NEM MONDHAT IGENT A KÚRIA A WELLMANN KÉRDÉSRE

Szerző: Hiteles Magyarok Fóruma

 

"Így viszont a szerződés nem szimplán érvénytelen, hanem a felek megállapodásának (átszámítási árfolyamok) hiányában létre sem jöttnek fog minősülni jogilag." Magyarázat:

Előző cikkeinkben már kifejtettük, hogy a 6/2013.-as számú jogegységi határozat vagy épp a Pfv.I.20.226/2014/8. számú ítélet alapján, miért nem lehet érvényes és deviza alapú is egyben egy olyan szerződés amelyben a kölcsön összege kizárólag forintösszegben szerepel, lássuk most mi a legnagyobb probléma – mely eddig Dr. Wellman Györgynek nem jutott az eszébe – az olyan szerződésekkel melyben a kölcsön összege forintban van megjelölve, a szerződés devizaösszegét pedig a felek megállapodása alapján a szerződés részét képező, a szerződéskötést követően elkészülő külön dokumentum (pl. folyósítási értesítő, törlesztési terv) tartalmazza, hogy a konstrukció a nem DEVIZA->FORINT átszámítást, hanem FORINT->DEVIZA átszámítást kíván.




Ez elsőre nem is tűnik nagy problémának, viszont ilyen esetben abba a problémába ütközünk, hogy míg a DEVIZA->FORINT átszámításhoz a szerződés (utóbb a Kúria 2/2014-es számú jogegységi határozata) meghatározza az alkalmazandó deviza árfolyamot, addig a FORINT->DEVIZA átszámításánál hiányzik az alkalmazandó árfolyam.

Ennek hiányában pedig nem beszélhetünk érvényes vagy akár érvényesen létrejött szerződésről.

Mint tudjuk a Kúria tisztességtelennek mondta ki a banki eladási és vételi árfolyamok alkalmazását, ez az összes deviza alapú kölcsönszerződés érvénytelenségét okozta volna, az átszámítási árfolyamok hiánya miatt,  de a 2/2014-es jogegységi határozat a szerződések érvényben tartása végett kimondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyama vált a szerződés részévé.

De ez kizárólag egy esetben érvényesül, mégpedig DEVIZA->FORINT átszámítás esetén,amikor a tartozás összege a szerződésben deviza összegben rögzül(ezért írja ezt kogensen elő a 6/2013. PJE), mert ahogy a 2/2014-es számú jogegységi határozat ki is fejti:

"A folyósításkor a pénzügyi intézmény által meghatározott vételi, a törlesztésekkor pedig az eladási árfolyamok (különnemű árfolyamok) alkalmazása tisztességtelen, mert ezekkel szemben nem áll a fogyasztónak közvetlenül nyújtott szolgáltatás, így az számára indokolatlan költséget jelent. E rendelkezések azért is tisztességtelenek, mert alkalmazásuk gazdasági indoka a fogyasztó számára nem világos, nem érthető, nem átlátható. A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésekben szereplő vételi és eladási árfolyamok, mint átszámítási árfolyamok helyett az Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyama válik a szerződés részévé a Ptk. 231. § (2) bekezdésében meghatározott diszpozitív törvényi rendelkezésre tekintettel, mindaddig, amíg kógens törvényi rendelkezés nem lépett azok helyébe."

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

"Az Irányelv 6. cikk (1) bekezdésének az Európai Unió Bírósága által a C-26/13. számú ítéletben kifejtett értelmezése szerint, amennyiben a szerződés a tisztességtelen szerződési feltétel elhagyása esetén nem teljesíthető, a tisztességtelen feltételt a nemzeti jog diszpozitív rendelkezése helyettesíti. A magyar jog vonatkozó diszpozitív rendelkezését a Ptk. 231. § (2) bekezdése tartalmazza, amely szerint a más pénznemben meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam alapulvételével kell átszámítani. Ez pedig nem a pénzügyi szolgáltatók deviza vételi, eladási vagy közép árfolyama, hanem a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyama."

Amennyiben a Dr. Wellmann György által előterjesztett kérdésre a Kúria igennel válaszol, akkor arra a problémára, kellene megoldást találnia a jogegységi tanácsnak többek között, hogy a FORINT->DEVIZA átszámítás milyen árfolyamon történjen.
 
A kölcsön összege ugyanis ez esetben forintban van megjelölve, a szerződés devizaösszegének meghatározásához pedig amit a szerződéskötést követően elkészülő külön dokumentum (pl. folyósítási értesítő, törlesztési terv) tartalmazna, a pénzügyi intézménynek FORINT->DEVIZA átszámítást kell elvégeznie, de ez nem teljesíthető a felek ugyanis nem állapodtak meg az alkalmazandó árfolyamokban.

A szerződésben meghatározott vételi-eladási árfolyamok ugyanis tisztességtelenségük miatt nem használhatóak ezt a Kúria a 2/2014.-es jogegységi határozatában kimondta, de nem létezik diszpozitív törvényi szabályozás sem FORINT->DEVIZA átszámításra, így a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyama sem használható, az nem válhat a szerződés részévé ilyen esetekben.




Ha a szerződés kizárólag forint összeget tartalmaz, nem nehéz belátni, hogy a Ptk. 231. § (2) bekezdése nem alkalmazható, mert hiányzik a törvényben előírt "más pénznemben meghatározott tartozás" melyet a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam alapulvételével kell átszámítani.(forint összeget pedig nem kell átszámítani forintra)

Ennek jobb megértéséhez ajánljuk közel 2 éve írt cikkünket:
http://hitelesmagyar.com/index.php/hireinkuj/128-kincs-ami-nincs4

Így viszont a szerződés nem szimplán érvénytelen, hanem a felek megállapodásának (átszámítási árfolyamok) hiányában létre sem jöttnek fog minősülni jogilag.

A fent kifejtett érvek alapján kíváncsian várjuk a Kúria határozatát.
 
Hiteles Magyarok Fóruma
Érdekvédelmi Egyesület

FIGYELEM! A Facebook folyamatosan korlátozza a bejegyzéseink láthatóságát, ezért a Facebookon közzétett cikkek negyed annyi embert érnek el, mint korábban.
Ha értesülni szeretnél az oldalunk új híreiről, akkor húzd az egeret a Facebook oldalon a "Tetszik/Liked" gombra és pipáld ki az értesítéseket hogy megjelenjünk a hírfolyamban. KATTINTS IDE: https://www.facebook.com/pages/Nemzeti-Civil-Kontroll/342783665741979

Szólj hozzá

Hozzászólás