok ellen a Kúria szerint „jó erkölcsbe nem ütköző” devizahitel-szerződések ügyében. Az önökhöz forduló panaszosok esetei közül melyiket tartotta a legembertelenebbnek?
– Egy négyéves gyermeket perelt be a bank, miután meghalt az édesapa. Végrehajtást indítottak az óvodás ellen, ami jogszabályba ugyan nem ütközött, a banknak tehát joga volt hozzá. Más kérdés, hogy az emberi értékekhez mennyi köze van az ilyen pénzintézetnek. A horvát és a szerb bíróságok egyébként kimondták: a devizahitel-szerződés jó erkölcsbe ütközik.

– Ennek szöges ellentéte a magyar Kúria véleménye, holott ugyanarról a termékről és szinte ugyanazokról a bankokról beszélünk.
– Éppen ezért várható, hogy az Európai Bírósághoz fordulnak az érintett pénzintézetek.


– Az eredeti hiba nem abban rejlik, hogy a devizahitel mint termék rossz, és nem lett volna szabad forgalomba hozni ott, ahol a lakosságnak más valutában keletkezik jövedelme?
– A Kúria állásfoglalása nem is a devizahitelről, hanem a szerződéstípusról és az árfolyamkockázatról mondott véleményt, vagyis azt, hogy nem ütközik nyilvánvalóan jó erkölcsbe, nem uzsoraszerződés, nem irányul lehetetlen szolgáltatásra, és nem színlelt szerződés. Maga a devizahitel azonban alkalmatlan, minden tekintetben átláthatatlan termék. E hiteltermékek mögött olyan spekulációs folyamatok játszódnak le, amelyek nem kapcsolhatók az ügyfelek belátható kockázatvállalásához. Vagyis az ügyletek úgy jöttek létre, hogy a mögöttes tartalmat elhallgatták.

– A Kúria e heti döntése közfelháborodást okozott, mert szinte teljes egészében a bankok álláspontját vette át. Öröm az ürömben, hogy a forint- és a devizahitelesek között mesterségesen gerjesztett ellentét tompult. Miért érinti az egész társadalmat a devizahitelezés problémája?
– Több mint 750 ezer jelzálogalapú devizahitel-szerződésből 160 ezren végtörlesztettek, és jelenleg 500 ezer szerződés él, amelyből 250 ezer adós nem vagy késve teljesít. 130 ezer ingatlant érint kilakoltatás, és ugyanennyien halmoztak fel 90 napon túli tartozást. Ez komoly társadalmi tragédia, nem lehet egyszerűen szűk rétegnek nevezni, mint ahogy a jegybank korábbi alelnöke, Király Júlia tette. A bajbajutottak száma körülbelül 750 ezer ember lehet, ami kezelhetetlen probléma, a közel kétharmados bedőlési vagy késve fizető arányok fenntarthatatlanok. Mindez súlyos társadalmi, szociális és gazdasági tragédia. Ugyanakkor mindenkinek fontos, hogy a gazdaságba minél több pénz kerülhessen. A törlesztőrészletek emelkedése miatt sokkal nagyobb összegek vándorolnak a bankokhoz, és hiányoznak a gazdaságból. Mindez kihat a fogyasztásra, a hazai piacra gyártó vállalkozások forgalmára, így közvetve a munkanélküliségre is. Önmagában ez a probléma azokat is érinti, akiknek egyáltalán nincs hitelük, és mindenki érdekét szolgálja, hogy minél hamarabb rendeződjön. A jelenlegi kormány számára tehát mindez nagyon nehéz helyzetet jelent, a jogegységi állásfoglalásra így jogos igény mutatkozott. A kormánynak is világos képet kellett kapnia, hogy hol maradtak még beavatkozási pontok, amelyeket jogállami keretek között lehet ki lehet használni.

– A Kúria állásfoglalásával elveszett a remény, hogy a bíróságok adjanak jogorvoslatot?
– Egy modern, európai megoldáshoz hozzásegíthetett volna a Kúria, ha bátrabban lép fel. De nem értek egyet azokkal, akik szerint társadalomellenes döntés született. A legsúlyosabb kérdésekben, mint például az egyoldalú szerződésmódosítás, a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság foglal majd állást feltehetőleg február elején. Ha itt jogorvoslati lehetőség adódik, akkor a kormánynak is nagyobb cselekvési lehetősége lesz, mert nemcsak a hazai, hanem az uniós jogot is maga mögött tudhatja, mert nem szabad olyan döntéseket hozni, amelyek nemzetközi színtéren gondot okozhatnak.

– A döntés után hol lehetnek még kiskapuk?
– Két fontos pontot emelnék ki. Az egyik, hogy magát a devizahitelt nagyon tágan írják körül, és csak akkor minősítik jó erkölcsbe nem ütközőnek, ha a szerződés egyébként érvényes. De eközben ezer sebből vérezhetnek szerződések. A másik, hogy a bankot terhelő tájékoztatási kötelezettségnek „ki kell terjednie az árfolyam változásának lehetőségére és arra, hogy annak milyen hatása van a törlesztőrészletekre”. Meg kell nézni, hogy a szerződésekbe a tájékoztatási részt belefoglalták-e.


Csalódott reakciók

Hétfőn a Kúria polgári kollégiuma jogegységi határozatában úgy döntött: nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés. Wellmann György, a kollégium vezetője a testület jogegységi ülése után ismertette: a devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyekben az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.

 

A hétfőn közölt állásfoglalás után elindult a reakcióözön.

 

Forrás: Magyar Nemzet

Szólj hozzá

Hozzászólás

Read previous post:
SZAKJOGÁSZ NYÍLT LEVELE A KÚRIÁHOZ
SZAKJOGÁSZ NYÍLT LEVELE A KÚRIÁHOZ

SZAKJOGÁSZ NYÍLT LEVELE A KÚRIÁHOZ Dr. Darák Péter úr, a Kúria elnöke Dr. Wellmann György úr, a Kúria Polgári Kollégiumának...

DR.LÉHMANN-SZABADON A "DEVIZA"-"HITELEKRŐL"
DR. LÉHMANN-SZABADON A “DEVIZA”-“HITELEKRŐL” ÉS A KÚRIA DÖNTÉSÉRŐL

DR.LÉHMANN-SZABADON A "DEVIZA"-"HITELEKRŐL"

Close